Rejtve marad a múlt - Eltűnt állambiztonsági iratok

A rendszerváltás előtti állambiztonsági iratok hozzávetőleg fele semmisülhetett meg, a mágnesszalagokról azonban az ügynökök névsora jó eséllyel megismerhető, az viszont nem valószínű, hogy Moszkvában komoly magyar állambiztonsági dokumentáció lehet - hangzott el azon a hétfői budapesti konferencián, amelyen a téma szakértői, Rainer M. János és Ungváry Krisztián történészek beszélgettek. Az eseményt az Együtt Magyarországért alapítványa szervezte.

A rendezvényt azután szervezték, hogy az ellenzéki párt a napokban törvényjavaslatot nyújtott be a lehető legteljesebb iratnyilvánosság érdekében, továbbá országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezte az esetlegesen Moszkvában lévő magyar állambiztonsági iratok felkutatását. Az állambiztonsági szervezetek története az iratmegsemmisítések története - mondta Rainer M. János, aki Ungváry Krisztiánnal együtt többször felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az utólag nehezen rekonstruálható, kampányszerű tömeges megsemmisítések nemcsak 1989-90-ben, a rendszerváltás zűrzavaros hónapjaiban folytak, de azután még legalább egy évtizedig, azaz az első három szabadon választott kormány időszakában.

Abban a kérdésben, hogy lehetnek-e Moszkvában magyar állambiztonsági iratok, Ungváry Krisztián úgy foglalt állást: automatikusan nem duplázódtak meg a magyar iratok, de hogy mikor mit loptak el, azt nem tudni. Rainer M. János pedig úgy vélekedett: volt nemzetközi együttműködés, és ha a szovjet "tanácsadók" valamiről tájékoztatást kértek magyar kollégáiktól, akkor kaptak. A mágnesszalagok kapcsán Ungváry Krisztián azt emelte ki, hogy azokról az ügynökök listája jó eséllyel megismerhető, az viszont, hogy mit csináltak, nem feltétlenül. Rainer M. János szerint illúzió, hogy a mágnesszalagokból teljes képet lehet kapni az állambiztonság működéséről, hiszen azok egy bizonyos időszak állapotait rögzítik.

Ungváry Krisztián szerint az aktívabb ügynökök adatai annyi helyen voltak dokumentálva, hogy azt gyakorlatilag képtelenség mindenhonnan törölni. Rainer M. János ezt nem tartotta teljességgel kizárhatónak. Abban azonban egyetértettek, hogy arról, aki nem működött együtt, utólag hiteles ügynökiratokat gyártani nem lehetséges. A kutatók szerint 1945 és 1989 között  mintegy 200 ezer embert próbáltak beszervezni, és még legalább ennyi társadalmi kapcsolata lehetett az állambiztonságnak. Egy időben egyszerre mintegy 10 ezren lehettek kapcsolatban országszerte a szolgálatokkal 1956 után, azt megelőzően ez a szám elérhette A 40 ezret is. A jelenlegi szabályozás problémáiról szólva a kutatók kiemelték, hogy a hiányos iratanyag miatt a törvényi definícióban szereplő számos kritérium alapján gyakorlatilag senkiről Nem lehet kimondani, hogy ügynök volt, és talán ez is lehetett a törvény alkotónak célja.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához eddig mintegy 30 ezren fordultak, hogy a velük kapcsolatos iratokat kikérjék. A "találati arány" hozzávetőleg 50 százalékos. Ennek oka lehet a hiányos iratanyag, de az is, hogy a kérelmezőt valóban nem figyelték a pártállami titkosszolgálatok - mondták a kutatók. Ungváry Krisztián arra hívta fel a figyelmet, hogy minden második beszervezni próbált ember, nem ment el a második találkozóra, ami a kutató szerint egyrészt nem rossz arány, másrészt viszont azt is jelzi, hogy az egykori ügynökök kényszerre, fenyegetésre hivatkozása nem biztos, hogy minden esetben helytálló.

Ungváry Krisztián szerint nem jó érv az iratnyilvánosság ellen, hogy sok irat megsemmisült, és igazságtalan lenne csak azokat megnevezni, akiknek fennmaradtak az irataik, hiszen - mint mondta - a bűnt is üldözi az állam, holott nyilvánvalóan nem nyeri el minden bűnös megérdemelt büntetését. Rainer M. János szerint az ügynökkérdésben érzékelhető, hogy meglehetősen elfogadó, megbocsátó a társadalom, "talán túlságosan is".

