Összefogás az eltűntek felkutatásáért

Publikálás dátuma
2015.08.27 07:17
A mentésben gyakran speciális képességekre is szükség van FORRÁS: CSERHÁT MENTŐKUTYÁS ALAPÍTVÁNY
Fotó: /
Háromoldalú együttműködési megállapodást írt alá az Országos Rendőr-főkapitányság, a Cserhát Mentőkutyás, Különleges Mentő, Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Közhasznú Egyesület, valamint a Vodafone Magyarország Alapítvány. A szervezetek célja, hogy hatékonyabbá tegyék az eltűnt személyek felkutatását, és kidolgozzák a GPS és GSM alapú nyomkövető rendszerek alkalmazásának újabb módszereit.

Magyarországon évente átlagosan 20 ezer személy eltűnését jelentik be a hatóságoknak, közülük mintegy 14 ezer fő tartozik a 18 év alatti korosztályba. Magyarországon évente átlagosan 20 ezer személy eltűnését jelentik be a hatóságoknak, közülük mintegy 14 ezer fő tartozik a 18 év alatti korosztályba. Jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján 403 eltűnt, vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy – nagy részük gyermek és fiatalkorú – fotója szerepel.

A három szervezet legfőbb célja a most aláírt háromoldalú szerződéssel egy komplex, az ország egészére kiterjedő együttműködés kialakítása, amely lehetővé teszi az immár szervezett keretek közt folytatott közös keresést, mentést. A dokumentum nem csupán a mentések, de a képzések, riasztási, illetve ellenőrző gyakorlatok, valamint a Vodafone által támogatott GPS és GSM alapú nyomkövető fejlesztésekhez szükséges gyakorlati próbák feltételeit is tartalmazza.

Az eltűnés össztársadalmi probléma, melynek megoldása széleskörű összefogást igényel, a rendőrség és a katasztrófavédelem mellett kulcsszerep hárul az e célra létrejött társadalmi szervezetekre is. A keresések, mentések során ugyanis gyakran olyan terepeket – hegyeket, szakadékokat, illetve vizeket – is át kell fésülni, amelyek speciális képzettséget, felszerelést és gyakorlatot igényelnek, mint például az alpintechnikai ismeretek, vagy búvárkodás.

Mostanáig nem volt példa arra, hogy létrejöjjön az állami szervek és a civil szervezetek, kutyás mentőcsapatok között az egész országra kiterjedő együttműködés az eltűnt személyek felkutatására. Eddig az a szaktudás, amely az eltűnt személyek felkutatásához, bajba jutottak mentéséhez szükséges, csupán néhány, az ország területén széttagoltan működő különleges mentőegységnél volt megtalálható. Ezen civil szervezetek azonban méretükből, technikai felszereltségükből adódóan jellemzően csak a helyi, egy-egy adott területre koncentráló kutatásokba, mentésekbe vonhatóak be.

A Nógrád megyei székhelyű egyesület az első olyan civil szervezet, amely a Vodafone Magyarország Alapítvány támogatásával működésének alig öt esztendeje alatt megteremtette annak feltételeit, hogy képes legyen az ORFK partnereként, immár az ország egész területén segítséget nyújtani a bajbajutottaknak.

„Az együttműködés további előrelépést jelent a lakosság biztonságának növelése terén. A jövőben szükség esetén az egyesület is bevonható kutatásokba, mentésekbe az ország egész területén. Legyen szó akár eltűnt személyek felkutatásáról, akár különleges mentésről, továbbra is a rendőri erők irányítása mellett, de immár rendszeresen és szervezett formában dolgozunk együtt a civil szervezettel annak érdekében, hogy még hatékonyabbá tegyük a kutató tevékenységet” – jelentette ki Papp Károly rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány.

„Büszkék vagyunk arra, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság méltónak ítélte egyesületünket arra, hogy partnerként segítségül hívja az eltűnt személyek felkutatására. Felkészült és szakképzett munkatársaink, képzett mentőkutyáink, a Vodafone Magyarország Alapítvány támogatásával fejlesztett mentési térinformatikai rendszer és a Vodafone által biztosított adatkommunikáció segítségével lakott területektől távol, nehéz terepviszonyok esetén is hatékonyan részt tudunk venni a mentésben, immár bárhol az ország egész területén” - mondta Juhász Zoltán, az egyesület elnöke.

