Közös jövő, új dilemmák

Publikálás dátuma
2015.02.28 06:01
Ujhelyi István, Lendvai Ildikó és Krekó Péter: negyven éve nem volt ilyen rossz a magyar politika megítélése FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
A magyarok nem akarnak kilépni az Európai Unióból és a politikusoknak nem kell óvatosnak lenniük, amikor az együttműködés elmélyítéséről beszélnek, mert sokan még a közös hadsereget sem utasítanák el. Erről Krekó Péter, a Political Capital igazgatója beszélt tegnap azon a konferencián, amelyen az unió és Magyarország közös jövőjéről és új dilemmáiról beszéltek.

Közös gondolkodásra kérte tegnap az Európai Unió és Magyarország közös jövőjéről és új dilemmáiról szervezett tanácskozás résztvevőit Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselője és Lendvai Ildikó, a Deák Ferenc Kör egyik alapítója. Ujhelyi szerint ugyanis a Helsinki záróokmány 1975-ös aláírása óta nem volt olyan rossz a magyar politika megítélése, mint most. Vitaindítójában Ujhelyi közölte, uniópárti, de az EU körülményeit illetően van ok a szkepszisre. Szerinte a gazdasági-pénzügyi válság kezelhető, még a szociális is az, "de a lelki válságot már sokkal nehezebb kezelni". A képviselő úgy gondolja, meg lehetne és kellene akadályozni a fiatalok munkanélküliségét, a társadalmi válságot, azt, hogy Európa a "béke szigete helyett a békétlenség szigete legyen". Az uniót lomhának nevezte, amelyik lemaradni látszik a nagyhatalmak versenyében és nincs ereje ahhoz, hogy "kivédje azt a politikusi magatartást, amely belülről bomlasztja az uniót".

Ujhelyi vitairatot készített, amelyben meghatározta, miben gondolkodnak másképp, mint az Orbán-rezsim. A dokumentumot, amely egyebek között kiemeli, hogy Magyarország az elmúlt tíz év egyértelmű nyertese, mert a határok és piacok megnyitása mellett a csatlakozásunk óta eltelt tíz évben fejenként csaknem félmillió forint támogatás érkezett. A vitairat szerint az uniónak két kiemelten fontos problémára kell választ találni: egyrészt a munkanélküliségre, azon belül is az ifjúsági munkanélküliségre és az ehhez kapcsolódó gazdasági kényszer-emigrációra, másrészt a harmadik országokból érkező bevándorlás okozta szociális feszültségekre, az ennek mentén megjelenő idegengyűlöletre, valamint a szélsőjobboldali politikai erők erre alapuló veszélyes térnyerésére. Az MSZP alelnöke elmondta, hogy a dokumentumot az Európai Szocialisták Pártja júniusi budapesti kongresszusára készítette és a tegnapi vitán elhangzottakkal együtt a küldöttek figyelmébe fogja ajánlani.

A politikus az eszmecserére meghívta mások mellett Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját, aki február elején, az Új szerződést Európának című tanulmány bemutatásakor Ujhelyi számára is meglepő adatokkal támasztotta alá, hogy még az unióval szemben kételyeket megfogalmazó magyarok sem akarnak kilépni a szövetségből, és a politikusoknak nem kell óvatosnak lenniük, amikor az együttműködés mélyítéséről beszélnek, mert sokan még a közös hadsereget sem utasítanák el. Krekó arról beszélt, hogy az utóbbi időben az emberek bizakodóbbak lettek az EU-val kapcsolatban és az iskolázottak már tudják, milyen pénzek érkeznek a közösségtől.

Gazdasági menekültek nincsenek - ezt már Sík Endre az ELTE professzora, a TÁRKI vezető kutatója mondta, amikor Tamás Pállal, a Corvinus Egyetem és a Lomonoszov Egyetem tanárával, illetve Dérer Miklós kül- és biztonságpolitikai elemzővel, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkárával az uniós kihívásokról, a lehetséges magyar válaszokról beszéltek. Sík szerint a migrációval foglalkozni kell, a megoldással kapcsolatban lehetnek javaslataink, de ez most Magyarországon túl hangosan kezelt jelenség. Furcsának nevezte, hogy a koszovói menekülteket Győrben fogják el tömegesen. Ez a migráció nem magyar ügy, de az sem, hogyan bánnak a hatóságok a menekültekkel.

Tamás Pál közölte, Nyugat-Európának szüksége van bevándorlókra, különösen a képzett emberekre. Németországban annyi albán él, hogy saját napilapjuk is van. Koszovót az unió "csinálta" és mert Koszovóban nem lehet megélni, ezért ebben az ügyben közös az EU felelőssége - mondta.

Alaptalanul bezárkózó magatartásra vall Dérer Miklós szerint rendészeti kérdést csinálni a menekültekből. A szakember elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány kijelenti: Magyarország megtelt, miközben részben a határon túli magyarokkal akarja a demográfiai gondokat enyhíteni. Másutt sem feltétlenül szeretik a menekülteket, de olyan durván, mint nálunk nem bánnak velük - tette hozzá az elemző.

2015.02.28 06:01

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33