EU;embercsempészet;Földközi-tenger;

2015-05-18 20:38:00

Embercsempészet - Katonákat vet be a Földközi-tengeren az EU

Döntés született az EU-országok védelmi és külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán arról, hogy az unió haditengerészeti műveletet indít a Földközi-tengeren az Észak-Afrikából - zömmel Líbiából - Európába tartó menekülthullám megfékezésére, katonai erővel lép fel az embercsempészek ellen.

Az "EU-Navfor-Med" elnevezésű művelet főhadiszállása Róma, parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy lesz. A művelet végrehajtásához az unió számít az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására. 

A művelet létrehozásáról szóló döntés nyomán most megkezdődhet az "erők generálása", vagyis tényleges haditengerészeti kapacitásoknak a művelet alá rendelése. Amíg azonban a politika nem adja meg a zöld jelzést a katonai tervek végrehajtásához, addig nem adható ki a tűzparancs, és e művelet keretében - az EU által eddig is végzett járőrözés és a hajótörött menekültek mentése mellett - legfeljebb hírszerzési értesülések gyűjtését kezdhetik el.

Így a művelet első szakaszában feltérképezik az embercsempészek által leggyakrabban használt tengeri útvonalakat. Ehhez radar- és műholdfelvételeket készítenek, felderítő repüléseket végeznek, és igyekeznek azonosítani a jelzés nélkül közlekedő hajókat.

Az egész terv háromlépcsős koncepción nyugszik. Az első, már most megkezdhető felderítési szakasz után következhet adott esetben a második szakasz, vagyis az, hogy áttérnek a gyaníthatóan embercsempész-hajók megállítására és átvizsgálására a tengeren. E hajókat indokolt esetben le is foglalnák. A harmadik szakasz egyelőre a legkevésbé kidolgozott, és már mindenképpen világszervezeti felhatalmazást, valamint líbiai hatósági együttműködést is igényelne: az uniós erők katonai akciókat hajthatnának végre akár líbiai kikötőkben is.    

Hende Csaba honvédelmi miniszter - aki a Szabó Lászlóval, a külgazdasági és külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkárával együtt Magyarországot képviselte a védelmi és külügyi tárcavezetők értekezletén - a tanácskozás után kiadott nyilatkozatában az "EU-Navfor-Med" létrehozását fontos lépésnek minősítette "az illegális migrációt segítő bűnözői modell felszámolása irányában". 

Szabó László ehhez - a KKM tájékoztatása szerint - hozzátette: magyar álláspont szerint a misszió teljes mértékű településéhez szükség van az ENSZ BT támogatására, illetve a líbiai egységkormány meghívására. 

Szabó az ülésen felhívta a figyelmet arra is, hogy a menekültügy kezelését célzó európai bizottsági közlemény földrajzilag nem kiegyensúlyozott, mert kisebb hangsúllyal szerepel benne a Nyugat-Balkánon keresztül Magyarországot is elérő menekülthullám. Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező menekültbefogadási kvótákkal - tette hozzá a magyar külügyi vezető.

Hende beszámolt arról, hogy a védelmi miniszterek emellett - az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) irányító testületi minőségében tartott ülésükön - megvitatták az európai katonai képességfejlesztési projekteket, illetve az európai védelmi ipar és piac kérdéseit.

A védelmi miniszterek ülésén az EU által vezetett katonai műveletek kapcsán a magyar honvédelmi miniszter - mint azt nyilatkozatában közölte - hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán stabilitását és biztonságát továbbra is világos prioritásként kell kezelni az unióban. 

"A 22 halálos áldozatot követelő macedóniai események is arra figyelmeztetnek, hogy rendkívül gyorsan instabilitáshoz vezethetnek a térség konfliktusai. Ezenfelül problémát jelentenek a régióból származó radikális iszlám harcosok, akik hazatérve szintén konfliktusok katalizátorai lehetnek" - hívta fel a figyelmet a magyar védelmi tárca irányítója.

A miniszterek eszmét cseréltek a június végén megtartandó, védelmi kérdésekkel is foglalkozó EU-csúcstalálkozó előkészítéséről. Hende Csaba tájékoztatása szerint egyetértés volt abban, hogy "a növekvő számú fenyegetés és kihívás szükségessé teszi a védelempolitikai kérdések legfelsőbb szintű áttekintését, és a közös biztonság- és védelempolitika továbbfejlesztését".

Az uniós országok külügyminiszterei találkoztak Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel is. A KKM közlése szerint Klimkin hangsúlyozta: a május 21-22-i rigai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozóval kapcsolatban Ukrajna azt várja, hogy "erősítsék meg" a csúcs záródokumentumában az ukrán "európai perspektívára", illetve a vízummentes utazásra vonatkozó szövegrészt. Magyar részről - közölte a KKM - kifejtették, hogy továbbra is támogatják Ukrajna területi egységét, európai perspektíváját illetve vízumkönnyítési folyamatait. 

"Egyetértettünk az ukrán féllel, hogy a rigai csúcsnak pozitív üzeneteket kell megfogalmaznia ezekben az ügyekben" - olvasható a magyar tájékoztatásban. A magyar fél hangsúlyozta azt is, hogy az ukrajnai konfliktus tárgyalásos megoldásának a kulcsa a minszki megállapodás végrehajtása. 

Az uniós külügyminiszterek a brüsszeli tanácskozásukhoz kapcsolódó reggelin találkoztak Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel, aki elmondta, hogy Belgrád még az idén szeretné megkezdeni a hivatalos EU-csatlakozási tárgyalásokat. Magyar részről megerősítették, hogy támogatják a tárgyalási fejezetek megnyitását, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra: a rohamosan emelkedő menekültáradat jelentősen megterheli a magyar intézményrendszert és költségvetést, ezért Magyarország "hatékonyabb és mélyebb együttműködést vár" Szerbiától ezen a területen.