Kevés magyar ért és beszél idegen nyelveken

Az idén 16. alkalommal rendezték meg a Nyelvparádét a Millenárison, ahol az érdeklődők ingyenes próbanyelvvizsga keretében is ellenőrizhették nyelvtudásukat. A rendezvény kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára. Bár a legalább egy idegen nyelven beszélők aránya nő, Európában még mindig utolsó helyen állunk.

A nyelvtanulás legújabb módszereit, lehetőségeit mutatta be a hétvégén Budapesten megrendezett Nyelvparádé, ahol több mint 80 kiállító várta az érdeklődőket. A rendezvényen nemcsak bel- és külföldi nyelvtanfolyamok, nyelvkönyvek és segédeszközök sokaságát találták meg a tanulni vágyók, hanem próbanyelvvizsgákkal, nyelvórákkal is kísérletezhettek, valamint megismerhették az internetes tanulási lehetőségeket és technikai újdonságokat. Mindemellett felnőtt- és gyermek-nyelvtanfolyamokról, külföldi és online nyelvtanulási lehetőségekről is tájékozódhattak az érdeklődők. A rendezvény keretében zajlott a Sikerélmény a nyelvtanításban című konferencia is, amelyen nyelvtanárok vehettek részt annak érdekében, hogy új segédanyagokkal, ötletekkel felvértezve kezdhessék a tanévet.

"A rendszerváltás óta csaknem megnégyszereződött Magyarországon azok száma, akik idegen nyelvet beszélnek, de sajnos még ezzel is a lista végén kullogunk az európai összehasonlításban. Ennek ellenére mindenki számára világos, hogy a nyelvtudáson keresztül vezet az út a boldoguláshoz, legyen szó akár a magán, akár az üzleti szféráról" - mondta Légrádi Tamás, a Nyelvparádé ötletgazdája és a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az M1 csatorna műsorában. A nyelvtudás helyzete a magyarok körében valóban elkeserítő: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi felmérése szerint a magyar lakosságnak mindössze 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven, az ország mintegy kétharmada csak saját anyanyelvén tud megszólalni.

A legnépszerűbbnek számító angol nyelven csak minden ötödik magyar tud beszélni az Eurobarometer adatai szerint, s közülük is a sokan - majdnem a felük - csak a legalapvetőbb társalgási szinten tudnak kommunikálni, az angol nyelvű híreket az újságokban vagy a tévében már csak 12 százalékuk érti meg. Igaz, az adatok mutatnak némi javulást: 2006-ban a lakosság mindössze 25 százaléka ismert anyanyelvén kívül valamilyen más nyelvet, viszont még mindig az utolsó helyen állunk; az összes, az Európai Unióhoz 2004-ben - vagy az után - csatlakozott ország jobban teljesít a nyelvtudás terén, például Szlovéniában a nyelvismeret szintje 59 százalék a lakosság körében. Az összes EU-s országot vizsgálva az mondható el, hogy az európai lakosság kétharmada beszél valamilyen idegen nyelvet.

A nyelvtanulásba mindenképp megéri befektetni: a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint átlagosan havi 40 ezer forinttal kereshetnek jobban a munkavállalók, ha tudnak más nyelven. Ennek ellenére hazánkban a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványok száma is jelentősen csökkent: míg 2007-2010 között számuk 104 ezer körül mozgott, addig 2010-ben angolból már csak 70 ezren, 2013-ban pedig 56 ezren nyelvvizsgáztak. A nyelvvizsga hiánya komoly gondokat okoz a felsőoktatásban is, sokan a szükséges nyelvtudás nélkül vágnak neki egyetemi tanulmányaiknak, s emiatt végül nem is kaphatnak diplomát.