Másképp finanszírozná az önkormányzatokat az LMP

Az LMP olyan új önkormányzati finanszírozási struktúra bevezetését javasolja, amely valamennyi önkormányzatnak lehetővé teszi feladatai ellátását.

Erről Gerstmár Ferenc, az ellenzéki párt elnökségi tagja, önkormányzati szakszóvivője beszélt. Hangsúlyozta, a jelenlegi rendszerben a jelentős bevétellel rendelkező városok is sokszor csak kiegészítő támogatásokkal tudják ellátni alapvető feladataikat. Példaként említette Kecskemétet, ahol tájékoztatása alapján csütörtökön arról döntöttek, hogy az államtól kérnek 400 millió forintot a város húsz oktatási intézményének és egy nyugdíjas otthonának működtetéséhez.

Az LMP szóvivője úgy fogalmazott, el lehet képzelni, milyen lehet a helyzet a több ezer kisebb településen, ha egy ilyen jól működő nagyváros sem tudja maradéktalanul ellátni alapvető feladatait. Gerstmár Ferenc szerint ezért egy olyan rendszert kell létrehozni, ahol az önkormányzatoknak elegendő forrás áll rendelkezésükre egyrészt arra, hogy jó minőségű szolgáltatásokat nyújtsanak az állampolgároknak, másrészt megfelelő környezetet tudjanak teremteni a helyi gazdaságok fejlődéséhez.

Szerző
2015.06.27 14:41

Putyinék diktálhatták a paksi határidőt

Publikálás dátuma
2018.07.19 07:10
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egy 2017. februári sajtótájékoztatón
Fotó: AFP / Sputnik/ Alekszej Druzinyin
Amikor a tárgyalóterem ajtaja becsukódott és elkezdődött az eszmecsere, az oroszok már pontosan tudták a terminusokat - ennyit az egyenlőtlenségről.
Az orosz fél már azelőtt közzétette a paksi bővítés építési munkáinak várható kezdő időpontját, hogy arra Orbán Viktor kormányfő rábólinthatott volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásán – erre utal legalábbis az a tájékoztató, amelyet kizárólag orosz újságírók kaptak meg a két politikus múltheti találkozója előtt. Információink szerint az „előkészítő háttéranyagban” az állt: „A kormányközi megállapodásnak megfelelően a Roszatom állami vállalat komplex munkálatokat végez a paksi atomerőmű további teljesítmény-növelése érdekében, amely magába foglalja a két új blokk tervezését, felszerelését és üzembe helyezését. 2017. március 6-án Budapest befejezte a projekt egyeztetését az Európai Bizottsággal. Az építés kezdete 2018 vége, de nem később, mint 2019. október 27-e.”
Vagyis, amikor a tárgyalóterem ajtaja becsukódott, az oroszok már tudták, hogy mikor kezdődik az építkezés, ráadásul ezt már ki is szivárogtatták a sajtónak. Ez megkérdőjelezheti azt, hogy a határidőket tekintve egyenlő félként tárgyalt a két kormányzati delegáció, főleg, hogy – mint a Portfolió.hu emlékeztetett rá – Süli János bővítésért felelős miniszter korábban 2020-ra tette az érdemi munkálatok megkezdésének idejét.
Egyébként nem először fordul elő, hogy a múlthetihez hasonló tárgyalásról szándékos orosz kiszivárogtatás útján kerülnek nyilvánosságra az érdemi információk. Ehhez képest a miniszterelnöki sajtóiroda sem a dátumot, sem egyéb konkrétumot nem közölt, csak annyit, hogy „a felek megállapították: a bővítéssel kapcsolatban minden a korábban kialakított menetrend szerint halad”. Információink szerint a magyar fél jelenleg vért izzadva próbálja felpörgetni a beruházás engedélyeztetését, miközben az oroszok ismét türelmetlenkedni kezdtek. A Fidesz ezért még az atomenergia törvényhez is hozzányúl, pénteken szavaznak egy olyan módosító indítványról, amely – legalábbis az ellenzéki narratívák szerint - lazítja a független műszaki szakértők összeférhetetlenségi szabályait.
Úgy tudjuk, Süli János egy magyar delegációval vett részt június végén Párizsban a World Nuclear Exhibition-ön, az atomipar legrangosabb szakkiállításán. Forrásunk szerint itt is folyt informális tárgyalás a bővítésről a Roszatom vezetőivel, az egyik témát a határidők, a másikat a költségek jelentették. Informátorunk szerint „mindkettőben lehetnek még nyitott kérdések”, pedig a szerződés elvileg fix árat tartalmaz, tehát attól már nem lehet eltérni. Ezt egyébként Aszódi Attila, a bővítésért felelős államtitkár is rendszeresen hangsúlyozza. Ezek a „nyitott kérdések” szóba kerülhettek Moszkvában is, egy fideszes forrásunk szerint „ezeket sínre kell tenni szeptemberig, amikor Putyin Budapestre jön”.
2018.07.19 07:10
Frissítve: 2018.07.19 07:10

