Vicceltek a bankadóval?

A jövő héten benyújtja a kormány azt a törvényjavaslatot, amely rögzíti a bankadó csökkentését. Ennek mértéke se több, se kevesebb nem lesz, mint ami az EBRD-megállapodásban szerepel - jelentette be Orbán Gábor államtitkár a Portfolio Hitelezés 2015 konferenciáján. Ezzel a megjegyzésével vélhetően utalt a napokban felvetődött jegybanki ötletelésre, miszerint a hitelezési aktivitást is figyelembe kellene venni egyes pénzintézetek bankadójának csökkentésénél. (2016-ra az adókulcs közel 40 százalékos csökkentését ígérte a kormány.)

Az EBRD-vel februárban kötött megállapodás új alapokra helyezi a kormány és a bankrendszer viszonyát: javítja a bankok működési környezetét, hiszen csökkenni fog a bankadó, a forintosítással kapcsolatban nem nehezedik további teher a bankrendszerre, kibővítik a Nemzeti Eszközkezelőt, a magáncsőd intézményét a bankszövetség bevonásával alkotják meg, és tartózkodik a kormány a bankszektor nyereségességét rontó jogszabályok meghozatalától - sorolta Orbán.

A legnagyobb konfliktust ma a kormány és a bankrendszer kapcsolatában a brókercégek ügyei, különösen az úgynevezett Quaestor-törvényből fakadó kártalanítás okozza. El fog dőlni, hogy sikerül-e olyan megoldást találni, ami a jó viszony szellemében születik - mondta Orbán Gábor.

Osztja az államtitkár véleményét az osztrák Erste Group vezérigazgatója, Andreas Treichl, de mint az Reutersnek a pénzintézet éves beszámolójának közzététele alkalmából rendezett tájékoztatón megjegyezte, ez legfeljebb a végkifejletre vonatkozik, a jelenlegi helyzetet súlyosabbnak látja.

A hazai bankoknak tíz éven át évente 100 millió dollárjába (mai árfolyamon közel 27 milliárd forint) kerülhet a kártalanítás - mondta az MNB egyik bankára a Reutersnek. Ennyivel kell felhizlalniuk az Országos Betétbiztosítási Alapot és a Befektetővédelmi Alapot, amelyektől a kormány elvárja a kártérítést.

Treichl csupán annyit szögezett le, hogy az Erste Bank Hungary további Magyarországi létét nem érinti az ügy. Álláspontja szerint ugyanakkor a kérdés kezelésével Budapest megsérti az Erste, az EBRD és kormány között létrejött megállapodást, amelynek részeként az utóbbi kettő összesen 30 százalékos részesedést szerezhet az osztrák bank magyar leányában. A bankár úgy tudja, hogy ez ügyben az EBRD felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal.