Egyházi rókatörvény készül

Publikálás dátuma
2015.09.24 07:09
Iványi Gábor álságosnak tartja a tervezetet FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Az egyházügyi törvény most nyilvánosságra került átfogó módosítása a taglétszám mellett a felajánlott adókhoz köti, hogy egyesület, nyilvántartásba vett vagy bejegyzett egyház lehet-e egy szervezet, de az utóbbi években az állam megtiltotta az 1 százalékok gyűjtését a kisegyházaknak. Azt is sérelmesnek tartják, hogy az egyházak oktatási, vagy szociális tevékenységét nem alanyi jogon, hanem szubjektív döntéssel akarja támogatni a kormány.

Kikerült az Igazságügyi Minisztérium internetes oldalára az egyházügyi törvény módosításának terve, de az egyházakkal még nem ült le tárgyalni a kormány a javaslatról, bár Trócsányi László miniszter ezt ígérte. Az új koncepció szerint az egyházak besorolását a továbbiakban nem az Országgyűlés dönti el, hanem a bíróságok veszik nyilvántartásba a szervezeteket. A vallási egyesületek is itt kérhetik közhasznúvá nyilvánításukat, ami az adományok befogadása mellett már a személyi jövedelemadók 1 százalékának gyűjtését is lehetővé teszi. A következő kategóriába azok kerülnének, amelyek legalább ezer tagot tudnak felmutatni, vagy három év átlagában 400 fő 1 százalékos felajánlását igazolják és legalább 5 évig már vallási egyesületként működtek. Ezek a szervezetek kérelmezhetik a bíróságokon az egyházként történő nyilvántartásba vételüket. A "nyilvántartásba vett egyháznál" is nagyobb társadalmi beágyazottságot jelez a legfelső kategória, amely a „bejegyzett egyház” elnevezést kapta. Ezt akkor kérelmezheti egy egyház, ha legalább 10 ezer tagot számlál, vagy ötéves átlagban 4 ezer fő 1 százalékos felajánlását tudja igazolni és hosszabb ideje vallási közösségként működik az országban. A hosszabb idő 20 éves magyarországi múltat feltételez, ha ennél kevesebbet tud felmutatni, akkor 100 éves nemzetközi működést kell igazolnia. A jelenlegi nagy, „bevett” egyházak automatikusan kerülnének bírósági nyilvántartásba.

A fenti kategóriák feltételeit azért nevezi álságosnak Iványi Gábor, mert az előző törvény alapján az általa vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a hozzájuk hasonló kisegyházak elveszítették az 1 százalékos felajánlások gyűjtésének lehetőségét. A taglétszám alapján mégis úgy gondolja, hogy az ő közösségük mellett a Hit Gyülekezete, a baptisták és a krisnások kerülhetnek be a bejegyzett egyházak közé a „történelmi" egyházak mellett. Már a besorolási feltételeket is "rókaságnak" tartja Iványi, de ennél is nagyobb gondokat lát a finanszírozási szabályok meghatározásában. A szöveg ugyanis úgy fogalmaz: „... fenntartja az állam döntési jogát, hogy kivel és milyen területeken kíván szorosabban együttműködni a közfeladatok megvalósításában”. Vagyis a kormány a többszöri alkotmánybírósági és a strasbourgi emberi jogi bírósági elmeszelések után kényszerűségből megváltoztatja ugyan a kisegyházak működését 2012. január óta ellehetetlenítő, őket egyházi státusuktól megfosztó törvényt, de azért majd megválogatja, kinek ad pénzt, kivel köt szerződést kiegészítő támogatásokra jogosító feladatokra.

A Vatikáni megállapodás alapján a katolikus egyház védettséget élvez, de még a többi nagy egyház is aggódhat ezután, hogy hajlandó-e vele megállapodni az éppen hatalmon lévő kormány, vagy nem – értékeli a terveket az egyházi vezető. A karitatív tevékenységéről ismert Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség irányítója szerint állami feladat átvállalása esetén alanyi jogon kellene támogatni az egyházak oktatási, szociális vagy egészségügyi tevékenységét, nem pedig különalkukkal kiválasztani a kormány számára kedves felekezeteket, hagyva, hogy a többiek lássák el a feladatot, ahogy akarják. A kormány kegyétől függő különbségtétel persze pontosan olyan, mint az, hogy a menekülteket segítő egyházi és civil szervezetek közül csak három kapott állami pénzt a munkájához, a többieket meg elküldték Soros Györgyhöz – emlékeztet Iványi. Az új egyházi szabályozás szerint az állam hangsúlyozottan szuverén döntésével, tehát nem alanyi jogon kötne egyedi szerződéseket egyes közfeladatok ellátására a vallási egyesületekkel és a nyilvántartásba vett egyházakkal, míg a bejegyzett egyházakkal keretjellegű, átfogó stratégiai megállapodások születhetnének.

