Orbán Viktor;MKIK;adók;Buda-Cash;termelékenység;

2015-03-06 21:00:00

Orbán túlértékeli az eredményeket

Orbán Viktornak már az egy kulcsos, egy számjegyű személyi jövedelemadó is sok. A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján a 0 százalékos adóról ábrándozott. Úgy vélte, a 2010-ben elindított gazdasági reformok ebben a ciklusban is működnek. Közgazdászok szerint ezek egyike sem minősül reformmértékű lépésnek. Bejelentette: akár törvénymódosítással megerősítik az MNB pénzügyi felügyeleti jogosultságát.

"Nem ülünk itt ma jókedvűen, hiszen akármilyen jók a gazdasági számok, nehéz úgy jókedvűen gazdasági értékelést tartani, ha a pénz eltűnik, köd üli meg a gazdaságot, és ha közben azon kell gondolkozni, hogy az ismeretségi körből ki van bajban" - ezzel a hangulatjelentéssel kezdte felszólalását Orbán Viktor az MKIK gazdasági évnyitóján. Ezzel is utalt arra, hogy a Buda Cash Értékpapír Zrt.-re felszámolás vár, és ehhez csatlakozott pénteken a Hungária Értékpapír Zrt. is, amelyhez  felügyeleti biztosokat rendeltek ki.

A kormányfő azonban a letargikus kezdés után hamar megvigasztalódott, miután az általa reformoknak tartott gazdasági intézkedésekről megállapította, hogy az elmúlt négy évben működtek, és úgy tűnik, ebben a ciklusban is működnek. Egy csokorba gyűjtötte a családi adózást, a rezsicsökkentést, a bankok elszámoltatását, amelyeknek azért is tulajdonított kiemelkedő jelentőséget, mert értelmezése szerint hozzájárultak a fogyasztás növekedéséhez. Mindehhez társította "a segély helyett munkát" gondolatát, ami a miniszterelnök véleménye szerint igazi áttörést jelent, mert "az emberek segély helyett már munkáért tüntetnek az önkormányzatok előtt, ez az igazi rendszerváltás" - mondta. Annyiban valóban új a helyzet - vélik a foglalkoztatáspolitikában járatos szakértők -, hogy korábban a munkáért és nem a közmunkáért tüntettek, a segélyek kapcsán tartott korábbi demonstrációknak, pedig az volt a célja, hogy ezt a juttatást időben fizessék ki.

A kormányfő ezúttal cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint idén kevesebb közmunkásra lenne szükség, mint tavaly. Orbán Viktor pénteki beszédével tette végre világossá, hogy mit ért azon: 2018-ra (választási év!) mindenkinek lesz munkája. A kormány ez alatt azt érti, hogy 3 százalék alá kerüljön a munkanélküliség, és ezzel teljessé válik - Orbán Viktor értelmezése szerint - Magyarországon a foglalkoztatottság. Arról azonban nem beszélt, hogyha ez valóban megvalósul, akkor anélkül jelent komoly terheket a költségvetésnek, hogy az így megtámogatott munkavégzés a gazdasági növekedéshez hozzájárulna. A kormányfő azonban ezúttal kimondta azt a régóta ismert igazságot, hogy ezekkel az úgymond eredményekkel együtt is elmarad Magyarországon a termelékenység és a foglalkoztatás azoktól az országoktól, amelyekkel versenyeznünk kéne.

Az orbáni értelmezés szerint csak az a munkavállaló (alkalmazott) a gazdaság szereplője, aki munkás. Rajtuk kívül még a vállalkozók és a kormány együttműködésétől várható úgymond siker. Mondta ezt az a miniszterelnök, aki szétverte a munka világának érdekegyeztetési rendszerét, és amit helyette kreáltak kizárólag arra szolgálnak, hogy támogassák a kormányzati elképzeléseket, és amennyiben mégsem ezt teszik - ami a szakszervezetekkel gyakran előfordul -, akkor is csak a kormány szava számít. A kormányfő ennek az együttműködésnek tudta be azt, hogy a gazdaság 2014-ben 3,6 százalékkal tudott növekedni. "Ráadásul a dominánsan magyar kézben lévő ágazatok is jól teljesítettek, mint az építőipar, a kereskedelem, a turizmus, a mezőgazdaság, vagy a szállítás" - fejtegette Orbán Viktor. Mit sem törődve azzal, hogy az építőipar és a kiskereskedelem teljesítményének - kétségtelenül látványos - növekedésében nem a magyar kézben lévő vállalkozások vitték a prímet, a bővülésben nem a nemzeti hovatartozás, hanem a fizetőképes kereslet, illetve az állami megrendelések növekedése játszották a fő szerepet.