A Cserhát Mentőkutyás Egyesület egy félprofesszionális mentőcsapat, amely 2013-as megalakulása óta 32 riasztást kapott eltűnt személyek felkutatására, az összes riasztás közül 26 esetben a mentés sikerrel zárult. A riasztások elsősorban a rendőrségtől és a katasztrófavédelemtől érkeznek, de gyakran állampolgárok is megkeresik az Egyesületet, amely – amennyiben a körülmények indokolják – mérlegelés nélkül, azonnal és térítésmentesen nyújt segítséget. Az eltűnt személyeket nem csupán mentőkutyákkal keresik, hanem olyan egyedülálló, saját fejlesztésű nyomkövető rendszert és technikai eszközöket – drónokat, hőkamerákat – is alkalmaznak, amelyek jelentősen növelik a kutatás hatékonyságát.

„A Vodafone az eltűnt személyek felkutatásáért program célja, hogy az egyesület tevékenységének anyagi és technológiai támogatásával, a korszerű mobiltechnológia, a hálózat adta potenciál és munkatársaink szakértelme segítségével elősegítse egy olyan nemzetközi szinten is egyedülálló civil szervezet munkáját, amely képes hatékony segítséget nyújtani a különleges mentés terén hazánk egész területén. Örülünk annak, hogy tevékenységünket ezzel a szerződéssel az ORFK is elismerte” - mondta Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország Vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Szerző
2015.08.27 07:17

A csúnya is esztétikai gyönyörrel kecsegtet

Publikálás dátuma
2018.07.22 08:19

Fotó: A szerző felvétele/
A művészet bevett formáiról és kifejezőeszközeiről, a széphez fűződő viszony átalakulásáról is szól a Csiszolatlan gyémántok című kiállítás Szentendrén
A mindennapjaink során magunk körül tapasztalható bizonytalanságot, változékonyságot, az értékvesztést, és mindezek a művészet által újraértelmezett nagyon új, és sajátos hangvételű alkotásait mutatja be a Csiszolatlan gyémántok című kiállítás a szentendrei MűvészetMalomban. Az elmúlt évtizedekben új műfajok jelentek meg a művészetben, s a korábban abszolútnak tartott perfekció helyébe a nyerseség, valamint az esztétikai fogalmának megváltozására rávilágító művek megalkotása került. A határok elmosódnak, és a keleti diktatúrákban vagy a szabad kapitalizmusban élő alkotók elképzelései a politika és a technológia változásainak megfelelően alakulnak. A tárlat egyaránt állít a néző elé a korábbi művészeti konvenciókat kétségbe vonó, a múlt, az emlékezés, a megörökítés létjogosultságát feszegető, valamint a kiútkereséshez kapcsolódó, nagyon is aktuális kérdéseket. A korábban bevett hagyományok megkérdőjelezésére tesz kísérletet Daniel Pitín cseh festőművész is, aki a képzőművészet egyik kiemelkedő műfaját, a csendéletet idézi fel Határvidék című munkájában, ami használaton kívüli, felismerhetetlen, fiktív formákból áll. „Az egész világunk erről szól: a folyamatos alkalmazkodásról az újhoz, a még nem látotthoz, vagy a teljesen érthetetlenhez, amit nem tudunk logikával felfogni. Ez a világ már túlnőtt azon, hogy az emberek változtatni tudnának rajta” – hangsúlyozta Muladi Brigitta, a kiállítás egyik kurátora, az ArtCapital programsorozatának keretében zajló tárlatvezetésen. A művészettörténész kiemelte, nem csupán a megjelenítésben, a technikai megvalósításban is felvetődnek új megoldások. Ennek példái a galéria terében is helyet kapott gipsz szobrok. - Az, ami sokáig a művészek hátsó udvarában volt kidobva, egy új gondolkodás alapján helyet kap az alkotások között is. Egy olyan fázist örökít meg, amikor a művész még keresi önmagát, és kifejezőképességét. Ez annak lenyomata, ahogy az alkotó egy pusztulási folyamat után, egy új formát, az apokalipszisből új életet hoz létre – részletezte Muladi Brigitta. A kiállított művek nagy része valami elfeledett, de emlékeinkben elevenen élőt idéz, egy a megszokottól eltérő, olykor szürreális formában. Szűcs Attila grafikai alkotásai is múlt és jelen, az elmosódott emlékek meglétére mutatnak rá. Az EXIST (élni, létezni) felirat soraiból lecsúszott S betű, az EXIT (kijárat, kiút) is egy nagyon sajátos megjelenítése annak, ahogy a mindennapi életünk felépülni látszik: a létezés határán egyensúlyozunk. Az átalakulás, a világról való gondolkodás megváltozása, a szépségeszményhez fűződő sztereotípiáink lebontása leginkább Makai Mira Dalma művein keresztül jelenik meg. - Számos művész próbálta megfogni a virág szépségét, annak múlékonyságát. Nagyon hosszú ideig e tematika szerint készítettek virágcsendéleteket, itt viszont a pusztulás szélén álló növényt láthatjuk. A művész a szép, finom kerámiát és mázat a hagyományos esztétika megváltozásának megfelelően alakítja masszaszerű, amorf anyaggá – hangsúlyozta Muladi Brigitta. A kiállítás műveire egyaránt jellemző az eddig megszokott értelmezési keretektől és sémáktól különböző megközelítés. A távolságtartás igénye a kíváncsisággal ellentétesen változik a kiállítás során a nézőben, rávilágítva a kortárs művészetek talán egyik legfontosabb jellemvonására: minden, ami elsőre idegen, később nagyon közelivé és otthonossá válhat.  

