A magyar föld elrablása

Publikálás dátuma
2015.07.25 07:20
Fotó: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Kishantos története sokak szemében az Orbán-kormány és a Fidesz állatorvosi lova. Az események láncolata azt is bizonyítja, hogy az állami földek lenyúlása országos szinten sem ötletszerű döntéseken múlt, hanem évek során kidolgozott rendszer alapján. Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság ügyvezetője szerint ha ez a rendszer marad, akkor a magyar mezőgazdaságnak nem lesz jövője.

- Az ökogazdaság szétverése bosszú volt, mert kiálltak Ángyán József mellett, a földmutyi ellen?

- Ez a kormányzat tudatosan terjesztett fedősztorija, hogy eltereljék a figyelmet a lényegről. Ez terjedt el a külföldi diplomáciai körökben és a sajtóban is. Bolye Ferenc kollégámmal és civil szervezetekkel közösen alapított fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. államtól bérelt földjeit ugyanis már jóval korábban, még az ezredforduló előtt kinézte magának egy privatizációs érdekcsoport. Ők szerezték meg 2001-ben a "piszkos 12", vagyis az első Orbán-kormány végnapjaiban privatizált 12 állami gazdaság zászlóshajóját, a Mezőfalvai Állami Gazdaságot. Arra utaló jeleket is találunk, hogy ezek az emberek már a '90-es évek második felétől készültek arra, hogy az Mezőfalvai területtel együtt a kishantosit is megszerezzék.

. Milyen jelekre gondol?

- Például arra, hogy kormányoktól függetlenül mindig beleütköztünk olyan falakba, amelyeket képtelenek voltunk áttörni, és e mögött rendre ez az érdekcsoport sejlett fel. Ennek ellenére 1998 őszén, az első Orbán-kormány időszakában megkötöttük a földbérleti szerződést. A kormányzati programként induló projektet az állam azzal támogatta, hogy elengedte az 5,4 millió forintos szerződési díjat, és csak a kincstári szervezetek kedvezményes bérleti díját kérte, ezzel szemben viszont kötelezővé tette a biogazdálkodást.

- Ez nagyvonalú ajánlat volt. Elégedettek voltak vele?

- Igen, leszámítva azt a sunyi kis szerződési pontot amelyet becsempésztek és amely arról rendelkezett, hogy a kedvezményes díj addig érvényes, amíg a külföldi támogatók finanszírozzák ennek és a teljes bérleti díjnak a különbségét. Ez a pont viszont teljesen értelmetlen volt, hiszen gyakorlatilag kötelezővé tették a külföldi partnereinknek, hogy a kifejezetten magyar érdekből létesült projekt költségeit ők fizessék. A németek és a dánok ugyan valóban részt vettek az akkori Állami Privatizációs és Vagyonkezelő részvénytársasággal a földbérleti szerződések előkészítő tárgyalásain, de csak azt vállalták, hogy ha a magyar állam valóban hozzájárul a program beindításához, akkor segítik, hogy a biogazdaság a fejlesztéseihez uniós, és a saját kormányaik forrásaiból pályázzon.

- A "sunyi" kitétel ellenére miért írták alá?

- Nem szabadott volna, de akkor már konkrét megállapodásunk volt arról, hogy a dán környezetvédelmi minisztérium finanszírozza a több százmillió forintos megújuló energiaforrásokkal és egyéb környezetvédelmi beruházásokkal kapcsolatos fejlesztéseket. Úgy gondoltuk, hogy majd ezzel a támogatással fedezzük ezeket a kötelezettségeinket.

- A népfőiskola és a biogazdaság is lett. Milyen visszaigazolásokat kaptak?

- Járt nálunk a Bundestag környezetvédelmi bizottsága, de a Humbold Egyetem hallgatói csoportja is. Fogadtunk itt mások mellett vietnámi professzort, külföldi egyetemi, főiskolai csoportokat is. Emellett több száz hazai szakembernek, érdeklődőnek intéztünk tanulmányutat német és dán népfőiskolákba, gazdaságokba. Egy dániai ökogazdaságba a Tiborcz testvéreknek szerveztünk tanulmányutat. Egyikük jelenleg Orbán Viktor miniszterelnök veje. Járt nálunk 2011-ben Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége is.

