Homályos a TAO-támogatás rendszere

Publikálás dátuma
2015.10.08 07:53
A felcsúti Pancho Aréna 3,8 milliárd forintba került, ebből 2,66 milliárd volt a TAO-támogatás FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
A társasági adókedvezményből (TAO) eddig több százmilliárd forint folytba az öt látványsportág kasszájába. A kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és természetesen a labdarúgás éves szinten több tíz milliárd forint kiegészítő támogatáshoz jut. Ám, az így befolyt összegeket ellenőrizni szinte lehetetlen.  Az egyes szövetségeknél többen dolgoznak a TAO-részlegeknél, de rejtély, miért kell ekkora apparátus.

Az Orbán-kormány döntése értelmében a 2011-es évtől öt látványsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) is részesülhet a társasági adókedvezményből (TAO). De mi is ez pontosan? Magyarországon működő minden nyereséges vállalkozásnak társasági adót kell fizetnie, ötszáz millió forintig tíz százalékot, afölött tizenkilencet. Ezek a cégek maguk dönthetik el, hogy az államkasszát, vagy valamelyik kedvenc sportklubját, vagy szövetségét támogatják-e. Felajánlásban részesülhetnek országos sportági szakszövetségek, a látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezetek, látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság.

A TAO nyomán a kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és a labdarúgás éves szinten több tíz milliárd kiegészítő támogatáshoz jut, melynek elsősorban az utánpótlás- és létesítményhelyzetet hívatottak javítani. A 2011-es, valamint a 2012-es évben az öt látvány-csapatsportág mintegy 33 és fél milliárd forinthoz jutott. A labdarúgó szövetség több mint 19, a kézilabda szövetség közel 6, a kosárlabda szövetség 3,2, a jégkorong szövetség 2,3 a vízilabda szövetség pedig 2,2 milliárd forinthoz jutott. Összesen pedig csaknem 267 milliárd forint áramlott az öt sportágra – mondta a sportért felelős államtitkárság a Magyar Időknek. A labdarúgásban a létesítményfejlesztés a leglátványosabb. Részben a társasági adókedvezményből (sz)épült az arénája a Ferencvárosnak, a Debrecennek, valamint a felcsúti Puskás Akadémiának is.

A magyar kézilabda már más kávéház. A sportág rendre szállítja az eredményeket, főleg klubszinten. 2011 óta csak a 2014/2015-ös szezonban fordult elő az, hogy honi csapat ne nyerjen nemzetközi kupában. Igaz, most is hajszálon múlott. Az MVM Veszprém férfi csapara a Bajnokok Ligája döntőjéig menetelt, ahol a Barcelonától szenvedett vereséget. Előtte kétszer is a győri lányok hódították el a legrangosabb európai kupasorozat serlegét. Előző hét pénteken Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke elmondta a sportágnak szüksége lenne öt-hat nagyméretű, legalább 8000 férőhelyes arénára. Jelenleg ennek a követelménynek csak a budapesti Papp László Sportaréna és a debreceni Főnix Csarnok felel meg.

Kocsis szerint így szükség van például a Veszprém Aréna bővítésére vagy az építés előtt álló új szegedi aréna áttervezésére. Ezen kívül hatvan munkacsarnokot szeretnének építeni 2018-ig, évente 20-20 beruházással, de Vác, Orosháza, Dunaújváros, Siófok és Szentgotthárd is 1000-4000 fős csarnokot kapna. Miután a kézilabda sikersportág, az új arénákra ez esetben valóban szükség lenne, de arra nem kapunk magyarázatot, hogy a labdarúgásban mi szükség milliárdokat adópénzekből stadionok építésére fordítani.

A jégkorongba korábbiakhoz képest nagyságrendekkel több pénz áramlott, amelynek kézzelfogható eredményeit is tapasztalhatjuk: a szabványméretű pályák száma ma már 19, jelenleg 4400 igazolt hokis található az országban. Az utánpótlás-nevelés jó példája az idei krakkói diadal, ahol a magyar válogatott ismét kiharcolta a világelitbe jutást: hat olyan játékos is ott volt Lengyelországban, akik a szapporói csoda idején még csak az U14-es, illetve U16-os korosztályban korongoztak.

