hulladék;zeneszerző;Harmonia Caelestis;Tóth-Vajna;

2015-08-01 10:30:00

Zenével gyógyítók

Ritka, hogy egy ikerpár mindkét tagja tehetséges, pláne két nehéz területen. A Tóth-Vajna testvérek, a 26 éves Gergely és Zsombor nemcsak remekül játszanak orgonán, hanem az orvostudományokban is profik. Nem hiába választotta őket be a La Femme magazin idén márciusban az 50 legtehetségesebb fiatal programjába. És bár úgy hasonlítanak egymásra mint két tojás, alapvetően ők is különböznek. Ami a zenei ízlésükön is tükröződik.

– Én legtöbbször Bach szerzeményeit hallgatom – mondja Zsombor, aki szerint a német zeneszerző maga a megtestesült szigor és tökéletesség.

Az egyes számú Gyermekklinikán dolgozó Gergely azonban Mozartot preferálja, aki még ha komoly is, mindig van benne valami vidámság. Közös koncertjeiken persze, a két mester mellett Haydn és Händel műveit is előkerülnek.

Közös sikerükhöz szívós munka és önfegyelem vezetett, amit Gergely és Zsombor már fiatal korukban megtanultak. Tinédzser éveik is szorgosan teltek, a két fiú a gimnázium mellett a Konzervatóriumba járt, ahol orgonán tanultak meg játszani. A sportolást se hanyagolták, sőt az ikerpár vívásban országos bajnok lett. Érettségi után mindketten a Semmelweis Egyetemen tanultak tovább, de az orvostudomány és a latin kifejezések magolása mellett is úgy érezték, még maradt fölös energiájuk.

Zsombor jelentkezett a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol alapdiplomát szerzett orgonából, majd egy újabbat csembalóból, hogy aztán a mesterképzést már Amszterdamban végezze el. Gergely zene helyett a skandinavisztika szakra jelentkezett, de szabadidejében a zeneélést ő is folyamatosan gyakorolta. És bár Zsomborból inkább zenész lett, míg Gergelyből inkább orvos, idővel az életutak újra találkoztak: közös formációjukkal hol hazánkban, hol külföldön lépnek fel, hogy „népszerűsítsék” a komolyzenét.

Tóth-Vajna Zsombor (A SZERZŐ FELVÉTELE)

Tóth-Vajna Zsombor (A SZERZŐ FELVÉTELE)

Koncertjeik sosem unalmasak. Egy alkalommal a Marosvásárhelyi Vártemplomban játszottak egyszerre két orgonán, melyek a templom két legtávolabbi végében helyezkedtek el. Az épület keltette visszhang miatt nehéz volt összeegyeztetniük a játékukat. A templom plébánosa azonban megjegyezte: zenetörténeti jelentőségű, hogy Erdélyben egy templomban egyszerre szólalt meg két orgona. Egy másik alkalommal példaképük, Johann Sebastian Bach sírhelyén, a Tamás templomban játszhattak, Lipcsében. Megtiszteltetésnek érezték, hogy ujjaik ugyanazokat a billentyűket érintették, amelyeket a tizennyolcadik században a nagy barokk mesteré.

– Csodálatos élmény volt! – mondják a fiúk. Mégis számukra a legnagyobb élmény az, ha a közönséggel megszerethetik a komolyzenét. Ami nem is olyan könnyű feladat.

– Már maga a komolyzene elnevezés is rossz – mondja Gergely, hiszen az emberek többsége szerint ami komoly, az már valószínűleg úgyse kelt tetszést.

A két testvér szerint közel kell hozni az ismert és kevésbé ismert zenei szerzeményeket a hallgatósághoz. Koncertjeiken éppen ezért Gergely ismerteti a műveket, de ügyel rá, hogy olyat mondjon, ami megfogható az átlagember számára. Beszél a zeneszerző életéről, arról a korszakról, amelyben élt, vagy elmond egy olyan sztorit, amivel az alkotó személyisége is jobban megelevenedik.

– Kell, hogy legyen kapcsolat a mű és a közönség között – így Gergely.

Ezt akkor találták ki, amikor egy olyan orgonahangversenyre ültek be, ahol a szervezők még a műsort se írták ki, csupán annyi szerepelt egy papíron, hogy „Orgonahangverseny”. Még azt se tudták, hogy nő vagy férfi fog fellépni. A közönség csak akkor vette észre, hogy vége van az előadásnak, amikor a karzaton megjelent egy személy, aki meghajolt, így jelezve, hogy vége az estnek.

– Ügyetlen előadás volt. Elhatároztuk, hogy ha elkezdünk koncertezni, mi mindig egy téma köré építjük a fellépéseinket – így Gergely. Az Egyesült Államokban ez már divat, az operák előtt félórával zenetudósok avatják be az érdeklődőket a mű történetébe, vagy mondják el keletkezési körülményeit.

Persze, Gergely szerint nem árt odafigyelni arra, hogy az előadás könnyed legyen. A túl sok zenei fogalom csak nehezíti a megértést.

– Ez olyan mint amikor az orvos a betegnek latinul ismerteti a diagnózist – mondja nevetve.

A zenének elemi ereje van, még gyógyítani is lehet vele. Ezt a tényt elismeri a modern orvostudomány is, de Zsombor egyetemi szakdolgozatában közelebbről is megvizsgálta a hatást. A fiú szerint a fő kérdés inkább az, hogy a zenének melyik eleme hat a leginkább az ember egészségére.

– A hallgatóra egyaránt hathat a ritmus, a harmónia, a dallam vagy a hangszerelés – mondja Zsombor. Az is érdekes kérdés, hogy egyes dallamok miért népszerűbbek, mint mások. Amikor egy kísérlet során például gyerekekkel komoly zenét hallgattak, kiderült, hogy akkor volt a legnyugodtabb a szívverésük, amikor a hangszórókból Mozart szólt.

A zene és az orvosi gondolkodás Gergő szakdolgozatában is megjelent. Ő híres zeneszerzők pszichiátria betegségeit elemezte, kíváncsi volt, hogy a betegség alakulása hogyan befolyásolta az alkotásukat. Gergely kutatásából kiderül, hogy a bipoláris depresszióban szenvedő zeneszerzők esetében, amikor mániás periódusba kerül egy alkotó, akkor az segíti őket az alkotásban. Legjobb példa a német zeneszerző, Robert Schumann, akinek a felesége majdnem órára pontosan dokumentálta férje betegségét. Kiderült, hogy amikor Schumann depressziós volt, akkor semmit nem írt, mániás periódusban viszont megugrott a műveinek a száma. Az ikreket még most is izgatja a Gergely szakdolgozatának témája, így a jövőben nem kizárt, hogy olyan zeneszerzők műveit játsszák majd, akik valamilyen pszichiátriai betegségben szenvedtek.

A két virtuóz mostanság se tétlenkedik: már javában készülnek új zenekarukkal, amely a Harmonia Caelestis, vagyis Mennyi harmónia nevet viseli. Az elnevezés gróf Esterházy Pál 55 kantátából álló művére utal, és egyben Esterházy Péter azonos című regényére is. Van, akinek már elnyerték a tetszését: az Esterházy család jelenlegi hercegével, Esterházy Antallal történt beszélgetés során már felmerült, hogy játszanak a fertődi kastélyban. Legközelebb novemberben pedig Bach és Händel születésének 330. évfordulójára terveznek egy budapesti koncertet.

A két fiú nevetve megjegyezi:

– Remek szülinapi koncert lesz!