Franciaország;tömegközlekedés;merényletkísérlet;Tarjányi Péter;

2015-08-26 07:40:00

Terror ellen védtelen a tömegközlekedés

A napokban történt franciaországi merényletkísérlet is rávilágított arra, hogy a szárazföldi tömegközlekedés különösen veszélyeztetett a terrortámadásokkal szemben. A titkosszolgálatok természetesen tisztában vannak ezekkel a kockázatokkal, de igyekeznek elkerülni a lakosság riogatását. Érdemben viszont szinte lehetetlen megakadályozni az efféle merényleteket.

Több utas - köztük két szabadságát töltő amerikai katona - bátorsága és gyors reagálása állította meg azt a marokkói származású férfit, aki AK-47-es gépkarabélyával próbált tüzet nyitni az Amszterdamból Párizsba tartó vonaton az elmúlt pénteken. Azt hallották meg, hogy valaki a vonat WC-jében éppen fegyvert tölt. A helyiségből egy talpig felfegyverkezett férfi lépett ki, de sokáig nem jutott. A három "civil" közelharcba keveredett a támadóval, egyikük súlyosan meg is sérült.

A tettesről, aki az eset óta letartóztatásban van, időközben kiderült, hogy a spanyol titkosszolgálat információi szerint radikális iszlamista csoportokkal áll kapcsolatban. A történtek ismét rávilágítanak arra, mennyire védtelen a terrorizmus ellen a tömegközlekedés. Az elmúlt években történt londoni, illetve madridi busz-, metró-, és vonatrobbantások óta eltelt időben talán csökkent a lakosság félelemérzete, amit a mostani eset ismét felerősíthet.

Tarjányi Péter biztonsági szakértő korábban – egy bolgár buszon, az M0-ás egyik parkolójában talált csőbomba kapcsán - lapunknak elmondta, a szárazföldi közlekedés fenyegetésére nincs jó válasz. Mint fogalmazott, sem a vasúti, sem az autóbuszos utazás megkezdése előtt nem vezethető be olyan szintű biztonsági védelem, mint a légiközlekedésben – csomagellenőrzés, mágneskapus beléptetés, és hasonlók.

Dr. Horváth Attila egyetemi docens alapos kutatója a témának, több tanulmányában is foglalkozott a közlekedés terrorfenyegetettségével, és a védelem lehetőségeivel. A londoni merényletek után a Hadtudományi Szemlében megjelent írása szerint a nemzetközi terrorizmus erősödésének korában a metrószerelvények, a metróalagutak és állomások védelmi szempontból a fokozottan veszélyes infrastrukturális létesítmények közé tartoznak, miközben a metróhálózatok a városi közösségi közlekedési rendszerek egyik legfontosabb alrendszerei.

A nagyvárosok metróhálózata ma már olyan kiterjedésű, hogy állandó őrzése és a biztonság garantálása szinte megoldhatatlan feladatot jelent a hatóságok számára. Még ennél is súlyosabb lehet a helyzet az esetleges öngyilkos támadások esetében. A merénylő ugyanis nem fél attól, hogy a szándékát felfedik, illetve elfogják, majd bebörtönzik. Legfeljebb előbb robbantja föl magát.

Horváth rámutat: az öngyilkos merényleteknek az az „előnye” is megvan, hogy a terrorakció tervezésének és szervezésének talán egyik legbonyolultabb feladatára sem kell figyelmet szentelni, azaz nem kell menekülési útvonalat, rejtőzködést kidolgozni. Így az ilyen merénylőkkel szemben szinte lehetetlen védekezni és különösen a védett személyekre, illetve a kritikus infrastruktúrák elemeire jelentenek komoly biztonsági kihívásokat.

A tömegközlekedés fenyegetettségéről értekezik a Hadmérnök folyóiratban Tóth Attila is, aki szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a terrorizmus céljait sem. A terroristáknak – annak a szervezetnek a jellegétől és típusától függetlenül, amelynek a tagjai – alapvető céljai közé tartozik az állandó bizonytalanság keltése és a politikai intézményrendszer működésének befolyásolása. A terrorista csoportok a könnyebben pusztítható célok közé sorolják a nyilvános helyeket. Ezek közé tartoznak a turisztikai látványosságok, közintézmények, templomok, a közlekedési létesítmények, és járművek.

Az úgynevezett „puhább” célpontok ellen elkövetett, halálos áldozatokkal járó merényletek kisebb kockázattal járnak, mint a „klasszikusnak” számító politikai gyilkosságok. Ugyanakkor ezek az akciók is felkeltik a média és közvélemény érdeklődését, így alkalmasak terroristák a céljainak megvalósítására – véli Tóth.

A közlekedési rendszer pályaelemeinek, és járműveinek védelmét nehezebb megoldani a terrortámadásokkal szemben, mint annak állandó objektumait - vasútállomások, pályaudvarok, hidak. Az állomásokról elindult járművek, szerelvények jogellenes hatalomba kerítését és a járművek ellen elkövetett merényleteket technikailag nem lehet megakadályozni. A közösségi közlekedési eszközök igénybevétele nemcsak nyilvános, hanem tömeges is. Így könnyebben juthatnak be a terroristák a célobjektumokba és „pontosan tervezhető” a támadás eredményessége, a lehetséges áldozatok száma, a károk mértéke. Ez az alapvető oka annak, hogy a terrorszervezetek egyre gyakrabban jelölik ki támadásaik célpontjául a városi közlekedés járműveit és infrastrukturális létesítményeit.

