Megint bomba robbant Bangkokban

Publikálás dátuma
2015.08.19 07:32
Prajut Csan-ocsa tábornok, Thaiföld vezetője FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PAULA BRONSTEIN
Fotó: /
Nem szűnik a terrorhullám Thaiföldön. Egy nappal azután, hogy egy bomba 22 ember életét oltotta ki, s legalább 120 személy sebesített meg, tegnap ismét pokolgép robbant a fővárosban, Bangkokban, az egyik metróállomás közelében. Ezúttal kisebb hatóerejű robbanószerkezet lépett működésbe, senki sem sérült meg. A rendőrség nem tudta megmondani, volt-e összefüggés a hétfői és a keddi akció között.

A bangkoki rendőrség fontos nyomot talált a hétfői merénylet kapcsán. Az országot irányító Prajut Csan-ocsa tábornok azt közölte, hogy a térfigyelő kamerák felvételein felbukkant a feltételezett tettes. Hírek szerint egy az ország északkeleti részén aktív kormányellenes csoport tagja. Ez az úgynevezett „vörösingesek” fellegvára, azon erőké, akik a 2006-ban a hadsereg által megbuktatott kormányfőt, Takszin Sinavatrát támogatják. A „vörösingesek” azonban visszautasítanak bármiféle párhuzamot. Egyelőre nem tudni, hogy a felvételeken szereplő férfi thaiföldi állampolgár, vagy külföldi-e. A tábornok azt is közölte, hogy ez volt a legsúlyosabb támadás az ország történetében.

Helyi idő szerint hétfő este történt nagy robbanás a bangkoki Erawan szentélynél. A negyed rendkívül forgalmas, számos bevásárlóközpont, szálloda található a közelben. Pravut Tavornsziri rendőrségi szóvivő szerint az volt a cél, hogy minél több embert gyilkoljanak meg. Az esti órákban ugyanis különösen sokan látogatnak el a szentélyhez.

Philip Hammond brit külügyminiszter tegnap azt közölte, hogy egy brit állampolgár is volt a halottak között. David Cameron brit kormányfő a Twitteren fejezte ki együttérzését az áldozat hozzátartozóival. A merénylethez három kilogramm robbanóanyagot használtak fel. A védelmi minisztérium szerint külföldieket céloztak a terrorakcióval. A merénylet színhelye kedden is el volt vágva a külvilágtól, a környéken legalább száz iskolát zártak be.

Szakértők már hétfőn úgy vélték, hogy a merénylettel a thaiföldi turizmust célozták, hiszen több külföldi – elsősorban kínaiak – haltak és sérültek meg. A merényletnek igen súlyos gazdasági következményei lehetnek. A thaiföldi nemzeti valuta, a baht kedden hatéves mélypontra süllyedt a dollárral szemben. Kedden 0,8 százalékot esett a valuta értéke, utoljára 2009 áprilisában volt ennyire alacsony. A tőzsdén is jelentősen érezteti hatását a terrorakció, ennek mutatója 2,8 százalékkal esett. A turizmusból élő vállalatok mutatói 6-10 százalékkal estek. A turizmus adja a GDP 8,5 százalékát.

Szerző
2015.08.19 07:32

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16