adatvédelem;adatvédelmi hatóság;Samsung tévék;külső szerver;okostelevízió;

2015-02-17 06:39:00

Kémkedhet az okostévé?

A Samsung tévék felhasználói kézikönyvének apró betűs részéből kiderül, hogy okostévéi, feltéve, hogy be vannak kapcsolva, akkor is figyelnek a környezetükre, ha éppen ennek semmi jelét nem mutatják. A probléma az, hogy a beszélgetést további elemzésre egy külső szerverre továbbíthatja. A Samsung közölte: a felvételeket minden esetben titkosítják, ez biztosítja az anonimitást.

Hallgatózik a tévé - futott körbe azonnal az interneten a Samsung Tv-k adatvédelmi tájékoztatójában foglalt figyelmeztetés.

A dél-koreai vállalat külön felhívta vásárlói figyelmét, hogy a kényesebb jellegű beszélgetéseket ne a televízió előtt ejtsék meg, ha az hangvezérlésre van állítva. A cég természetesen azt is kiemelte, hogy a hangvezérlés célja nem az, hogy személyes információkat gyűjtsön a tévézőről, de elvben igenis lehetséges. Ugyanis az elhangzottak egy külön szerveren tárolódnak - olvasható a BBC írásában.

Az ,,okos televízió" képes különböző vezényszavak segítségével csupán hangvezérléssel működni, amit a televízióban, valamint az ahhoz tartozó távirányítóban található beépített mikrofon segít. Inaktívvá tenni viszont csupán a távirányító mikrofonját lehet, így a tévé alkalmas a folyamatos "kémkedésre". Ez önmagában még nem is jelentene problémát, ha az eszköz csak fogadná és ott helyben dolgozná fel az elhangzottakat.

A valóságban azonban nem ez történik, a televízió ugyanis továbbítja a szavakat egy külső eszköznek, ami azonban nem a Samsung birtokában van. A Samsung a Nuance nevű cég beszédfelismerő technológiáját használja, így oda is továbbítja a felvett hanganyagot. Kulcsár Zoltán, lapunknak nyilatkozó adatvédelmi szakjogász szerint ilyen esetben adatvédelmi törvény védi az érintettek jogait, így a rendelkezések szerint, a felek írásos hozzájárulása nélkül személyes adatot továbbítani tilos.

Mint a Samsung a blogján elmagyarázza, a tévében lévő mikrofon mindig "hallgat", ez azonban csak olyan alapvető hangutasításokat képes értelmezni, mint a csatornaváltás, a hangerő növelése vagy csökkentése, illetve a némítás. Ezeket az egyszerű hangutasítások maga a tévékészülék szolgálja ki, nem szükséges végrehajtásához a Nuance szervereivel kommunikálnia.

A cég felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy a beszédfelismerő funkciót a készülékek beállításai között ki lehet kapcsolni, ezzel megszüntetve a felhasználók privát szférája felé irányuló fenyegetettséget. - A Samsung ügyben nem is a lehallgatás ténye a leglényegesebb, sokkal nagyobb problémát jelent, ha nem a hozzájárulást adó tévé tulajdonos hangját továbbítják, hanem más családtagét, ismerősét.

Ők ugyanis nem járultak hozzá az adatkezeléshez - mondta Kulcsár. A Samsung egyébként korábbi adatvédelmi nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra, hogy a hangvezérlés használatakor ne beszéljenek személyes dolgokról, de ezt mára - köszönhetően a sajtófelzúdulásnak - módosították. A nagy port kavart mondat helyett a cég most inkább részletezi a mikrofonok, valamint a szolgáltatás működési elvét. A változás tehát jelentős, mégsem túl meggyőző.

- Egy tájékoztatóban eldugott mondat nem teremt jogalapot, a hozzájárulásnak egyértelműnek kell lennie - hívja fel a figyelmet Kulcsár. Ha bárki problémát észlel készülékével kapcsolatban, vagy esetleg az gyanússá válik számára, legjobb ha az Adatvédelmi Hatósághoz fordul - tette hozzá.

A Samsung egyébként nem az egyetlen nagy gyártó, amelynek az okostelevíziói komoly kétségeket ébresztettek a magánszféra tiszteletben tartása kapcsán - írja a vg.hu. Az LG készülékei kapcsán még 2013-ban robbant ki a botrány, amikor kiderült, hogy azok információkat küldenek a dél-koreai cég központjába a felhasználói szokásokról, de még a behelyezett pendrive-okon található állományokról is. A vállalat célja többek között az volt ezzel, hogy minél inkább testreszabott hirdetéseket tudjon megjeleníteni a felhasználók számára. A brit hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, és az LG ígéretet tett arra, hogy változtat a helyzeten.