Az egyházi vezető bizalmatlansága érthető, hisz a magyar állam egy éve nem fizeti ki a jogerős strasbourgi döntés szerint nekik járó kártérítés egy részét, ezért ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Az ösztöndíjas helyek teljes megvonásával a főiskolájuk működését is meg akarja fojtani az állam, és még hosszan sorolja a kormányzati trükköket.

Az egyházügyi törvény szövege több mint egy éve készül zárt ajtók mögött, két hete ötpárti tárgyalás volt róla. A halogatásban persze fontos szerepe van annak, hogy - nagy történelmi egyházak soraiban is sokan úgy értékelik - a kormány csak komoly „arcvesztéssel” kerülhet ki a kényszerű újraszabályozásból. A tervek szerint a kétharmados egyházügyi törvényt még ősszel elfogadhatja a parlament, de a csomagban emellett szerepel majd az egyház-finanszírozási törvény és több pénzügyi és közigazgatási jogszabály ezekhez igazodó változtatása is.

Miért kell belerúgni a muszlimokba?
Nemrég éles vita alakult ki a kormány és a Magyar Iszlám Közösség között, miután Orbán Viktor egy rádióinterjúban kijelentette, hogy nem akar együtt élni nagyobb muszlim közösséggel. Az egyház ezt követően vallási tilalmat hirdetett a kormánypártok ellen, vagyis tagjai nem működhetnek együtt a Fidesszel és a KDNP-vel, nem szavazhatnak rájuk. Soltész Miklós egyházügyi államtitkár ezt „több, mint barátságtalan” lépésnek értékelte és burkoltan a támogatások megvonását lengette be, amikor arra emlékeztetett, hogy a magyar muszlim közösségek az elmúlt években nagy összegű támogatást kaptak az államtól. Azt is a szervezet fejéhez vágta, hogy a muzulmán országokban nem támogatják a keresztényeket. Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség vezetője válaszként megkérdezte, vajon miért kell szítani az ellentéteket a békésen itt élő muszlimokkal, akik felajánlották segítségüket a menekültválságban is, de a kormány válaszra sem méltatta őket.

2015.09.24 07:09

Mutyirejtegetéssel és jövedelemvágással búcsúzik az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2018.07.16 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Utoljára ül össze ezen a héten a parlament, ám mielőtt a honatyák elmerülnek a szabadságban. elfogadják a költségvetést, megvédik magukat a sajtótól, illetve lezúzzák a hajléktalanokat.

Pintér sándor egymagában

A honatyák nemcsak azt szavazhatják meg, miképp lehet elrejteni a gyanús ügyleteket, hanem azt is, miképp lehet intézni őket. A fideszes többség a héten felhatalmazza Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egymaga döntse el: milyen EU-n kívüli cég terjeszkedhet Magyarországon. A hivatalos verzió szerint persze ezzel a Magyarország biztonságát sértő külföldi befektetéseket akarja a kormány semlegesíteni. 

Szerző
2018.07.16 07:30
Frissítve: 2018.07.16 07:30

Miskolci választás: a népnek járda kell, nem demokrácia

Publikálás dátuma
2018.07.16 06:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A fideszes jelölt nem állt szóba a miskolciakkal, mégis győzött, nem is kis arányban. A kamujelöltek feleslegesnek bizonyultak, egy átlag választó szerint azt kell nézni, kinél van a kassza kulcsa.
- Vörös ördög! – így legyintett egy idős, amúgy vörösre festett hajú asszony a miskolci győri kapui városrészben, Erdei Sándor alias Rokker Zsoltti plakátjára. - Ráadásul bozontos szakálla van, kiráz tőle a hideg, sose szavaznék egy ilyen emberre! – folytatta. Kiderült: amúgy nem is szavazhatna, mert épp a két szavazókörzet határán lakik, de már a túloldalon, nem a 12-esben, ahol azért tartottak vasárnap időközi önkormányzati képviselői választást, mert a posztot korábban betöltő fideszes Hubay György tavasszal bekerült a parlamentbe.

Az eredmény

Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott. 