A kormányfő beszédéből ezúttal sem maradhatott ki a Matolcsy Györgyre való hivatkozás. Orbán Viktornak most az adott erre alkalmat, "hogy értelmezése szerint legalább hatvan év óta, de lehet, hogy száz éve is először fordult elő, hogy nem külföldről felvett hitelből nő a magyar gazdaság", ezt olvashatjuk ugyanis a jegybankelnök minap bemutatott könyvében. Az igazság ezzel szemben az, hogy a külföldről származó hitelek aránya valóban mérséklődött, viszont a korábban kölcsönből megvalósuló állami beruházásokat tavaly közel száz százalékos mértékben uniós forrásból finanszírozták.

A bankokkal ezúttal csínján bánt Orbán Viktor, mert sikerült velük úgymond tűzszünetet, esetleg békeszerződést kötni. Megerősítette, hogy jövőre valóban megfelezik a bankadót, viszont ezt az adott pénzintézet hitelnyújtásának növekedésétől tennék függővé, miként az az Erste Bankkal kötött megállapodásban is szerepel.

Nem maradhatott ki a kormányfői beszédből Magyarország külgazdasági orientáltsága sem. Az éppen csak döcögős keleti nyitást sikeresnek minősítette, annak ellenére, hogy objektív okokból, aligha lehetünk büszkék rá, ugyanis az orosz piacot szankció sújtja. Most azonban jön a déli nyitás: a kormányfő bejelentette, hogy a jövőben többet utazik majd Fekete-Afrikába és Dél-Amerikába.

A családbarát adópolitika kapcsán megjegyezte a kormányfő, hogy 2016-ra a kétgyerekesek adóját csökkentenék. "A jó jövedelemadó a nulla százalék." - tette hozzá. Ennek realitását azonban a szakértők kétségbe vonják.

Politikai csaták a bedőlt brókercég árnyékában

A politikai pártok küzdelmének kereszttüzébe került a felszámolás előtt álló Buda-Cash értékpapírcég. Sürgősen kö­rül kell néz­ni az összes bró­ker­cég­nél, min­dent el­len­őriz­ni kell, és "ki kell ta­ka­rí­ta­ni ezt az is­tál­lót" - mond­ta Orbán Viktor mi­nisz­ter­el­nök az ügyről szól­va pén­te­ken a Kossuth Rádió 180 perc cí­mű mű­so­rá­ban. "Ha az igaz­ság­szol­gál­ta­tást irá­nyít­hat­nám, ak­kor már mind bör­tön­ben len­ne" - fo­gal­ma­zott a mi­nisz­ter­el­nök.

Ugyanakkor bűnpártolás, hivatali hatalommal visszaélés és vesztegetés miatt tesz feljelentést az MSZP ismeretlen tettes ellen a Buda-Cash ügyében. Úgy értékelték, hogy a korábban tönkrement Széchenyi Bank és a Buda-Cash-hez köthető pénzintézetek is azért alakultak meg, hogy ki lehessen venni belőlük százmilliárdokat. A felügyeleti és a kormányzati szervek nem tettek meg mindent ezeknek a pénzintézeteknek a megfelelő ellenőrzéséért, akkor ugyanis nem tűnhetett volna el az ügyfelek pénze. Az MSZP ezért azt sürgeti, hogy ne csak a brókercég és a bankcsoport tulajdonosainál vizsgálódjanak, hanem az állami szerveknél is. A szocialisták korábban arra utaltak, hogy a Buda-Cash tulajdonosai kihasználták a regionális bankcsoport létrejöttekor, hogy Áder János köztársasági elnök visszaküldte a Parlamentnek a takarékszövetkezetekről szóló törvénytervezetet, és ez alatt hozták létre a pénzintézetet, és ezzel aktív szerepet vállalt az ügyben.

Erre Reagált Tóbiás József pártelnöknek írt levelében a köztársasági elnök, aki azt állította, hogy a takarékszövetkezetek bankká való átalakulásának lehetősége és feltételei már a törvénytervezet szövegében is adottak voltak. Arra kérte Tóbiás Józsefet, hogy ezekről a tényekről adjon tájékoztatást azoknak, "akik esetleges tájékozatlanságukkal könnyen sodorhatják kellemetlen helyzetbe" az általa vezetett pártot.

Ezt az álláspontot képviselte pénteken az MNB közleménye is.

Az ügynek még egy szála van: Rogán Antal fideszes frakcióvezető és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Buda-Cash vezérigazgatójának személyét összekötötte a korábbi Globex-üggyel, majd kiderült, hogy ez a Gyarmati János nem az a Gyarmati János. Ugyanakkor szocialistának nevezik a Buda-Cash befektetési igazgatóját, Andrási Miklóst, aki a Fidesz alapító tagja, 2009-ben pedig EP-képviselőjelöltje volt.

A Fidesz az egykori szocialista pénzügyminiszterek: Draskovics Tibor, Veres János, László Csaba meghallgatását javasolja az Országgyűlés gazdasági bizottságának, az MSZP emellett Matolcsy György, Varga Mihály és Járai Zsigmond meghívását is jónak látná.