menekültek;illegális bevándorlás;

2015-02-17 06:02:00

Dagad a kormányhiszti

Folyamatosan csökken a szerb-magyar határon jogellenesen átlépők száma, ám a menekültek között még mindig sok az iskoláskorú gyerek; Koszovóban már a jó iskola, a diploma sem garantál biztos megélhetést. Közben a magyar kormány továbbra is totális fogalomzavarban szenved, megtévesztő retorikájával tovább szítja az emberek idegengyűlöletét ahelyett, hogy józan, európai menekültügyi politikát dolgozna ki. A pénzügyi segítséget már megkapta hozzá - kérdés, mire költötte.

A hétvégén 656 határsértőt tartóztattak fel a járőrök Csongrád és Bács-Kiskun megyében a szerb-magyar határon, többségük koszovói állampolgár - derül ki az MTI jelentéseiből. Az elfogottak közül 115 gyermekkorú. Az adatok továbbra is azt mutatják, hogy csökken az illegális határátlépők száma, ám a többségében fiatal felnőttek mellett még mindig sok gyerek érkezik Koszovóból: tavaly szeptembertől az idén januárig több mint ötezer általános és középiskolás diák hagyta el az iskolapadot, a legtöbben a pristinai iskolákból távoztak. Azem Guri, a koszovói oktatási, tudományügyi és technológiai minisztérium politikai tanácsadója az MTI helyszíni tudósítójának elmondta: egyelőre még egyetlen iskolát sem kellett bezárni, ám most még nem lehet tudni, hogy a tanév végén szükség lesz-e ilyen intézkedésre.

A gyerekek családjaikkal együtt a nyomor, a munkanélküliség, az éhezés, egyszóval a kilátástalan helyzet miatt menekülnek az országból, hogy szerencsét próbáljanak Nyugaton. A migráns fiatalok között sokan vannak diplomások, akik azonban - hiába végeztek jó iskolát - képtelenek a saját hazájukban elhelyezkedni. Amikor a családoknak napi egy-két euróból kell megélniük, nem igazán van más választásuk, potom pénzért eladják ingóságaikat, és néhány száz euróval, nagy adag elszántsággal felvértezve nekiindulnak a határnak; olyan gazdag és civilizált országokban próbálnának szerencsét, mint Ausztria, Németország vagy Franciaország.

Ehhez Magyarországon kellene áthaladniuk, ahol érkezésük miatt a jelenlegi hatalom egyenesen - nagyon helytelenül - "bevándorlási válságról", a nem létező "megélhetési bevándorlók" fenyegetéséről beszél. - A kormányzat felkészültnek épp nem nevezhető képviselői teljes fogalomzavarban szenvednek, a tények ismerete nélkül fölöslegesen, felelőtlenül heccelik, riogatják az embereket - mondta lapunknak Pardavi Márta. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint nem igaz az sem, hogy például Ausztriából tízezrével küldik majd vissza hozzánk az elutasított menekülteket azért, mert nálunk lépték át a schengeni határt. "Ha csak megnézzük a 2014-es adatokat, láthatjuk, hogy a tavalyi 42 ezer Magyarországra érkezett, majd továbbvándorolt menekültből 827-et küldtek vissza hozzánk" - mondta.

Pardavi felhívta figyelmet arra is, hogy a magyar menekültügyi rendszer szolgáltatásai, bár az unión belül nem a legrosszabbak, hagynak némi kívánnivalót maguk után, éppen ezért a félelemkeltő, menekültellenes retorika sulykolása helyett inkább azon kellene gondolkodni, hogyan tudnánk a rendszert hatékonyabbá, működőképesebbé tenni. Az utóbbi hetek kormányzati kommunikációjában több alkalommal is hallhattuk-olvashattuk, mekkora többletköltségeket ró a társadalomra a sok menekült elszállásolása, a határok fokozottabb védelme. Azt azonban elfelejtették megemlíteni, hogy hivatalos és nyilvános EU-s adatok szerint 2014-ben Magyarország több mint 1 millió 250 ezer euró (mintegy 380 millió forint) támogatást kapott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból a befogadóállomások kapacitásainak és az "emberi erőforrások" növelésére annak érdekében, hogy az ország hatékonyabban kezelhesse a "migrációs nyomást". Hogy ezt a pénzt sikerült-e a hivatott célnak megfelelően felhasználni, lapzártánkig nem sikerült kideríteni.