Lázár–Csányi: új front az agrárhitelezésben

Publikálás dátuma
2015.05.05 07:27
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Egy nemzeti pénzszolgálató konglomerátum nyomulhat az agrárhitel-piacon. Az állami bankokkal kistafírozott szolgáltató fontos szereplővé léphet elő a több ezer milliárdos üzletben. Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor folytatja a mezőgazdasági nagybirtokok, agrártársaságok elleni hadjáratát. A szakemberek szerint azonban ennek leginkább a hivatalos propaganda szerint támogatott családi gazdaságok lehetnek e legfőbb vesztesei.

Három éve tart már a Lázár–Csányi-cicaharc

Három éve üzenget egymásnak a nyilvánosság előtt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Csányi Sándor. "Nem megnyugtató, hogy olyan ember foglalkozik több százmilliárdos finanszírozással, aki egy kisváros gazdálkodását sem tudta rendben tartani" - bökött oda az egykori hódmezővásárhelyi polgármesternek az OTP vezére alig két hete. Lázár erre reagálva is pikírt megjegyzéseket tett, ám eredetileg is a fideszes politikus - aki manapság Orbán Viktor kancelláriaminisztere - kezdte az adok-kapokot.

Még 2012 márciusában ugyanis egy rádióműsorban, név nélkül ugyan, de félreérthetetlenül Csányit kritizálta, amikor "egy magyarnak tűnő nagy bank"-ról beszélt, és hogy szerinte meg kellene vizsgálni, hogy a bank "vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot" - fogalmazott Orbán Viktor bizalmasa, mai kancelláriaminisztere. Lázár az interjúban hangsúlyozta, hogy a demokráciára nem Puch László, az MSZP volt pénztárnoka és nem is Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági holdudvarának akkori prominense jelenti a valódi veszélyt: azért folyik az "oligarcházás", sőt, "ezért megy ez az egész cirkusz, hogy a legérintettebbről óriási erőkkel eltereljék a figyelmet" - állította.

Ezt aztán 2013. június 21-én megismételte "Simicska egy kisegér című" interjújában, amelyet a 444.hu-nak adott. "Elmondtam, amit Csányi Sándorról gondolok Fiala Jánosnak, és azt minden szavában fenntartom, sőt megerősödött bennem az a gondolat, amit akkor mondtam… a polipot fenntartom. Az egy nagyon találó hasonlat volt. Azt hittel vallom, hogy egy demokráciában ilyen volumenű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent" - fogalmazott ekkor. Lázár azt is világossá tette: Simicska szerinte "kisegér", Csányi meg "elefánt", s "a kettő között nem lehet viszonyítási pontot találni."

Ezután 2013. július 14-én, miután Csányi több mint 10 milliárd forint értékben adott el saját OTP-részvényt, s az első eladás időpontja egybeesett azzal, hogy Navracsics Tibor bejelentette, a kormány vizsgálja, hogyan lehetne jogszabállyal felülvizsgálni a bankokkal kötött - már meglévő - devizahitel-szerződéseket, Csányi újságírónak tartott szűkkörű háttérbeszélgetésen cáfolta a részvényeladások nyomán született találgatásokat. Ott Lázárról így beszélt: "nyilván van, akinek az is eredmény, ha rám rosszat mondhat, mert akkor ő bátor ember. Konkrétan Lázár úrra gondolok, maguk is arra gondolnak. Nekem azt mondják, én személyesen nem ismerem olyan jól, hogy nagyon tehetséges politikus, jó szervező, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet is, nem?" Azt is mondta, szerinte nem az a nagyfiú, aki állandóan beszól, ez a kisfiúk sajátossága.

Vélhetően erre reagált 2013. augusztus 12-én Lázár - addigra már a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként, sőt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kormánybiztosaként - úgy, hogy "nincs más választásom, mint tudomásul venni Csányi Sándornak a sajtóban tett, rám nézve lesajnáló, lenéző megjegyzését, hiszen ’mégiscsak ő az ország első számú uzsorása’. Csányi Sándor bárhogy is ’páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival’, természetesen ’meghunyászkodom, és tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet’. Aki ilyen fontos ember az országban, annak a véleményét is kénytelen vagyok tudomásul venni." Az Index akkori tudósítása szerint "Lázár különösen jó hangulatban hagyta el a sajtótájékoztatót, csapatával kifelé menet azon viccelődtek, hogy milyen ügyesen sikerült kiosztani Csányit. ’Ezért biztos beperel’, mondta végül egyik munkatársa, amin nagyot nevetett mindegyikük, majd beszálltak a szolgálati autóba" - írta a portál. Nem is kellett sokat várni, másnap a Népszabadság Online megkeresésére az OTP sajtófőnöke azt a választ adta: Csányi büntetőfeljelentést tesz és polgári - személyiségi jogi - pert is indít Lázár ellen. A döntésre a fideszes politikus kijelentése nyomán jutott, amelyben az ország legnagyobb uzsorásának nevezte őt, aki a devizahitelesektől megszerzett milliárdjain páváskodik. Azt is közölték ekkor, hogy Csányi "sem most, sem a jövőben nem kívánja kommentálni Lázár János őt érintő kijelentéseit". Utóbbi nem bizonyult igaznak, hiszen nagyon más eszköze nem is maradt a "visszavágásra", miután a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában megszüntette a Lázár ellen rágalmazás miatt indult büntetőeljárást, mondván: Csányi közéleti státusza miatt Lázár kijelentései "a vélemény és a kritika határain belül maradtak, öncélú becsmérlést nem tartalmaznak".

Tavaly sem nyugodtak a kedélyek, hiszen májusban került nyilvánosságra, hogy az úgynevezett területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerének újravarrásánál Lázár olyan "nagyágyúk" érdekeit sértheti, mint Csányi, Nyerges Zsolt, illetve Leisztinger Tamás - az ő érdekeltségeik rendre ott szerepelnek a legnagyobb földalapú támogatásokat felvevő társaságok között. Az ideiglenesen lappangó feszültség idén már többször is felszínre tört, március 2-án például egy kereszténydemokrata azonnali kérdésre válaszolva Lázár úgy fogalmazott az Országgyűlésben, hogy a kormány - minden politikai erővel együttműködve - 2015-től "megtöri" az erős mezőgazdasági lobbicsoportok "primátusát", "legyen szó Csányi Sándorról vagy Simicska Lajosról".

Ezután ismét Csányi "ütött". Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint "hagyományosan rossz a kapcsolata" a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, de meglepte, hogy Lázár nyíltan bírálja Orbán Viktort, amiért megkapta a legmagasabb állami kitüntetést. Lázár ugyanis a március 15-i díjátadás után azt nyilatkozta, nem értett egyet Csányi kitüntetésével. Erre reagálva Lázár lapunknak arról beszélt, nem a kitüntetés a fontos, hanem hogy "nagyobb falat kellene húzni a bankárok, a brókerek és a politikusok közé". Ezt követően az OTP-vezér a bank közgyűlésén már egészen nyílt színen ment neki Lázárnak, akit a személyes egykori városvezetői "képességein" túl több fronton rohant le. Csányi ugyanis érthetetlennek és igazságtalannak nevezte, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát; egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt.

B.I.M.

2015.05.05 07:27

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21