Startol a családi csőd

A kormánypártok rákényszerültek arra, hogy a szocialisták öt esztendeje benyújtott, és többször megismételt javaslatának elutasítása után maguk nyújtsanak be egy törvényjavaslatot a családi csődvédelemről. A tervezet tárgyalását tegnap kezdte meg az Országgyűlés. A kezdeményező kereszténydemokraták egy új bérlakás-kezelő szervezet létrehozását is szükségesnek tartanák.

Rövid idő alatt egyértelművé vált: az adósságspirálba került hiteladósokon érdemben nem segített a hatalmas kormányzati propagandával beharangozott elszámolás és forintosítás. Az ócsai lakópark sikertelensége, a Nemzeti Eszközkezelő erősen korlátozott tevékenysége láttán már a kormánypártok is felismerték, lépniük kell, ha valamiképpen meg akarják akadályozni, hogy családok ezrei kerüljenek utcára, mert nem tudják törleszteni az ingatlanukra felvett hitelt. Több éves késéssel ugyan, de Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője vezérletével beterjesztették a magáncsődről szóló törvényjavaslatot, amelynek tárgyalását tegnap megkezdte az Országgyűlés. A korábbi javaslatukat Harrach Péter azzal egészítette ki, hogy létre kell hozni egy bérlakás-kezelő szervezetet, amely a több százezer üresen álló lakás egy részét, amely igénybe vehető, jogilag kezelné. Erről a közelmúltban kormányhatározat is született, aminek a részletei ugyan még nem ismertek, de Népszava információi szerint a jelenlegi Nemzeti Eszközkezelő (NET) tevékenységét bővítenék ki, és az is elképzelhető, hogy újragondolják az eszközkezelő szerepét. A NET-ben eredetileg 25 ezer darab lakás megvételére biztosított forrást a kormány, amelyből még 10 ezer darab lakást tudna megvenni. Az elképzelések szerint a jövőben összesen 100 ezer darab fizetésképtelen lakástulajdonoson segítenének.

A családi csődvédelem lényege egyébként az, hogy az adós kezdeményezésére, a hitelezők közbenjárásával, az állam segítségével eldöntik mekkora törlesztőrészlet vállalható, és így milyen életforma valósítható meg. A csődvédelem pedig abban áll, hogy az adós mentesítést kap a végrehajtás alól, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a csődvédelemhez részleges moratórium kapcsolódik, és ha a folyamat sikeres, akkor a végén, öt esztendő múltán az adósság egy részét - akár 60 százalékát is - elengedhetik.

A készülő törvény kapcsán Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője úgy vélekedett, hogy ki kell mondani a lakhatáshoz való jogot, ugyanis ehhez az előterjesztés nem ad erős garanciát. A politikus megjegyezte, hogy megkésettnek és elégtelennek ítélte meg a törvényjavaslatot, mert az szerinte idén csak "az adósságcsapdában vergődők" egy szűk körének nyújt lehetőséget, pusztán a lakáshiteleseknek, míg a közmű- vagy lakbértartozással rendelkezők számára csak másfél év múlva nyitja meg a magáncsőd lehetőségét. Emellett sokallta a minimális éves törlesztő részlet értékét - amely az ingatlan forgalmi értékének 7,8 százaléka -, mert, mint rámutatott, az egy 10 millió forintos lakás esetében havi 65 ezer forintos kiadást jelent. Nem látott garanciát arra, hogy a részvevőknek elegendő jövedelmük marad a megélhetéshez, és hiányolta a családi vagyonfelügyelők esetében az adósságkezelési képzettség előírását, de annak részéletezését is, hogy egy csődgondnok egyszerre hány esettel foglalkozhat.

Jelenleg félmillió családot, legalább másfél millió embert fenyeget a végrehajtás réme, nagy részüket nem a lakáshitel törlesztésük elmaradása, hanem közműtartozásuk miatt. Ezért is kellene 2016 ősze helyett már idén lehetővé tenni, hogy ők is bekerülhessenek a családi csődvédelem hatálya alá - mondta lapunknak Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő. Helytelenítette, hogy csak azok élhetnének ezzel a lehetőséggel, akiknek a tartozása nem haladja megy az ingatlanuk értékének kétszeresét.

A magánnyomozóknak is lehet munkájuk a csődvédelem kapcsán - vélik a követeléskezelők. Baráth György, a Magyar Detektív Szövetség elnöke ezt a Népszava érdeklődésére nem tagadta, de felhívta a figyelmet arra, hogy az adatvédelmi jogszabályok korlátozzák például egy magánvagyon felkutatásának a lehetőségét, márpedig a bankoknak is érdeke lenne, hogy a hátralékos ügyfeleik tényleges vagyoni helyzetét megismerjék.