Oroszország;Ukrajna;Vlagyimir Putyin;Szergej Lavrov;

2015-05-19 07:32:00

Kijev a saját csapdájában vergődik

Van-e bármi jelentősége annak, hogy az amerikai külügyminiszter Oroszországba látogat, majd néhány nap múlva helyettese újra az orosz fővárosban kezd tárgyalni? Egyesek szerint megtörtént a kiegyezés Ukrajna feje fölött. Mások szerint csak nem lehet már szemet hunyni az ukrán vezetés bakijai fölött. Az egységes Ukrajna melletti nyugati kiállást megrendíteni látszik az, hogy egyértelműen nem csak a szakadárok sértik meg a tűzszünetet.

A május 8-9. világháborús és Európa napi megemlékezések előtt a kelet-ukrán konfliktus szembenálló felei egyaránt arról beszéltek, hogy az ünnepek után provokációtól, a harcok újra fellángolásától tartanak. Még NATO-berkekből is jöttek hasonló hírek, a nemzetközi diplomácia is megmozdult. Angela Merkel német kancellár május 10-én Moszkvába utazott, majd 13-án John Kerry amerikai külügyminiszter is Szocsiba repült, ahol nemcsak orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, hanem Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

A Kerry kíséretében lévő, európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár, Victoria Nuland tegnap ismét orosz földön egyeztetett az ukrán válság kérdésében. Ha az amerikai alapállásban nem is történt érezhető változás, az mindenképpen áttörést jelent, hogy a befagyni látszó amerikai-orosz viszonyban ismét magas szinten megindultak az egyeztetések. Ez intő jel lehet, és vélhetően az is Kijev számára, mert Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök elégedetlenségét fejezte ki a Kerry-Putyin találkozó után.

Kárpátalja legbefolyásosabb politikusa, Viktor Baloga, a Jedinij Centr (Egységes Közép) párt elnöke,hivatalos Facebook oldalán nagy port kavaró kijelentést tett. Azt írta, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió már döntött Ukrajna szövetségi tartományokra darabolásáról. Már ma teljes biztonsággal kijelenthető, hogy Moszkva elérte, amit akart: Európa és Amerika, Merkel és Kerry személyében az ő területükön és az ő szabályaik szerint ültek le tárgyalni Putyinnal – állította a kárpátaljai "number one", aki már attól sem riadt vissza, hogy leírja – el kell engedni a Donbászt, ha menni akar, Ukrajna számára nem éri meg ez a háború.

Baloga azzal magyarázza az Ukrajna feje fölötti nagyhatalmi megegyezést, hogy a kijevi kormányzat azt hitte, maga is részese e sakkjátszmának, s azt gondolta, „ő irányítja az időt. Ám Moszkvától és Brüsszelben is rövid úton mattot kapott”. Ha nem is ennyire tragikus a helyzet, tény, hogy Kijev egyre többször kényszerül magyarázkodásra, de az is nyilvánvaló, hogy az orosz propaganda, a Kreml kommunikációja is léket kapott.

Nem minden orosz halna meg Novorosszijáért

Putyin és a kremli vezetés a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta következetesen tagadja, hogy orosz katonai egységek harcolnának a Donbászban. Ezt cáfolják ugyan Kijevben, de eddig olyan megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot nem sikerült felmutatni, amely romba dönti az orosz magyarázkodást.

Még a perdöntőnek beharangozott Nyemcov-adatok sem hoztak áttörést ilyen téren. Ugyebár egy idő után Putyinék azt kommunikálták, hogy „egyes orosz nacionalisták, köztük szabadságukat töltő katonák is” harcolnak a kelet-ukrán fronton, de kizárólag önkéntes alapon. Ezt az álláspontot cáfolják jogvédő csoportok vagy akár olyan civil szervezetek, mint az ukrán fronton meghalt és eltűnt orosz katonák édesanyáinak szervezete, de bizonyítékokat nem igen tudtak bemutatni.

NATO-felvételek is igazolják, hogy orosz harci felszerelések – páncélosok, rakétavetők stb - láthatók a régióban, azt viszont még e felvételek sem tudják bizonyítani, hogy azok a Kreml parancsára lépték át a határt. A brit Reuters hírügynökség viszont május 11-én közölt egy riportot, amely nagyobb léket vághat az orosz hivatalos állásponton, mint az eddig felsorakoztatott bármely „hivatalos” bizonyíték. A hírügynökség arról írt, hogy orosz katonák hagyják el a sereget, mert nem értenek egyet a kelet-ukrajnai beavatkozással.

