Mosakszik a jegybank

Publikálás dátuma
2015.06.15 19:42
Fotó: Népszava
Fotó: /
Az MNB nem folytat bújtatott monetáris finanszírozást az alapítványain keresztül - szögezte le a jegybank.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenkor betartja a jegybanktörvénybe foglalt monetáris finanszírozás tilalmát, amely szerint a jegybank nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt a közszektor számára, az MNB nem folytat az általa alapított alapítványok állampapír-vásárlásain keresztül bújtatott monetáris finanszírozást - közölte a jegybank.

Az MTI azt követően kérdezte az MNB-t, hogy az mfor.hu portál azt írta, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) múlt héten kiadott lakossági állampapír-állományról szóló közleményéből kiderült, hogy a Bónusz Magyar Állampapírok állománya 38,2 milliárd forinttal emelkedett, és a "növekedés nagyobbrészt az egyéb szervezetek vásárlásainak volt köszönhető". Az mfor szerint a Magyar Nemzeti Bank alapítványai a titokzatos vevők között vannak. A portál szerint rendelkezésre álló 2014-es beszámolók alapján a Pallas Athéné Animae, a Pallas Athéné Concordiae és a Pallas Athéné Domus Scientiae összesen 57,15 milliárd forintnyi BMÁK-kal rendelkezik, ami az internetes lap becslései szerint a tavaly év végi 372 milliárdosra kalkulált állomány 15 százalékát tette ki.

A jegybank az MTI-nek adott válaszában közölte: valótlan információk jelentek meg egyes sajtótermékekben, melyek tévesen azt sugalmazzák, hogy az MNB az általa alapított alapítványok állampapír-vásárlásain keresztül bújtatott monetáris finanszírozást folytat. Hangsúlyozták: az MNB-nek, mint alapítónak az alapítói vagyon rendelkezésre bocsátását követően teljes körűen megszűnnek a juttatott vagyonnal kapcsolatos jogosultságai. Az alapítványok az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó szervezetek, így az alapítónak nincsen és nem is lehet ráhatása az alapítvány működésére, gazdálkodására, - ideértve természetesen - az alapítványok által eszközölt befektetéseket is. Mivel a cikkben szereplő alapítványok befektetési döntéseiket az MNB-től függetlenül hozzák meg, így az esetleges állampapír-vásárlásaik esetén eleve kizárt a monetáris finanszírozás tilalmának megszegése - szögezi le a jegybank az MTI-nek adott válaszában.

Szerző
2015.06.15 19:42

Ötvenmilliárdot pumpál a kormány határmenti gazdasági programokba

Publikálás dátuma
2018.07.18 21:57
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A kabinet, amelynek tagjai nem szavazták meg az otthonápolási díj emelését, jövőre tízmilliárdokat költ vajdasági, kárpátaljai és erdélyi projektekre.
2018.07.18 21:57

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46