Tízmilliárdokért nyomakodna előre a kormány a nemzetközi listákon

Publikálás dátuma
2018.07.19 06:30

Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
Több tízmilliárd forintot fordít a kormány arra, hogy egyetemeink jobb helyezéseket érjenek el a nemzetközi rangsorokban. Az intézkedések a jegybankelnök elképzeléseivel is egybevágnak.
A kormány megközelítőleg 30 milliárd forintot fordított a magyar egyetemek nemzetközi elismertségének javítására – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) érdeklődésünkre küldött tájékoztatásából. Értesüléseink szerint az egyetemek számára azt határozták meg célként, hogy teljesítményükkel és nemzetközi kapcsolatrendszereik erősítésével próbáljanak meg minél előkelőbb helyezéseket elérni a különböző nemzetközi rangsorokban.
Mindez egybevág a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – illetve annak elnöke, Matolcsy György – elképzeléseivel is. A jegybank nemrégiben publikált 180 pontos javaslatcsomagjának főbb felsőoktatási céljai között szerepel, hogy legalább egy magyar egyetem kerüljön be „Top 50” közé, további egy a „Top 100”, valamint további kettő a „Top 200” kategóriába. Ennek érdekében például támogatnák a nemzetközi kutatói együttműködéseket, angol nyelvű publikációkat, kettős diploma programokat. Oktatók szerint inkább jó felsőoktatást kellene csinálni, és ez előbb-utóbb meglátszik majd a rangsorokban is.  
Az eddigi eredményekkel ugyanis nem túl elégedett a kabinet: az egyik legfontosabb rangsorolásban, a Times Higher Education idei rangsorában visszacsúsztak a magyar egyetemek. A Pécsi Tudományegyetem öt helyet rontott, így a 127. lett a fejlődő országok listáján. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyolc hellyel került hátrébb, így a 131. lett. A Szegedi Tudományegyetem pedig 27 helyet zuhant, ezzel a 156. helyezést szerezte meg. A Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem fel sem fért a legjobb kétszáz közé. Egyedül a Semmelweis Egyetemnek sikerült javítania, a 61. helyet szerezte meg (holtversenyben Rio de Janeiro-i Püspöki Katolikus Egyetemmel).
Nem meglepő, hogy a legtöbb pénzt épp azokra a területekre szánja a kormány, amelyek a nemzetközi helyezéseken nagyobb eséllyel javíthatnak. A „Tematikus kutatási hálózati együttműködések” című konstrukció keretében, valamint a Horizont 2020 projektben kifejezetten az a kormány elvárása a magyar egyetemi oktató-kutató társadalom felé, hogy magasabb arányban vegyenek részt a nemzetközi kutatási programokban, illetve erősítsék a kapcsolatokat a hazai és az európai kutatóhelyek között. Ennek érdekében összesen 19 magyar egyetem részesült több mint 20 milliárd forint támogatásban. Az Emmi szerint a konstrukció keretében olyan irányok mentén valósulnak meg a fejlesztések, amelyek kapcsolódnak a hazai nemzetstratégiai célokhoz, valamint az unió által meghatározott kulcstechnológiákhoz is.
Emellett a Tempus Közalapítvány kezelésében valósul meg az a 9,2 milliárd forint keretösszegű (uniós társfinanszírozású), „Campus Mundi – felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési program” elnevezésű projekt, ami mintegy 9 ezer hazai diáknak nyújt lehetőséget arra, hogy külföldi résztanulmányokat folytasson, illetve külföldi szakmai gyakorlaton vagy rövid tanulmányúton vegyen részt európai és Európán túli országokban. A teljes keretösszegből hallgatói ösztöndíjakra fordítható összeg 6,634 milliárd forint, a fennmaradó részt a felsőoktatás „nemzetköziesítésének” támogatására szánják. Ezt egyebek mellett külföldi oktatási vásárokon, szakmai rendezvényeken a hazai felsőoktatási intézmények egységes megjelenésével, szakmai műhelyek és képzések szervezésével érnék el.
A Matolcsy György jegybankelnök által kitűzött célok eléréséhez nemcsak megfelelő anyagi, hanem megfelelő jogszabályi háttér is szükséges – egyetemi oktatók, kutatók szerint utóbbi jelentősen lassítja a „nemzetköziesítés” folyamatát. Az egyik legnépszerűbb magyar egyetem oktatója például úgy nyilatkozott: korábban többször próbálkozott az Erasmus, illetve a CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies, Közép-európai Mobilitási Program) keretei között úgynevezett "joint degree", vagyis olyan képzés kialakításán, ami külhoni egyetemekkel közösen folyik, ám nem ment zökkenőmentesen. – Az utóbbi években mind az Erasmus, mind a CEEPUS előnytelenül változtak: értelmetlen és ostoba szabályokat erőltettek, ráadásul nagyon alacsonyak a diák- és oktatócsere keretszámai. A közös képzés adminisztratív szempontból maga a horror, elképesztően rossz jogi és adminisztratív szabályozással. Egy ilyen képzés beindítása nálunk nyolc évig tartott, míg a környező országokban egy-kettő, maximum három évig – fogalmazott.
Hasonlóképp nyilatkozott Máté András, az ELTE BTK egyetemi docense, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat egyik alapítója is. – Létrehoztam és menedzselek egy angol nyelvű mesterszakot, ami bölcsész területen nálunk eléggé ritkaságnak számít. Ha egy percig is komolyan vennék, hogy a „nemzetköziesítés” fontos, akkor például az ilyen képzéseknek kellene kipárnázni a lehetőségeit. Az ELTE BTK vezetése tudja is ezt, de nincsenek eszközeik – mondta. Hozzátette: nem a mind jobb rangsorhelyezések elérését kellene fő célként megjelölni. – Ha ezt tesszük, azzal lényegében a kocsit fogjuk a ló elé. Jó felsőoktatást kellene csinálni, és ez előbb-utóbb meglátszik majd a rangsorokban is.
2018.07.19 06:30
Frissítve: 2018.07.19 06:30