Rétvári és Ságvári

A szépszámú kommunizmuskutató intézet egyike előbb-utóbb rábukkan azokra az általam már fellelt idézetekre, amelyek egyértelműen pozitívan utalnak a kommunizmusra. Ezért ezek megsértik - az alkotmányt remélhetőleg csak átmenetileg helyettesítő - alaptörvényt. Ráadásul a kommunizmus bűneinek tagadását tiltó jogszabályok alapján büntetendő megnyilvánulások. Íme az idézetek: „ A kommunizmus annak a vadkapitalizmusnak ellenreakciójaként jött létre, amelynek megváltoztatása jelentős mértékben éppen a szocialista eszméknek köszönhető.” „A szélsőséges kapitalizmus védelmezői minden módon igyekeznek elhallgatni azokat a hasznos elemeket, melyeket a kommunizmus vallott.” Ez az utóbbi idézet különösen ki fogja verni a biztosítékot Rétvári Bencénél, mert főleg a mondat második része kapcsán magára ismerhet.

Mindenesetre első dolga lesz megállapítani, hogy van-e közterület elnevezve fenti idézetek szerzőjéről, mert azt haladéktalanul meg kell változtatni. Kérdés az is, hogy az „elkövető” neve szerepel-e a Tudományos Akadémia nevezetes listájában. A mostanában különösen vitatott Ságvári Endre esetében R.B. könnyű helyzetben érzi magát. Az MTA ugyan a „nem ajánlott” kategóriába sorolja Ságvárit, de R.B. ezt „tiltott”-ra ferdíti. A jogszabályok szerint ugyan nem kötelező az MTA ajánlását elfogadni, de R.B. nagyvonalúan elhagyja a „nem” szócskát és kötelezőnek minősíti az ajánlást. Az Akadémia ugyan - saját álláspontja, valamint a lista összeállítói szerint is - politikai szempontokra helyezte a hangsúlyt, R.B, azonban „az ország legjobb történészei” által kifejtett történelmi tényekről beszél. Azt állítja továbbá, hogy „Battonyától Nemesmedvesig” mindenhol igényként vetődött fel a névváltoztatás, de elhallgatja, hogy ahol valóban volt felmérés - mint Óbudán - ott a többség elutasította a változtatást. A szegedi gimnázium esetében ráadásul helytelenül hivatkoznak az önkormányzati törvényre, mert az iskola az egyetemhez tartozik. Rétvári Bence mentségére szolgál (?), hogy jogi diplomája ugyan van, szakmai gyakorlata a jogalkalmazás területén alig, hiszen az egyetem elvégzése után rögvest politikusnak állt.

Így hát érthető, hogy ő volt a legalkalmasabb a Közigazgatási Minisztérium, majd az EMMI államtitkári posztjára, hogy másokkal együttműködve megteremtse hazánkban az illiberális jogi kultúrát. Visszatérve a bevezetőben említett idézetekre: ezek II. János Pál pápától származnak! Komoly dilemmát okozhat tehát az államtitkárnak - a keresztény elvekhez nem mindig ragaszkodó hívő katolikusnak -, kezdeményezze-e az egykor még létező Köztársaság helyett a pápáról elnevezett tér újbóli névváltoztatását. A történelmi tények ismerete, az objektivitás területén azonban volna mit tanulnia az egyébként antikommunista pápától. Az antifasiszta Ságvári Endre 31 éves volt, amikor életét áldozta egy szent ügyért, a nácik és kiszolgálóik elleni harcban. Az antikommunista Rétvári Bence 31 éves volt, amikor a Nemzeti Együttműködés (álszent) Rendszerében minisztériumi államtitkár lett.