Nagyon ritkán történt meg eddig, hogy akár névtelenül, orosz katonák szólaljanak meg a nyugati médiában. A Reuters öt olyan volt egyenruhást szólaltatott meg, akik azért szöktek meg az orosz hadseregből, mert nem hajlandók Ukrajnában harcolni. Az egyik közülük, egy moszkvai fiú, elmesélte, hogy tavaly hadgyakorlatra küldték Dél-Oroszországba, de egy páncélos konvojjal rövidesen Ukrajnában találta magát.

„Miután átléptük a határt egy alhadnagy közölte velünk, hogy börtönbe küldhetnek, ha nem vetjük magunkat alá a parancsoknak. Egyesek ennek ellenére megtagadták, hogy Ukrajnában maradjanak. Két parancsmegtagadót elvittek valahová. Az alhadnagy csak annyit mondott, hogy ellenük büntetőeljárás indul. Mi később felhívtuk őket, otthon voltak, épp leszereltek”, mesélte a katona, akinek nevét nyilván nem közölte a Reuters, azt viszont igen, hogy a Kantemirovszkaja páncéloshadosztály kötelékében szolgált.

A Reutersnek nyilatkozó orosz katonák és emberjogi aktivisták vallomásai egybecsengenek – igenis küldenek orosz csapatokat Kelet-Ukrajnába, nem minden orosz önkéntesen harcol ott. Sokan félnek ellentmondani, mások meg elégedetlenek azzal a bánásmóddal, amelyben hazatérésük után részük volt. Ez az elégedetlenség nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az orosz vezetés hivatalos álláspontja végérvényesen romba dőljön.

Oroszt fogtak az ukrán önkéntesek

Két orosz katonát ejtett foglyul tegnap az Ajdar önkéntes alakulat. A katonák egy orosz különleges egységhez tartoztak, luhanszki területen „buktak le”. A hírt megerősítette Andrij Liszenko, az ukrán hadműveleti parancsnokság katonai szóvivője is, de ennél több részletet nem közölt.

A bbc.online beszámolója szerint egy az internetre feltett videofelvételen az egyik orosz fogoly azonosítja magát, elmondja, hogy az elitalakulat tagja és a közép-oroszországi Togliattiból származik. A riport kitér arra, hogy Anton Gerascsenko ukrán parlamenti képviselő, a belügyminisztérium tanácsadója is feltett az internetre egy videofelvételt, amelyen az egyik orosz katona kihallgatásáról készült. A katona sérülten került fogságba. A fogoly megadta nevét, tisztségét, és elmondta, hogy a különleges erők hármas brigádjának tagja. Közölte felettese nevét is, valamint azt hogy tizennégyen tartoztak az egységhez.

A brit közszolgálati médium, de a Reuters valamint a spanyol EFE hírügynökség is megjegyzi, a videofelvételek hitelességét egyelőre nem lehetett független forrásból ellenőrizni. Oroszország hivatalos álláspontot nem közölt a kérdésben.

A dolog szépséghibája nem is annyira a forrás hitelességének ellenőrizhetetlensége, hanem az Ajdar szerepének tisztázatlansága. A szélsőséges, az orosz- és oroszbarát médiában (és nem csak abban) neonáci alakulatként emlegetett, a kegyetlenkedéseiről elhíresült Ajdar már nem egyszer hozta kínos helyzetbe a kijevi vezetést. Nemrég több tagjának előzetes letartóztatását rendelte el az ukrán bíróság.

A Legfőbb Ügyészség korrupcióellenes osztályának közleménye szerint az őrizetbe vett önkénteseket banditizmussal, rablások és gyilkosságok sorozatos elkövetésével gyanúsítják. A bejelentés szerint a gyanúsítottak elfogásakor a hatóságok nagy mennyiségű fegyvert és olyan értéktárgyakat foglaltak le, „amelyek többségéhez civilek vére tapad”.

Ukrajna főügyésze ugyanakkor jelezte, kezdeményezte Szergej Melnicsuk, az Ajdar zászlóalj ex-vezetőjének letartóztatását. Az ellene megfogalmazott legsúlyosabb vád bűnszervezet létrehozása. A kárpátaljai magyar és ukrán média nem egyszer számolt be arról, hogy az önkéntes zászlóaljak fegyveresei riogatják és terrorizálják a civil lakosságot, a hatóságok pedig tehetetlenül állnak a jelenséggel – és a sokkal jobban felfegyverzett önkéntesekkel - szemben.