- Ennyi illusztris vendég sem késztette meghátrálásra a biogazdaság földjeire ácsingózó érdekcsoportot?

- Távolról sem. A bérleti szerződés aláírásakor, '98 őszén még néhány hétig valóban bizakodtunk, de nagyon hamar éreztük azokat a baljós előjeleket, melyek arra utaltak, hogy ezt a 452 hektárt el akarják tőlünk venni.

- Melyek voltak ezek?

- Olyan üzeneteket kaptunk, hogy nagyon nagy baj, hogy mi kaptuk meg ezeket a földeket és ezt majd vissza kell csinálni. Akkor kezdték előkészíteni a 12 állami gazdaság privatizációját, mellyel egy időben, 2001 augusztusában rendkívüli felmondással felmondták a bérleti szerződésünket. Ehhez indokul a beépített "sunyi kis pont" szolgált. A kishantosi események mögött egy privatizációs spekuláció bújik meg, mely a Mezőfalvi Állami Gazdaság privatizációjához kapcsolódik. A mezőfalvi privatizációt levezénylő és abban jelentős tulajdont szerző vezérigazgató Zászlós Tibor volt. Ő ma a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke, és ma is a kishantosi biogazdaság "földszomszédjának", a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt-nek a vezérigazgatója.

Fotó: TÓTH GERGŐ

Fotó: TÓTH GERGŐ

Talán nem érdektelen, hogy az állami gazdaságokat arra hivatkozva privatizálták, hogy a dolgozók tulajdonába kerüljenek. A Mezőfalvai Zrt. többségi, 51 százalékos tulajdonrésze azonban a Mezőfalva Invest nevű céghez került. A cég egyik tulajdonosa Zászlós Tibor volt, de mellette ott volt Glattfelder Béla, a "nagyon kedvezményes" privatizációért felelős államtitkár nagybátyja, Jármy Pál is. Még érdekesebb az az albertirsai bróker, József Csaba, aki életében nem foglalkozott mezőgazdasággal és soha senki nem látta Mezőfalván, de hogy hogy nem, ő kapta az elsőbbségi részvényt. A 2 milliárd forint piaci értékűre becsült cégért nagyon előnyös konstrukcióban 30 millió forintot kellett a szerződés aláírásakor befizetniük. Ennek a felét a becsapott dolgozók fizették, akik mit sem tudtak a Mezőfalva Invest többségi tulajdonáról. A vételárat 3 százalékos hitellel 22 év alatt kell kifizetni.

Ezen felül a privatizációkor 1,5 milliárdos (!) kedvezményes állami hitelt is kaptak a működéshez. Nem mellesleg a többi állami gazdaság esetében is hasonló forgatókönyv alapján jártak el. Mostanában hallottam Zászlós Tibor egyik nyilatkozatában hogy ma már csak alig több mint kétszázan vannak a valaha több, mint 1200 embert foglalkoztató cégnél alkalmazásában. Az így megszerzett gazdaságot a 9000 hektár állami föld 50 éves bérleti jogával 2006-ban eladták egy sopronhorpácsi cégnek, melynek tulajdonosa akkoriban a német állampolgárságú Helmut Gsuk volt, majd magyar partnere, Dorogi Árpád és családja lett a tulajdonos, Helmut Gsuk pedig a Mezőfalva Invest Zrt. vezérigazgatója - azaz Zászlós Tibor - jelenlegi kamarai alelnök közvetlen főnöke. Megjegyzem, a 12 egykori állami gazdaság jelenlegi tulajdonosai veszik fel ma Magyarországon a legnagyobb uniós mezőgazdasági támogatást.

