Drámai bejelentés: drágulhat a sör!

Emelkedhet idén a sör ára Szlovákiában, de várhatóan Szlovákia még így is a legolcsóbb országok között marad – írta az Új Szó. A várható emelés oka, hogy idén a szokottnál szárazabb volt az időjárás. „A szárazság a sör gyártásához szükséges árpa termésére is rányomja bélyegét. Hektáronként átlagosan 3,66 tonnás termésre számíthatunk, ami az elmúlt évhez képest több mint 23 százalékos visszaesésnek számít“ - nyilatkozta Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője, aki szerint az idei gabonatermés csaknem a tizedével maradhat el a tavalyitól.

Gondok lehetnek azonban a komlóval is, amelynek a termése a sörgyártás legfontosabb alapanyaga. A termelők csaknem fele a rendkívüli szárazságra panaszkodik, ami miatt a termés nem éri el a megfelelő magasságot. Ha a helyzet nem változik, az idei komlótermés akár a harmadával is visszaeshet az előző évihez képest. Holéciová szerint a következő hetek időjárásától is függ majd, hogy mennyit fizetünk majd a sörért .

A sörárak szempontjából azonban még mindig nincs okuk a panaszra a szlovákoknak - legalábbis a GoEuro portál elemzése szerint, amely a világ 75 nagyvárosának a sörárait hasonlította össze. Az úgynevezett Beer Price Index (Sörárindex) összeállításánál a nagyvárosok vendéglői és bárjai által kínált hazai és külföldi sörök átlagárát vették alapul, az egyes városokra kiszámított ár így magasabb, mint amire egy egyszerű üzleti bevásárlásnál számíthatunk. A GoEuro elemzése szerint a legolcsóbban a lengyelországi Krakkóban juthatunk hozzá a sörhöz, ahol 0,33 liter átlagosan 1,48 euróba kerül. A második helyezett Kijev (1,49 euró) után a harmadik helyen következik Pozsony, 1,51 eurós árral, míg Budapest (2,11 euró) csak a 18., Prága (2,38 euró) pedig csak a 26. a listán. Persze még ez is elenyészőnek számít a sör szempontjából legdrágább városnak számító svájci Genfhez képest, ahol ugyanezért 5,64 eurót kérnek.

Szerző
2015.07.06 11:16

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30

Válogatás nélkül bünteti az iráni atomalku megtartóit Washington

Publikálás dátuma
2018.07.16 07:21
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló, frissen aláírt dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Nem tesznek kivételt az európai vállalatokkal sem. Augusztus 6-án lépnek érvénybe a szankciók.
Washington nem tesz kivételt az európai vállalatokkal az Irán ellen hozott szankciók ügyében - fogalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Unió kérésére írt, és vasárnap az NBC televízió által nyilvánosságra hozott válaszlevelében, számol be az MTI.
Az EU képviselői korábban arra kérték az Egyesült Államokat, hogy mentesítse az európai vállalatokat az Iránra és valamennyi, Iránnal gazdasági kapcsolatokat ápoló vállalatra kirótt szankciók alól. Az unió ugyanis attól tart, hogy az Iránnal meglévő, több milliárd dolláros kereskedelme az amerikai szankciók betartása miatt semmivé foszlik.
Az Egyesült Államok a maximális nyomást kívánja kifejteni Iránra
- érvelt Pompeo. Csakis abban az esetben tesznek kivételt, ha az az amerikai nemzetbiztonsági érdekek javára válik, olvasható a levélben, amelyet Steve Mnuchin pénzügyminiszter is aláírt. A két tárcavezető leszögezte: az Egyesült Államok "nincs abban a helyzetben, hogy kivételt tegyen e politika alól, leszámítva néhány nagyon különleges körülményt".
Az Irán elleni újabb, nagyon szigorú szankciókat Donald Trump amerikai elnök májusban hozta, miután egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország azonban már akkor bejelentette: továbbra is tiszteletben tartja a Teheránnal kötött megállapodást, és vállalataik a szankciós fenyegetések ellenére sem szakítják meg iráni üzleti kapcsolataikat.
Az új, és az iráni üzleteik miatt az európai vállalatokat is érintő szankciók augusztus 6-án lépnek életbe
2018.07.16 07:21