Infó:

Csiszolatlan gyémántok Kurátor: Alexander Tinei, Muladi Brigitta Helyszín: Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalom (Bogdányi u. 32., Szentendre, 2000) Nyitva: szeptember 2-ig  

2018.07.22 08:19
Frissítve: 2018.07.22 08:35

Marica a hegedűben – Játék a női hódítással

Publikálás dátuma
2018.07.20 12:50

Fotó: Seefestspiele Mörbisch/ Jerzy Bin
Mörbischben a Fertő tóra épített hatalmas színpadon augusztus végéig a Marica grófnőt adják. A látványos produkció koreográfusa magyar, Bodor Johanna.
Földön elszórt piros szívek, fölötte a Marica grófnő plakátja festménykeretben, a mörbischi fesztivál főbejáratánál. Ez a plakát jól leképezi a nagy hagyományokkal rendelkező osztrák operettfesztivál mottóját. Vagyis a szemre és a szívre szeretnének elsősorban hatni. A látvány és a szerethető történet számít leginkább. Bár a Mörbisch See Festspiele tavaly kinevezett új művészeti vezetője, Peter Edelmann bizonyos mértékig szeretne újítani és a fiatalokat is megcélozná, nyilván a kettő között kell egyensúlyoznia, tehát a törzsközönséget és az új nézőket is meg kell szólítania. Karl Absenger rendezésén látszik, hogy mind a két irányt figyelembe veszi. De azért a hagyományoktól való eltérés legalábbis színházi értelemben még inkább óvatoskodó, mint merész. Rögtön az elején a Fertő tóra épített hatalmas, háromezer ötszáz négyzetméternyi színpadon egyt óriási hegedű tetejéről (díszlet: Manfred Waba) a cigány asszony énekli jóslatát. A látvány egészen megkapó és nagyszabású, meg is szabja a jelmez ( Karin Fritz), a koreográfia (Bodor Johanna) és az énekesek jelenlétének léptékét. Első a hatás. Persze ehhez járul a profizmus, amire Mörbischben kényesek, felvállaltan kedvezni szeretnének a közönségnek, de egy bizonyos minőséghez ragaszkodnak. A főszereplők elsősorban operaénekesek és operai hangterjedelemmel is bírnak, ez igaz a premier szereposztására is. A Maricát alakító Vida Mikneviciute tagja volt korábban a zürichi és a hamburgi operaháznak, 2011 óta pedig a mainzi opera együttesét erősíti. Elsősorban az énekléssel tűnik ki, de játékában jól megmutatja, hogy egy nő miként képes használni a nőiességét, illetve a hódítás és az ezzel való játék érzékeny eleme lesz az előadásnak. A Zsupánt játszó Christoph Filler pedig szintén kötődött a zürichi operához, most pedig Münchenben van állandó szerződése. Mörbischben a nőért rivalizáló és küzdő férfit ábrázolja, de ő is elsősorban a dalokban otthonos. Persze mint színésztársai, nincs könnyű helyzetben a hatalmas játéktér miatt. 
A Tassilo grófot megformáló Roman Payer tag volt Bécsben, Augsburgban és Coburgban is. Ő már szenvedélyesebb, megjegyezhetőbb. Több színt mutat a szerelméért szintén ragaszkodó férfi szerepében. Az énekesi teljesítményére sem lehet panasz.  A főszereplők közül leginkább a Lisát játszó Rinnat Moriah, aki Milánóban, Berlinben és Chicagóban is fellépett korábban, tűnik ki. Mintha ő lenne közülük a legoldottabb. Nyilván hálás is a szerep, de az énekesnő él is a szerethető karakter megjelenítésének a lehetőségeivel. Összességében tehát az énekesi teljesítmények dominálnak, a színészi játék inkább másodlagos, persze azért bizonyos szint elvárás.  A már említett hegedű kinyitódni is tud, kár, hogy becsukódni nem. Energikusak, sokszínűek és látványosak Bodor Johanna koreográfiái. És ami a végén mindent visz, a Mörbischben elmaradhatatlan tűzijáték, sőt vízi játék, hiszen a szökőkutakból is zenére tört fel a víz. A vendégek pedig csakúgy mint az előadás előtt a csaknem éjfélig tartó produkció után is ráérősen fogyasztanak a fesztivál vendéglátóhelyein. A hatalmas hegedű pedig méltóságteljesen várja a következő napi közönséget az egyre hűvösebb tavon.