A kosárlabdázók is új csarnokokkal gazdagodtak, ráadásul Romániával közösen hazánk adott otthont a női Európa-bajnokságnak is. A mieink a D csoport utolsó helyén végeztek, egy győzelem mellett három vereséget szenvedtek. Vízilabdában is sikerült a hazacsábítani nagyágyúinkat, - többek között - ennek is volt köszönhető, hogy a Bajnokok Ligájában először fordul elő, hogy két csapatunk (Eger, Szolnok) is ott volt a hatos döntőben. Előbbi az ötödik, míg a Tisza-partiak a hatodikok lettek.

Mint látható, a TAO-rendszernek több előnye van, részben infrastrukturális szempontból. Ugyanakkor a TAO-pénzek ellenőrzése rendkívül nehéz, szinte lehetetlen. Ugyanis a sportszervezetek és a minisztérium szerint nem közpénzek, így felhasználásukról bármilyen tájékoztatás a gazdasági társaságok üzleti érdekeit sértené. Így a pénzáralmás örökre homályban marad. Az egyes szövetségeknél jelentős, többfős apparátus dolgozik csak azzal a feladattal, hogy e támogatást ellenőrizzék. Rejtély, mi szükség ennyi alkalmazottra, s ez is a támogatások rendszerének átláthatatlanságát mutatja.

A színház daganata a TAO?

Nemcsak az öt látványsportág részesülhet a társasági adókedvezményből. 2012-ben például az Előadó-művészeti Iroda adatai szerint 11 milliárd 622 millió forint jutott különböző színházi és előadó-művészeti szervezetekhez, tavaly pedig már 17 milliárd áramlott be. Ám, a TAO-nak nem mindenki örül. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint ez a szakma daganata. Ugyanis a TAO-támogatáshoz igazolni kell a jegyeladásokat, ezért trükközés folyik. „Léteznek kimondott TAO-előadások, színháznak álcázott TAO-s rockkoncertek, amelyek kizárólag a nézettségre mennek, hogy igazolható legyen a magas jegyeladás. Így jogossá válik a támogatás. Emiatt fel is hígult a kínálat” – nyilatkozta a Magyar Időknek Vidnyánszky. A Nemzeti Színház igazgatója elmondta, ők nem élnek a társasági adókedvezménnyel.



