Reklámadó: „A golyó benn van a csőben”

Publikálás dátuma
2015.03.07 06:12
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Noha szigorúan szabályozza a közmédia finanszírozását országai számára az Európai Unió, éppen az állami támogatás esetleges piactorzító hatása miatt, mégsem kifogásolja például a magyar közmédiának adott pénz nagyságát, amíg az a „pontosan meghatározott közszolgálati feladatok megvalósítását szolgálja” – Polyák Gábor szerint ez magyarázza, hogy az unió miért nem lép a magyar állami média évi 80 milliárd forintos büdzséje, központosító törekvései kapcsán. 

Miközben minél nagyobb a támogatás, annál inkább nőhet az állami média befolyása: a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint például a köztévé megengedheti magának, hogy lenyomja a reklámárakat vagy feltornássza egyes sportesemények közvetítési jogait, és ráadásul – ettől piactorzító – „olyan piaci szereplő, amelyik közpénzeket felhasználva nyújt olyan szolgáltatásokat, amiket egyébként piaci szereplők is nyújtanak”.

Bár Polyák szerint az EU valójában nem nézi jó szemmel az állam „ilyen aktív és rizikós jelenlétét” a piacokon, önmagában a közmédiára fontos európai vívmányként tekint a demokratikus nyilvánosság, a közös európai kultúra előmozdításában. Az „egyensúlyt” lényegében az unió alapító szerződéséhez csatolt Amszterdami Jegyzőkönyv rögzíti, amihez részletes útmutatót az Európai Bizottság (EB) legutóbb 2009-ben adott; ebben az EB egyértelmű elvárásokat fogalmaz meg. Ezek között az EB rögzítette például, hogy az országoktól az elszámoltathatóságra való nagyobb figyelmet, valamint a hatékony nemzeti szintű ellenőrzést várja el, ám ezekből – mint a szakértő fogalmazott – „a magyar törvény gyakorlatilag semmit nem teljesít”.

Viszont az MTVA a tévés kínálat szinte minden szegmensére saját csatornát indít – így a saját nemzeti hírtévét március 15-től, a bulvártévét esténként az M2-n, év végéig egy budapesti regionális és egy eddig ismeretlen tematikájú új adót is. Összességében Polyák szerint „nincsenek számon kérhető, világos közszolgálati feladatok, nincs olyan független szerv, ami ezek elköltését ellenőrzi”. Ráadásul a közpénz-felhasználás legalapvetőbb dokumentumaiért is perelni kell; a Mérték az új csatornák kapcsán idén be is adott egy adatigénylést, de semmilyen választ nem kapott. Végül az adatvédelmi hatósághoz fordultak, az ügy még folyamatban van.

Az EB a reklámadó miatt viszont aktívan fellép, és lényegében heteket adott a kormánynak arra, hogy módosítsa a törvényt, különben a bizottság akár fel is függesztheti azt. Ezt kedden Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy jellemezte, "szankciók, nyomásgyakorlás, eljárások" várhatók Brüsszeltől, azonban ez olyan komoly szankció, ami eddig példátlan volt, ezért lényegében azt üzente az EB-nek, az ő kedvük szerint változtatják meg a törvényt - az alsó kulcs vélhetően 0, a felső 5 százalék lehet, és a jövő szerdai kormányülésen adhatja be a javaslatot, amelyet az idő szűke miatt még áprilisig szeretnének elfogadni.

Ehhez képest tegnap Orbán Viktor ismét háborús retorikával utalt Brüsszelre a Kossuth rádióban, azt mondta, a kormány senkivel nem áll háborúban, "Brüsszel viszont erőteljes hangon követelt változtatásokat", most pedig már "a golyó bent van a csőben". Vagyis a magyar kormány kénytelen meghátrálni az ügyben. Pedig ez Lázár szerint is várható volt: kedden azt mondta, az unió egyes országaiban 5 százalék az adó, így egyértelmű volt, hogy Brüsszel nem hagyja annyiban a magyar 40, majd 50 százalékra emelt különadót. Orbán szerint azonban most már "szakmai konzultációk" is folynak, és a 0 százalékos kulcsot "komoly javaslatnak" nevezte. Ez utóbbi ugyanis a kisebb cégeket védené.

Bár a kormányfő sokadszorra is kijelentette, reklámadó mindenképpen lesz, és a büdzsének is szüksége van rá, a költségvetés még a változtatás után sem vár hétmilliárdnál többet belőle. Ráadásul, ha az EB-nek a 0 százalékos alsó kulccsal is gondja lesz - éppen azért, mert akkor a kis cégeket diszkriminálja pozitívan a törvény -, Lázár szerint az is felmerülhet, hogy az egész adót ki kell vezetni.

Szerző
2015.03.07 06:12

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45