Ságvári, alias Berija?

A hvg.hu Vélemény rovata – mindennemű szerkesztőségi kritika mellőzésével – 2015. március 17-én hozta idegenbe szakadt (USA) Várallyai Gyula „forrásközlő” tanúskodását nagybátyjáról, Jenőről, akit – állítása szerint – Ságvári Endre kergetett halálba 1940-ben. A szerző azzal a Vásárhelyi Miklóssal igazolja magát. A történteket – Ságvárit denunciáló tálalással – Vásárhelyi baráti vacsoraasztalnál dobta be, amikor „1984-ben … Washingtonba látogatott (levéltárban kutatott magyarországi sajtó-visszhangok után)” Más bizonyítékkal Várallyai Gyula nem szolgál.

Felmerül a kérdés, miért csak most, negyedszázaddal a rendszerváltás után lepnek meg bennünket ezzel a történettel? Mi magyarázza a nyilvánvaló egyoldalúságot az előadásban? Például, kizárólag Várallyai Jenő intellektualizmusáról esik szó, Ságváriéról egy ékezet se. A szerkesztőség felzárkózik a Fidesz és a Jobbik Ságvári Endrét gyalázó-piszkoló támadásaihoz? Az Auschwitzba deportáló, a magyarságot teljes háborús végromlásba döntő Horthy-rendszer ellen élete árán fegyvert emelő hős antifasiszta emlékének lejáratására? Aki olyan rezsim ellen lázadt föl, amely annak dacára is kitartott Hitler mellett, hogy saját tábornokai bombával akartak megszabadulni tőle? Akárhogyan történt is, szegény Várallyai Jenő anno az öngyilkosságot választotta feleségével együtt, Ságvári Endre – a nemzetmentést próbáló hősi halált.