Így például mások mellett Nyerges Zsolt szolnoki ügyvédhez köthető Mezort Zrt., amelyhez az egykori lajta-hansági, törökszentmiklósi, siófoki állami gazdaság tartozik, évi 5 milliárd forintos nagyságrendű uniós forráshoz jut. Ebbe a körbe sorolható a Csányi Sándor OTP Bank vezér érdekeltségébe tartozó Bonafarm is, amelyhez többek között a bólyi és a dalmandi volt állami gazdaságok tartoznak. Itt bukkan fel ismét a szintén milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutó Dorogi-Gsuk-Zázlós trió a GSD-cégcsoporttal, amely hozzávetőleg 30 ezer hektár állami földet művel, szintén egykori állami gazdaságok területeit.

Apró érdekesség a 2011-től zajló földpályázatokkal kapcsolatban, hogy Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti gázszerelő 2011. februárjában agrárcéget alapított, mint aki tudja, hogy októberben állami földbérlet pályázatokat fognak kiírni. Még annak az évnek a nyarán előrelátóan mezőgazdasági gépeket is vásárolt, majd összesen 1327 (!) hektárhoz jutott ő, illetve érdekeltségi köre.

- Beadták a pályázatukat 2012-ben a kishantosi földekre. Mennyi munkát fektettek bele?

- Az is példátlan volt, hogy bár a szerződésünk csak 2013. október 31-én járt volna le, a területet mégis egy évvel korábban meghirdették. A 10 részletben kiírt pályázat másolatokkal együtt 3200 oldal volt és ebből 1200 oldalt kellett eredeti aláírással beadni. A 10 pályázat díja 2 millió forint volt, amiből az elutasítás után egy évvel 1,5 millió forintot kaptunk vissza. Fazekas Sándor agrárminiszter azután, hogy egyetlen hektárt sem nyertünk, gúnyosan kijelentette, jó pályázatot kellett volna írnunk. Eddig nem beszéltem erről, de most elárulom, ugyanaz a szakértő dolgozott nekünk is, aki a Tiborcz család pályázatait is készítette. Ők több állami birtok bérleti jogát is elnyerték.

A kishantosi földekre kiírt pályázat eleve törvénytelen volt, hiányzott belőlük a biogazdálkodási, oktatási-bemutatási kötelezettség. A különleges rendeltetésű, oktatás, kutatás, bemutatás céljait szolgáló, környezetbarát földhasználatot alkalmazó és bemutató földekre az Nemzeti Földalapkezelőnek úgy kellett volna meghirdetni a pályázatot, hogy ezek a tevékenységek fennmaradjanak. De nem kötötte ki azt sem, hogy a pályázó megfeleljen az Agrár-környezetgazdálkodási Program követelményeinek, holott erre érvényes szerződésünk volt - így 20 millió forint veszett el. Helyettünk nyert salgótarjáni építési vállalkozó, bálásruha kereskedő, egy olyan polgármester, aki soha nem gazdálkodott. A szomszédságunkban működő 2900 hektáron gazdálkodó Simon Kft. tulajdonosa úgy kerülte meg a törvényi előírásokat, hogy menyét, Simon Hornok Rékát őstermelőként pályáztatta, s a kishantosaik földjéből a legnagyobb, 87 hektáros területet meg is nyerte. Ő valójában önállóan soha nem foglalkozott mezőgazdasággal. Simon László annyira magabiztos a hatalomhoz fűződő kapcsolatai miatt, hogy nem is titkolja, hogy gyakorlatilag az ő káeftéjéhez csatolták a mi földünket.

A mai magyar viszonyokra jellemző, hogy csak idén június 17-én mondta ki jogerős bírósági ítélet, hogy a Mező Vidék Bt., a Salgótarjánból a pályázat kiírása után Szabadegyházára telepített építési vállalkozás tulajdonosa nem is indulhatott volna, ezért érvénytelen a szerződése. Most júliusban azon a 28 hektáron, ami ezek szerint soha nem volt az ő bérleménye, learatta a gabonát és ezt senki nem akadályozta meg. A cég tulajdonosa egy Vizi Dániel nevű fiatalember, aki L. Simon László államtitkárnak írt pályázatokat, és két cégével Fejér megyében több településen is nyert az állami földbérlet pályázatokon. Az elvakult vagyonszerzésben senkit nem érdekelt a hatalomban, hogy a kishantosi biogazdaságban 15 munkahely szűnik meg egy olyan térségben ahol amúgy is alig van munkalehetőség.