Szerző
2015.10.08 07:53

Szenvedve jutott tovább a Vidi a BL-ben

Publikálás dátuma
2018.07.17 22:11

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Felcsúton, 1500 néző előtt pályára lépő fehérvári együttes a Bajnokok Ligája 1. selejtezőkörét abszolválta nyögvenyelős győzelemmel, végig benne volt a pakliban a kiesés szégyene.
Amikor a luxemburgi Dudelange labdarúgói alig 45 perccel a magyar bajnok MOL Vidi FC elleni, 1-1-ről folytatódó BL-visszavágó kezdete előtt elsőként melegíteni kezdtek a Pancho Arénában, már nagyjából sejthető volt, hogy félig tele lesz az a bizonyos pohár, a Budapest Honvéd labdarúgói ugyanis a főváros XIX. kerületében 3-0-ra vezettek a macedón Rabotnicki ellen, azaz továbbjutásra álltak az El első selejtezőkörében. Kisvártatva megérkeztek a házigazda labdarúgói is a felcsúti gyepre, a zárt kapus büntetés miatt ürességtől kongó Bozsikban viszont teljes lett az öröm, miután Holender Filip után Danilo is duplázott a hajrában. A kispestiek az idegenbeli 1-2 után végül fölényesen, 4-0-ra nyertek, így 5-2-es összesítéssel jutottak tovább. A találkozó krónikájához hozzátartozik, hogy a román játékvezetőt sérülés miatt a 28. minutumban lecserélték Kispesten.
Felcsúton tárva-nyitva voltak a stadion kapui, a széksorok azonban teljesen a kezdésre sem teltek meg. A bajnokcsapat mérkőzéseit a névváltoztatás után tett ígéretnek megfelelően bojkottáló ultrák hiánya hangulatban erősen éreztette hatását; noha jó 1500-an azért így is összeverődtek a lelátón, kezdetben erősen edzőmeccs-hangulatú volt az összecsapás, még a taktikai utasításokat, a játékosok egymás közti kommunikációját is tisztán lehetett hallani. A közönség legfeljebb egy-egy felhördülés erejéig hallatta hangját, a néhány vendégszurkoló pedig csak elvétve kiabálta be a luxemburgi csapat nevét.
A selejtező 1. fordulójához képest egyébként kissé tán elhamarkodott, de mindenképpen szokatlan módon a középkezdés előtt a Bajnokok Ligája himnuszára vonultak ki a csapatok, az viszont már kevésbé volt meglepő, hogy játék korántsem idézte az elitligában megszokott színvonalat. Kezdetben kezdeményezőbb volt az idegenben lőtt Huszti-gólnak köszönhetően „virtuálisan” továbbjutásra álló Vidi, amely a 18. percben a pályán is előnybe került: Jonathan Joubert Nego lövését még védte, ám a kipattanóra lesipuskásként lecsapó Danko Lazovic tízről a jobb alsóba célzott löketénél már tehetetlen volt. Az 1-0-s állás egyben azt is jelentette, hogy összesítésben 2-1-re vezetett a Videoton, pardon: a MOL Vidi FC. 
Hogy az előny birtokában megnyugodtak-e a fehérvári klub labdarúgói, azt nem tudni, tény azonban, hogy a gól után a Dudelange közelebb állt az újabb találathoz. Az átigazolási ügyekben mértéktartó hivatkozási alapként kezelhető Transfermarkt adatai szerint alig 3 millió euróra taksált összértékű kerettel kiálló vendégek komoly helyzetet is kialakítottak, miközben a Vidi labdarúgói alig-alig jutottak el a vendégkapu elé a folytatásban. Csupán a teljesség kedvéért: a magyar együttes neve mellett 14 millió eurót ír a fentebb említett portál.
Noha a szünetben átmenetileg az áhított második körben érezhette magát a magyar bajnok, a Vidi a látottak alapján még meglehetősen messze volt a továbbjutástól, de egyáltalán az elfogadható játéktól is. Marko Nikolic hiába kért jobb játékot az összecsapás előtt – és valószínűleg a félidőben is – az 54. percben egy csúnya védelmi hiba után megtörtént, amire az előzmények okán számítani lehetett: Couturier egyenlített, hosszabbításra állt a parti. Habár négy perc múlva újra a Vidinél volt az előny (Marko Scepovic közelről volt eredményes), a hátralévő fél órában „meleg perceket” élt át a csapatáért aggódó hazai publikum: bizony, jócskán benne volt a levegőben egy újabb Dudelange-gól, és az azzal együtt járó szégyen. 
Az égést végül elkerülte a MOL Vidi FC, amely 3-2-es összesítéssel ejtette ki a luxemburgiakat.
2018.07.17 22:11

Megszűnik a győri Rába ETO futsalcsapat

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:52

Fotó: eto.hu/
Biztossá vált, hogy a címvédő és nyolcszoros magyar bajnok Rába ETO nem indul az élvonalbeli futsalbajnokság következő idényében. A kisalfold.hu információ szerint a Rába-parti együttes – mely a hétfő déli határidőig nem adta le nevezését az NB I-re –  400 millió forintos adósságot halmozott fel az elmúlt években. A győriek spanyol trénere, Javi Rodríguez a csapattól már korábban, a stábtól múlt pénteken búcsúzott el.
Az ETO az elmúlt kilenc évben nyolcszor hódította el a magyar bajnoki címet, s hétszer lett itthon kupagyőztes. A nemzetközi porondon, a Bajnokok Ligájában idén érte el legnagyobb sikerét, ugyanis első magyar együttesként szerepelhetett a sorozat négyes döntőjében. A futsalcsapat utánpótláskorú játékosainak sorsa – a klubban az U7-estől kezdve az U20-as korosztályig bezárólag mintegy 130 gyerek teremfutballozott – egyelőre nem dőlt el, elképzelhető, hogy ők az ETO színeiben szerepelhetnek tovább – írja a honlap. A felnőtt együttes játékosai közül többeknek már van új klubja, de több volt győri futsalos jövője még kérdéses. A a győriek NB I-ben megüresedő helyét a másodosztályból fel nem jutottak közül a legjobb helyen végzett Szigetszentmiklós veheti át.
Szerző
2018.07.17 21:52