Exminiszterek az egészségügyért

Nem privatizációval, de magánforrásokat is be kell vonni az egészségügy finanszírozásába - jelentette ki Mikola István volt egészségügyi miniszter, jelenlegi külügyi államtitkár a Figyelő XXXI. Medicina konferenciáján, ahol megoldási javaslatok morzsáit osztották meg egymással a résztvevők. 

Hivatalos kinevezés híján még mindig nem tudott ott lenni köztük a hírek szerint felkért, új államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán. Így változatlanul nem tudni, milyen változásokat tervez és mennyi pénzt kér az ágazat számára annak új vezetője, de az egészségügyet korábban miniszteri rangban irányító egészségpolitikusok egybehangzó üzenetet küldtek neki: a mostani költségvetéssel és egy államtitkári szintű kinevezéssel nem tud majd sokat tenni. Az "Egészségügyi Miniszterek Csúcstalálkozóján" ráadásul nemcsak ebben értett egyet Surján László, Kökény Mihály, Gógl Árpád, Mikola István, Rácz Jenő és Székely Tamás, hanem abban is, közülük senki nem vállalná el ma ezt a munkát.

A szakemberek szerint pénzt kell szerezni, hogy elkerülhető legyen az ágazat katasztrófája, miközben kívülről, az államháztartásért felelős államtitkár szemüvegén keresztül nézve nem ilyen vészjósló a helyzet. Banai Péter Benő azt hangsúlyozta, hogy a finanszírozás bővítésével akkor tudnak foglalkozni, ha pontosan látják a változtatás terveit: mennyivel lesz egészségesebb a magyar lakosság egyes intézkedések hatására, milyen ellátási szerkezet lenne az ideális, hogy lehet megállítani az elvándorlást és hogyan oldják meg az utánpótlást, mert ma az ágazatban foglalkoztatottak 82 százaléka 50 év feletti.

Az ellátások valós értéken történő kifizetése, a 2009-ben rögzített alapdíjak tényleges költségekhez igazítása lenne az egyik legfontosabb lépés a finanszírozás javításában - hangzott az egységes szakmai válasz a felvetésekre, de Mikola például elővette saját 2001-es ötletét is, ami szerint az orvosok szellemi szabadfoglalkozásúvá minősítése is segítené a rugalmasabb megoldások megtalálását. Sem erre, sem a volt minisztereknek tárgyalásokat és összefogást sürgető felvetéseire nem érkezett ugyanakkor válasz.

Szerző
2015.10.12 07:03

Erős szél és sok eső jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.16 16:34

Fotó: Shutterstock/
A meleg idő viszont marad, akár 32 fokot is mérhetünk.
Záporos, zivataros időre és erős szélre kell készülni a következő napokban. Különösen a hét közepén, főleg az ország északkeleti felén várható kiadós csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.   Kedden alapvetően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk. Főként az ország északkeleti, illetve délnyugati megyéiben lehet több a felhő, ezeken a területeken néhol zápor, zivatar alakulhat ki. Az északnyugati szelet napközben élénk, néhol erős, az Észak-Dunántúlon és a főváros környékén olykor viharos közeli lökések kísérik, de zivatarok környezetében is előfordulhat átmeneti szélerősödés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jellemzően 14 és 20 fok között valószínű, de kisebb körzetekben 10, 13 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 32 fok között várható. Szerdán napközben észak, északkelet felől vastagabb felhőzet húzódik fölénk, több-kevesebb napsütés a Dunántúlon valószínű. Elsősorban a Dunától keletre várható többfelé eső, zápor, helyenként zivatar. Az északnyugati szél nagy területen viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Csütörtökön a középső és keleti területeken többnyire erősen felhős lesz az ég, nyugatabbra kevesebb felhő valószínű, akár hosszabb időre is kisüthet a nap. A Dunántúl nyugati felén helyenként, keletebbre még többfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Az északnyugati szél sokfelé erős, a Dunántúlon időnként viharos lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Pénteken a sok gomolyfelhő mellett nyugaton számíthatunk több napsütésre. Elsősorban a Dunától keletre valószínű zápor, zivatar. Az északnyugati szelet a középső országrészben még erős széllökések kísérik, de szélerősödés zivatarban is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 31 fok között várható. Szombaton és vasárnap a gomolyfelhő-képződés mellett több órára kisüt a nap, szórványosan várható zápor, zivatar. A szél megélénkülhet, de szélerősödés csak zivatar környezetében valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul. 
2018.07.16 16:34
Frissítve: 2018.07.16 16:35

Börtön járhat a politikusok otthoni háborgatásáért

Publikálás dátuma
2018.07.16 15:37

Fotó: / Németh András Péter
Nem volt elég magánélet védelméről szóló törvény, büntetőjogi szankciókat is akar a Fidesz: két év járhat a hivatali időn túli „zaklatásért”, vagyis akár egy tüntetésen való részvételért is.
Kibővítené a zaklatásos vétségek körét Czunyiné Bertalan Judit kormánypárti képviselő, aki a büntető törvénykönyvet módosítaná, egyebek mellett a „magánélet védelmére” hivatkozva. Javaslata szerint két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki hivatalos személyt, „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben zaklat.”  A javaslat indoklásában azt írták, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és „hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket”. Hivatalos személynek számít egyebek mellett az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár és az önkormányzati képviselő is, vagyis a választott politikusok mindegyike. A Fidesznek rendívül sürgős, hogy – a már a parlament előtt lévő, „a magánélet védelméről” címet viselő törvénnyel együtt a Btk-módosítást is elfogadják, már kérelmezték is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot: már kedden megvitatják, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.

Feljelenthetik a tüntetőket

- A zaklatás alapesete, ha valaki rendszeresen, vagy tartósan háborgat mást azzal a céllal, hogy a magánéletébe önkényesen beavatkozzon, és ehhez kapcsolódna a fenti minősítő körülmény. Annak kisebb a valószínűsége, hogy ha egy újságíró becsönget egy politikus házához, akkor már zaklatás miatt feljelentsék, és még ha többször is próbálkozik, a munkáját végző újságíró esetében nem lehet önkényes háborgatásról beszélni – mondta lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője szerint egy másik, sokkal valószínűbb eset lehet az, ha valaki egy politikus háza előtt tüntetne, mert akkor a háborgatás „tartóssága” miatt is indíthatna büntetőeljárást az egyébként békés tüntetők ellen a rendőrség, ha pedig nem az első ilyen tüntetést szervezné valaki, akkor már - tekintettel a gyülekezési törvény tiltási okainak tervezett átalakítására - akár a tüntetés megtartását is megtilthatja majd a rendőrség  – mondta a szakértő.

Tilos lesz illegálisan átalakított buszt vezetni

A Czunyiné által benyújtott javaslat másik része a tragikus veronai buszbalesetre reagál: e szerint aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.
A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.
Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel a külön tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.
Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Témák
Czunyiné
2018.07.16 15:37
Frissítve: 2018.07.16 15:38