- A földmutyik, Kishantos bedöntése egy koncepció része?

- Szerintem mindez annak az előkészítése volt, ami napjainkban zajlik. Az állami földeknek a "piszkos 12"-höz hasonló kedvezményes konstrukcióval való kiárusítása olyan bérlőknek, akik korábban egy színlelt, törvénytelen pályázati eljárásban jutottak földhöz. Ez gyakorlatilag a nemzeti vagyon stratégiai részét alkotó földvagyon elrablását jelenti. Az állami földek eladásának ötlete a Fidesz közelinek tartott gazdaszervezettől, a Magosztól származik. Nyílt pályázaton hirdetnék meg a területeket - jelentette ki Jakab István a szervezet elnöke. Így védenék meg a magyar gazdákat és a termőföldet. Ez elfogadható indok?

Ez a nyilatkozat a zavar jele, össze-vissza beszélnek. Ezekre a földekre 20, a volt állami gazdaságok esetében 50 éves érvényes bérleti szerződések vannak. A hivatalos szöveg szerint a tulajdon a föld használóját illetheti meg. Az pedig a jelenlegi bérlő. Nagyon kilóg a lóláb. Szerintem a kormányzat nem mondott le a nemzeti parki területekről sem, csak elhalasztották. Én még nem láttam olyat, hogy ha ezek az urak bármilyen vagyonelemet kinéztek maguknak, arról lemondtak volna. Ennek a következménye a mai kishantosi helyzet is. Azok, akik 20 éve kinézték maguknak ezt a területet, most hatalmon vannak és végig akarják vinni, amit elhatároztak. Ezért kellett a kishantosi biogazdaságot eltüntetni.

- Miért baj az, ha új földbirtokosok jelennek meg??

- A fenntartható vidékfejlesztés alaptétele hogy a helyi erőforrásokat, a termőföldeket, erdőket, vizeket a helyi közösségeknek kell használni, fenntartható módon, vagyis úgy, a következő generáció is élhessen velük. Sajnos jelenleg éppen az ellenkező irányba mennek a dolgok. A hatalom ördögi kommunikációval fedi el ezt az emberek elől. Elhitették velük,hogy ha nem adják oda ezeknek az úgynevezett gazdáknak az állami földeket, akkor majd külföldiek szerzik meg. Holott, ha az állam kezében maradnak a földek, és az állam nem kívánja eladni külföldieknek, vagy magyar oligarcháknak, akkor ugyan ki kényszeríthetné rá? Egy magántulajdonos viszont kap egy jó ajánlatot és eladja. Jakab István arról is beszélt, hogy 20 éves elidegenítési tilalmat is bevezetnének, de hát látjuk, hogyan működik a rendszer, holnap egy tollvonással megváltoztatják a törvényt.

- Bízik még abban, hogy valaha ismét működhet a kishantosi ökogazdaság?

- Én a mai napig működőnek tekintem a kishantosi ökogazdaságot, amit egy átmeneti időszakra a törvények és az erkölcs semmibevételével a hatalmába kaparintott egy bizonyos kör, amely egyébként Magyarországot is a markában tartja. Mi mindent megteszünk, hogy visszaállítsuk az eredeti állapotokat. A népfőiskola és ökogazdaság központja működik, olyan, mint egy dobogó szív, képviseli mindazt, amit Kishantos jelent. Lehet, hogy én már nem élem meg az újjászületést, de egyre több fiatal ismeri fel, hogy Kishantoson az ő jövőjéről is szó van. De Kishantosnak és Magyarországnak is csak akkor lesz jövője, ha képes lesz ezt zsákmányszerző spekuláns érdekkört levetni magáról, mint egy kabátot.

2015.07.25 07:20

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21