Szerző
2015.03.23 20:05

Kiadták a figyelmeztetést – Viharos szél jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.18 07:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Többfelé eső, zápor, zivatar is lehet. 30 fok körüli maximumokat mérhetünk.
A fővárosra és Pest, valamint Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Tolna és Veszprém megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az érintett területeken a legerősebb széllökések meghaladhatják az óránkénti 70 kilométert. Az OMSZ előrejelzése szerint többnyire erősen felhős idő várható, inkább csak rövidebb napos időszakokra számíthatunk. Főként a Dunától keletre több helyen várható eső, zápor, néhol zivatar is lehet. Az erős északnyugati szelet nagy területen viharos lökések kísérhetik. A csúcshőmérséklet általában 24 és 30 fok között várható, de az Alföldön helyenként hűvösebb lehet. Késő estére 17 és 22 fok közé hűlhet le a levegő. 
2018.07.18 07:03
Frissítve: 2018.07.18 07:03

Kiutálták a fideszes lakók a Magyar Hang szerkesztőségét

Publikálás dátuma
2018.07.18 07:00
György Zsombor a szerkesztőségként szolgáló lakásban
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Költözni kénytelen a Magyar hang szerkesztősége, miután a társasház lakói olyan ellenséges hangulatot teremtettek körülöttük, hogy az ingatlan tulajdonosa inkább megkérte a lap munkatársait, hogy keressenek új helyet. Az újságírók minimálbérért dolgoznak jelenleg.
Egy kétszobás, Bartók Béla úti lakásban készül június óta a Magyar Hang. A Magyar Nemzet megszüntetése után a lap munkatársai által a „semmiből” életre hívott polgári szemléletű hetilapnak ez már a második szerkesztősége, kezdetben ugyanis egy budai sörkertben ülésezett a szerkesztőség, itt dőlt el, hogy ki, miről ír cikket, a munkatársak otthon dolgoztak, a tördelés is egy otthoni gépen folyt. Ez az állapot nyilván nem volt sokáig tartható, így nagy segítséget jelentett, hogy Lukács Csaba lapigazgató egyik barátja felajánlotta üresen álló kétszobás lakását. Ez tartós megoldásnak tűnt, még ha a szerkesztőség tagjainak nagy része így is otthon kénytelen dolgozni, hiszen egyszerűen nem férnének el ennyien ekkora helyen. Csakhogy – mint György Zsombor főszerkesztő a Népszavának elmondta – nemrég levelet írt nekik a közös képviselő, hogy a lakók panaszkodnak. Szerintük a Magyar Hang munkatársai „gyakran este nyolc után is hangosan nevetnek”, és néha „dől a cigarettafüst ki az ablakon”. György Zsombor szerint ebből semmi nem igaz. A főszerkesztő szerint azért kell menniük, mert néhány, a lakóközösségre nagy befolyással bíró, kormánypárti érzelmű lakónak egyszerűen csípi a szemét a kormánykritikus Magyar Hang. – Természetesen nem akarunk konfliktust, elmegyünk, de szomorú, hogy ez megtörténhet – mondta a főszerkesztő lapunknak. Most egy olyan helyiséget keresnek, ami előbb-utóbb közösségi térként is működhet majd az olvasók számára. A Magyar Hang egyébként 6500 példányban fogy, a standokon 4300-4700 darabot adnak el minden héten a lapból és van már 2100 előfizetőjük is. Bár ez jóval több, mint számos kormányközeli sajtótermék példányszáma, hirdetőt mégsem találtak eddig. Most már aktívan nem is keresnek, tisztában vannak vele, hogy a piaci szereplők félnek a lapban megjelenni. Az újságírók közül egyébként mintegy húszan minimálbér körüli fizetést kapnak, néhányan teljesen ingyen, társadalmi munkában végzik a munkát. Idén nyáron szabadságra sem nagyon mennek a szerkesztőség tagjai, György Zsombor szerint a legnagyobb nyaralásuk az lesz, hogy egy saját sátorral lesznek jelen majd a Kapolcson a Művészetek Völgyében. 
2018.07.18 07:00
Frissítve: 2018.07.18 07:37