Pintér Sándor szerint nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, de nem lett olyan mértékű, hogy befolyásolná az állampolgárok mindennapi életét – közölte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti éves meghallgatásán. A belügyminiszter szerint a kormány részéről „senki nem vesz részt pánikkeltésben” – mondta júniusban.

Franciaország további terrortámadásokra számít
Az Amszterdam-Párizs szuperexpressz elleni merénylet bizonyítja, hogy "további támadásokra kell felkészülni és védekeznünk kell" - mondta kedden Francois Hollande francia államfő. "Továbbra is ki vagyunk téve (a terrorizmusnak) és a pénteki támadás szörnyű vérengzéssel végződhetett volna az utasok, mégpedig az amerikai katonák bátorsága nélkül" - emlékeztetett Hollande a hivatalában tartott nagyköveti értekezleten.
"A biztonságunk mindenekelőtt a határainkon belül dől el, ezért született döntés a Sentinelle (Őrszem) hadműveletről", amelynek keretében mintegy 10 ezer katonát rendeltek ki a januári párizsi, 17 áldozatot követelő iszlamista merényletsorozatot követően a rendőrség megerősítésére - hangsúlyozta az elnök.Hollande szerint jelenleg "az Iszlám Állam jelenti a legnagyobb veszélyt.
Ez a szervezet hatalmas területet vont az ellenőrzése alá, ahol jelentős, mindenféle kereskedelemről származó bevételekkel bír, a világon mindenhol érdekeltségekkel rendelkezik. Ez a szervezet azért soroz be, képez és nevel, hogy egyre nagyobb méretekben öljön" - fogalmazott a köztársasági elnök."A terrorizmussal szemben muszáj erőt alkalmazni" - hívta fel a figyelmet Hollande, aki az Iszlám Államon kívül a Boko Haram nevű nigériai iszlamista terrorszervezetet is megemlítette, amely szerinte óriási veszélyt jelent Afrikában.


Kész a készenléti mobilhálózat

Befejeződött a készenléti szervek mobilhálózatának fejlesztése. Az Egységes Digitális Rádiótávközlő (EDR) rendszert 3 milliárd forint költséggel fejlesztette tovább a Pro-M Zrt. vezette konzorcium, a beruházást az EU finanszírozta; a teljes rendszer kiépítése 21 milliárd forintba került - mondta a keddi projektzáró sajtótájékoztatón Kozma Béla, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója.

A rendszert 26 csoport használja, legnagyobb felhasználó a rendőrség, főleg a schengeni határ mentén, de a mentők, a tűzoltók is ezt használják. A rendőrségi és mentő helikopterekbe épített készülékek 1500 méter magasságig működnek. Az EDR hálózatot 4 kapcsolóközpont (Budapest, Kecskemét, Szolnok, Székesfehérvár) szolgálja ki, a szolnoki és székesfehérvári teljesen új generációs központ, ezek múlt év nyara óta működnek. A bázisállomások számát 23-mal, 293-ra növelték, a rendszer 100 ezer felhasználót tud kiszolgálni. Szükség esetén - például árvízi mentésnél - mobil bázisállomásokat tudnak a helyszínre vinni.

A finanszírozási pályázatot 2013 őszén adta be a Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. vezette konzorcium, amelynek tagja még a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. valamint a Kormányzati Fejlesztési Ügynökség. A Projekt az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozásában valósult meg - vázolta a vezérigazgató. A rendszer üzemeltetését - közszolgáltatási szerződés keretében, a Belügyminisztérium finanszírozásában - a Pro-M Zrt. végzi. Ennek éves díja bruttó 5,8 milliárd forint.

IS-toborzókat fogtak el
Spanyolország és Marokkó közös műveletben lecsapott 14 emberre, azzal gyanúsítják őket, hogy az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet számára toboroztak. Egy IS-szimpatizánst Madriban vettek őrizetbe, a többieket több marokkói városban fogták el. Az őrizetbe vettek valóságos toborzóhálózatot alakítottak ki, hogy harcosokat küldjenek az IS ellenőrzése alatt álló iraki és szíriai területekre. Madriban egy 30 éves marokkói férfit fogtak el, több letartóztatást hajtottak végre a marokkói területbe beékelődő spanyol enklávé, Melilla környékén.
Az őrizetbe vételeket marokkói részről is megerősítették. A közös rendőri akcióra a nagy visszhangot kiváltott franciaországi incidens nyomán került sor. Spanyolországban élő marokkói volt ugyanis az a 25 éves férfi, aki egész arzenállal szállt fel egy nagysebességű vonatra Franciaországban, s három amerikai és egy brit férfi állította meg, mielőtt mészárlásba kezdett volna. Az észak-marokkói Tetouanba valósi Ajjúb al-Kazzáni 2007-től 2014-ig Spanyolországban élt, tavaly költözött át Franciaországba. A spanyol hatóságok a potenciálisan veszélyes, terroristagyanús személyek listáján tartották számon, s erről 2014 februárjában a francia hatóságokat is értesítették.  
( E..É)