Szép város Kolozsvár

Bodor Johannát Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne ajánlotta a mörbischi fesztiválvezetők figyelmébe, miután látta A chicagói hercegnő című előadást a Budapesti Operettszínházban és amelyet Johanna koreografált. A Budapesti Operettszínház balettigazgatója a beküldött videófelvételek alapján több jelölt közül végül meg is kapta a megbízást a Marica grófnő koreografálására. Most dolgozott először Mörbischben. „Huszonöt éves koreográfusi pályámon sokszor találkoztam ezzel a műfajjal, például a vígszínházi Mágnás Miskában, melyet Mohácsi János rendezett és Imre Zoltán volt a koreográfusa, neki voltam az asszisztense. Későbbiekben is sokszor előfordult, hogy operettet koreografáltam, sőt a Marica grófnőt is Szolnokon, ahol Ács János rendezte. És ha Gombrowicz Operetkáját is ehhez a műfajhoz soroljuk, akkor elmondhatom, hogy Kaposváron is koreografáltam operettet” – mesélte Bodor Johanna. "Nem értek egyet az operett műfajának a cikizésével, mert nagy kihívás ebben a műfajban is jól dolgozni" – jegyezte meg.  Mörbischben is arra figyelt különösen, hogy professzionista körülményeket teremtsen a hagyományosan Szlovákiából érkezett tánckar tagjainak. Két munkatárását – Hajdu Anitát és Kováts Gergely Csanádot - is magával vitte, hogy segítsen betanítani a negyven táncos, ötven statiszta és az énekesek mozgását. Igyekezett a folklór elemeket vegyíteni rock, kortárs és más tánclépésekkel.  Johanna kolozsvári, így különösen kedves volt számára az operett egyik nagy slágere, a Szép város Kolozsvár, amit már gyerekkorában megtanult, de csak később tudta meg, hogy ezek a dallamok Kálmán Imre operettjéből valók. „Ennél a számnál azt képzeltem el, hogy Zsupán ezt a dalt ajándékba adja Maricának, mivel el akarja őt kápráztatni, meg szeretné őt hódítani, úgy hogy közben megtáncoltatja a falu apraja-nagyját, úgy mintha az egészet ő koreografálta volna” – fűzte hozzá Bodor Johanna. 
2018.07.20 12:50