Noha „csak” egy mezei képviselői posztról beszélünk, olyan plakáterdő fogadott a Diósgyőr alatti városrészben, mintha legalábbis a polgármesteri székért indult volna harc. A Bársony János úti szavazókörbe sorra érkeztek az emberek, zömmel idősebb párok, akik templomba menet vagy onnét jövet álltak meg voksolni. Az adatok szerint azonban a részvételi arány már délelőtt alatta volt a korábbiaknak, de „érzetre” is magasabb volt egy kicsit, mint például a józsefvárosi időközi polgármester-választás 23 százalékos aránya.  - Egy fecske nem csinál nyarat, pláne erre az egy évre, ami hátravan a következő választásig, de azért eljöttünk. Szerettük az előző képviselőt, mert ő kezdte el a Számozott utcák felszámolását. Azt várjuk el az utódjától, hogy ezt folytassa – mondta egy idős asszony, aki nem csinált titkot abból, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjére, Nagy Ákos ügyvédre szavaz. Őt egyébként – panaszolták többen is - hiába várták személyesen lakossági fórumokra, jellemzően szórólapokon „üzent” a helyieknek. A nyomortelep-felszámolási program folytatása például az egyik erős ígérete volt: a zömmel cigányok lakta Lyukó-völgy és a problémákkal terhelt Számozott utcák ölelésében lévő városrészben a romák megregulázásának ígérete helyben legalább annyira kézenfekvő kampányüzenet volt, mint a nagypolitikában a „migráncsozás”.  Persze egyéb fegyverarzenál is felsorakozott ezen a látszólag csekély jelentőségű időközin. Miután kiderült, hogy indul a voksokért Erdei Sándor alias Rokker Zsoltti humorista, felbukkant a jelöltek között egy másik Erdei Sándor nevű férfi, aki Nyékládházán él. A lista két utolsó helyén így két Erdei Sándor szerepelt, akiket 2013-ban megváltoztatott választási törvény miatt becenévvel vagy ragadványnévvel sem lehetett megkülönböztetni, így pusztán a születési évszámuk segíthetett az eligazodásban. Az „ál-Erdei” amúgy egy percet sem kampányolt Miskolcon, hasonlóan a másik kamujelöltnek számító, a keresztnév-azonosság miatt megosztó ongai Molnár Zsolt fideszes aktivistához, aki egy hangfelvétel szerint arról beszélt: a párt agytrösztjében, Kubatov Gábor közreműködésével döntöttek az indulásáról. Szavai szerint azért vetettek be minden eszközt, hogy Miskolcon ne ismétlődhessen meg az, ami Hódmezővásárhelyen.  A győri-kapui utcákban sokan csak legyintettek, amikor szóba hoztuk ezeket a trükköket. - Olyan mindegy, ki lesz a képviselő, bohóckodik itt mindegyik, de változni úgysem változik semmi – mondta egy középkorú férfi, aki épp az autóját szerelte. Itt lakik, de nem ment el szavazni, nem érdekli, ki lesz a képviselő. Akadt, aki szerint most azt kellett nézni, kinél van a kassza kulcsa, a mostani világban ellenzéki politikusnak ugyanis legfeljebb a szája járhat, de semmilyen beruházást nem tud hozni. A nép nem hülye – mondták - tojik a demokráciára, az esélyegyenlőségre, meg az egyéb hangzatos kifejetésre, az érdekli, hogy ki csináltatja meg a járdát, és ki intézi el, hogy kettővel több hinta legyen a játszótéren.

Országszerte voltak kisebb helyi szavazások

Hat településen tartottak időközi önkormányzati választást vasárnap.     • Az észak-baranyai Ágon az előző polgármester lemondása miatt kellett szavazni, de valódi döntési helyzetben nem volt a falu 152 választásra jogosult lakója, hiszen egyetlen jelölt indult a megméretésen.     • A Zala megyei Vaspörben is vezetőt kerestek a településnek, miután előző polgármesterük márciusban meghalt. Itt két független jelölt közül választhattak a helyiek, a 309 arra jogosult felnőtt.     • Veszprém 8. számú választókörzetében is ketten indultak, itt helyi képviselőt kerestek lemondás miatt. Egy Fidesz-KDNPs jelölttel szemben az LMP egyik tagja állt ki megméretni magát.       • Miskolc 12-es körzetében kísérte a legnagyobb figyelem a választási előkészületeket. Riportunk is ott készül, ahogy számtalan cikk szólt arról az utóbbi hetekben, hogy a FIDESZ-KDNP a legprimitívebb trükköktől sem riadt vissza, hogy a választókat összezavarja. Nem lehet tudni, miért nem hitték el, hogy Hódmezővásárhely egyedi eset volt, az emberek megtanulták az alapvető szabályt: pénzt csak az kap, aki beáll a sorba. Lapzártánkig csak annyit lehet tudni, hogy nagyjából 25 százalékos részvétel mellett a kormánypártok jelöltje elvitte a szavazatok 75 százalékát.      • Sopron 1-es választókerületében négy jelölt szállt ringbe egy képviselői helyért. Helyi pártviták sorozatán keresztül jutottak el a voksolásig.     • Borsodban, Hernádbűdön az egész képviselő-testület lemondott, tegnap mind a négy tagot újra kellett választani. Nyolc induló volt, néhány korábbi arc is jelentkezett. 

2018.07.16 06:30
Frissítve: 2018.07.16 06:30