Brüsszel cáfol: nem kartellgyanú miatt állt le az M4-es építése

Kedden bejelentették, hogy Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítást adtak arra, hogy állítsák le az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közti szakaszának építését, arra hivatkozva, hogy az EU kartellgyanút talált az építkezés során. A 444.hu megkérdezte az Európai Bizottságot, akik azonban azt állítják, nem kérdőjelezték meg a tenderezést.

Korábban írtuk: Nem épül tovább az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza, miután a NIF Zrt. a kormány utasítására kedden leállította. Az Európai Bizottság (EB) kartellgyanújára hivatkoztak a Közgép a Strabag és az A-Híd beruházásának felfüggesztésénél, ám könnyen elképzelhető, más indokok állnak a lépés mögött.

A gyanú beigazolódni látszik, ugyanis a 444.hu megkérdezte az Európai Bizottságot, hogy valóban kartellgyanút állapítottak-e meg. Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa a következőt válaszolta: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”. (Szó szerint ezt írta: The tendering procedure was not questioned.) Ebből következik, hogy kartellgyanút sem állapíthattak meg - írja a 444.hu.

A kormány állítása már csak azért is gyanús volt, mert erre az útszakaszra hiába kért a magyar kormány EU-s pénzt, Brüsszel nem adott. Márpedig a bizottság olyan közbeszerzéseket nem szokott kivizsgálni, amiben nincs EU-s pénz.

A múlt héten vált ismertté, hogy az EB elutasította a kormány támogatási igényét a két település közötti 30 kilométeres szakasz finanszírozására, mert az építési költségre előterjesztett 110 milliárdos kérelmet túlzónak találta. A három kivitelező, a Közgép Zrt., az A-Híd Zrt. és a Strabag Kft. közleményben reagált: szabályszerűen, közbeszerzésen nyerték el a munkákat, a költségekben pedig benne vannak a speciális műtárgyak, köztük például egy új Tisza-híd is.

Piaci szereplők további furcsa összefüggésre hívták fel a figyelmet. Ha leáll az építkezés, akkor 100-150 milliárd forint megmarad a költségvetésben. Ez az összeg pedig gyanúsan megegyezik azzal a mintegy 150 milliárddal, amely a hírek szerint a Quaestorból hiányzik. Ha nem fizetik ki a kisbefektetőket, a Quaestor-botrány maga alá temetheti a kormányt, így könnyen elképzelhető, hogy a kabinet ezt az összeget valamilyen kreatív módon a kártalanításra fordítja.