Adósmentés csapdákkal

Rábólintott a parlament a sokadik úgynevezett deviza-mentőcsomagra, amellyel az autó- és személyi hiteleseken segítene a kormány. A szakértők szerint azonban lehet, hogy ez a forintosítás sokaknak túlságosan drágának bizonyulhat.

Elfogadta az Országgyűlés kedden a devizában felvett autóhitelek forintosításáról szóló törvényt. Az átváltás az augusztus 19-i árfolyamon történik majd. Számítások szerint a parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a költségvetés állja, míg a másik felét a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós díjból. A tetszetős megfogalmazás mögött azonban jóval kiábrándítóbb a valóság.

Egyértelmű, hogy ez a törvény nem az adósmentésről szól - mondta a Népszavának Lovas Judit, az Azénpénzem.hu felelős főszerkesztője. Ez a lépés is beleillik abba a sorba, hogy a kormányzat arra törekszik, hogy kivezesse a devizahiteleket Magyarországon. A cél egyértelműen az, hogy végre felminősítsék az országot és kikerüljön a bóvli kategóriából. Ez a jogszabály nem túlzottan kedvez senkinek - tette hozzá Lovas Judit.

A törvényben több olyan csapdát is elhelyeztek - akarva, akaratlan -, ami valóban nem kifejezetten előnyös az ügyfeleknek. A hivatalos kommunikáció megengedően szól arról, hogy a devizaalapú autóhitelek, lízing esetében a forintosítás önkéntes. Azt azonban nem különösebben hangsúlyozza, hogy a bankoknak, lízingcégeknek ugyan kötelező elkészítenie és kiküldenie a forintosítási ajánlatát, de "önkéntesen" kimaradni csak az tud, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a szerződés módosításhoz nem járul hozzá. A hitel, illetve lízingszerződést 60 napon belül díj-, költség- és jutalékmentesen felmondhatja az adós, de akkor azzal kell számolnia, hogy egy hónapon belül piaci árfolyamon köteles visszafizetni a tartozását.

A törlesztőrészletek mérséklése érdekében alkalmazott futamidő hosszának is gátat szab a törvény. Ez viszont azzal jár, hogy a "megsegített" ügyfél akár a jelenlegi összegnél jóval többet, egyes becslések szerint 25-30 százalékkal is többet fizethet. Emiatt a hátralékos adósok amúgy is emelkedő száma tovább nőhet.

Még rosszabbul járhatnak azok, akik valójában leginkább rászorulnának a segítségre, a késedelmesen fizetők. A hátralékot ugyanis nem a jelenlegi 284-286 forint között mozgó árfolyamon, hanem a jogszabályban meghatározott 297,2 forinton kénytelenek kifizetni.

Nemmel szavazott a jogszabályra Fodor Gábor, a liberálisok elnöke, országgyűlési képviselő. Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt (MLP) gazdaságpolitikusa, úgy fogalmazott: véleményük szerint a problémát az árfolyamgyengítő gazdaságpolitika okozta, ugyanis a svájci frank árfolyama a 2010-es 185 forintról "pillanatok alatt" 260 forintra kúszott fel. Az így keletkezett szociális feszültségeket a kormánynak szociális problémaként kellene kezelnie és nem a közösség pénzéből kellene támogatni azokat, akik az olcsó devizahitelből "600-as Mercedest vásároltak" - jelentette ki.

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke nem tartja elfogadhatónak, hogy az adófizetőknek is állniuk kell a számlát. Úgy vélte, a legjobb megoldás az lenne, ha az állam bevonása nélkül, a hitelező pénzintézet és az ügyfél "európai módon", egymás közt megosztva az árfolyamváltozás terheit megegyezne. Az adós bedőlése ugyanis a hitelezőnek sem érdeke.

A hitelszövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a forintosításról szóló szerződésben fix kamatot határoznak meg, a futamidő korlátozása miatt emelkedhet a törlesztőrészlet, míg a BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött hitelmegállapodás azzal járhat, hogy a kamat a jegybanki alapkamat emelése esetén szintén növekedhet. Barabás úgy vélte, ezzel a jogszabállyal inkább a pénzintézetek járnak jól, de a szerinte rossz szerződések miatt az autóhitelesek perelhetnének.