Lázár: újabb különadót akar a kormány

Új dohányipari különadó bevezetését javasolja a kormány, az egészségre különösen káros dohánytípusokat szálanként négy forint adóteherrel sújtanák - ezt közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatón. Lázár János beszélt arról is: Magyarország egyetlen visszatoloncolt "bevándorlót" sem vesz vissza. Valamint Szijjártó Péter külügyminiszter után Lázár János sem hagyhatta szó nélkül Colleen Bell szavait.

Lázár János az újabb különadó kapcsán arról beszélt, hogy a kormány minden eszközzel próbálja növelni a dohányipar terheit, hogy csökkentse a dohányzást Magyarországon. Az egészségre különösen káros dohánytípusokat, például a mentolos cigarettát, 2016. január 1-jétől szálanként négy forint adóteherrel sújtanák.

Az Európai Bizottság elmarasztalta Magyarországot az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, emiatt 23 milliárd forinttól esik el a magyar költségvetés, és vissza kell térni a korábbi rendszerre, amely alapján csak minimális díjat kell fizetniük az érintett piaci szereplőknek - tájékoztatott a miniszter, hozzátéve: a kabinet megvizsgálja a multinacionális cégek foglalkoztatáspolitikai helyzetét is, így azt, hogy más EU-s tagállamokban milyen formában vonják be a nagyobb közteherviselésbe a nagyobb kiskereskedelemmel foglalkozó áruházláncokat. Ezért - mondta - nem alaptalan az a hír, miszerint több embert kellene foglalkoztatniuk a minél nagyobb vállalatoknak.

Létszámkommandó a boltokban?

Általános megrökönyödést keltett a Magyar Idők tegnapi számában megjelent információ: átlagosan a duplájára kell emelniük a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak dolgozóik létszámát, ugyanis a nyitva tartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. A kormányhoz közelálló napilap úgy tudja, az erről szóló jogszabály-tervezet már el is készült. Az ilyen ötletek csak olyanok fejében foganhattak meg, akik soha nem foglalkoztak a kiskereskedelmi ágazattal és annak szabályozásával - mondta lapunknak Sáling József. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetségének (KASZ) elnöke először is emlékeztetett arra, hogy a kereskedelem egy szakma, éppen ezért nem lehet az egyik pillanatról a másikra ezreket a pultok mögé, az eladótérbe beállítani, vagy a pénztárgépekhez leültetni, de szükség van például pékekre vagy hentesekre is. Márpedig szakképzett, a kiskereskedelemben foglalkoztatható munkavállalóból hiány van, az alacsony bérek és a jelentős mértékű munkavállalás miatt.

Magyarország egyetlen visszatoloncolásra váró "illegális bevándorlót" sem vesz vissza - erősítette meg a menekültügyben eddig tanúsított kormányzati magatartást a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az indoklás sem volt újdonság: ők nem Magyarországnál, hanem Görögországnál léptek be az Európai Unióba, így oda kell visszaküldeni az érintetteket. Lázár hozzátette: mintegy 40 ezer ember visszatoloncolását jelezték nyugat-európai országok.

A miniszter - Szijjártó Péter után - reagált az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének, a menekültkérdést érintő kijelentéseire. (Colleen Bell tegnap a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást.) Lázár János a jól ismert félmosoly kíséretében megjegyezte: még az ő kérésére sem akarunk sem befogadni, sem átengedni az országon senkit. Hozzátette: Magyarország az Európai Unió, és nem az Egyesült Államok tagja, és egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak.

A többi, az ország ügyeit érintő neuralgikus témát sorra véve Lázár miniszter eljutott a földügyek kérdéséhez is. Ezúttal nem beszélt sem szocialista, sem fideszes lopásokról hanem azt állította: a földműveseket képviselő társadalmi szervezetek igényét teljesítik az állami földek értékesítésével . A tájékoztatás szerint az első napokban a 3 és 10 hektár közötti területek közül mintegy 8 ezer parcellát írtak ki értékesítésre. Megjegyezte, hogy 200 hektár fölötti területből csak 26-ot írtak ki. Lázár János az ellenzéki bírálatokra úgy reagált: ha le akarják állítani a földértékesítést, akkor győzzék meg erről a földműveseket, akik földet akarnak vásárolni. A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány dolgozik a mintagazdaságok felállításán. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy három olyan állami ménes lesz, amely mintagazdasággá nyilvánítható: a bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi.

Ha már a vitatott kérdések kerültek terítékre, nem maradhatott ki a Városliget ügye sem. Lázár János közlése szerint a kormány rögzítette a Liget-projekt első részének tartalmát, ennek legfontosabb része a Városliget parkfunkciójának erősítése. A Liget-projekt részeként megépülhet az új nemzeti galéria és a Magyar Zene Háza, és a zöldbe költözne a Néprajzi Múzeum is. Megújulhat a Vajdahunyad vára, az állatkert, a Közlekedési Múzeum és a Szépművészeti Múzeum - sorolta.

Helyi népszavazást kezdeményez a PM

A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) helyi népszavazást kezdeményez az olimpiai pályázatról, a Városliget beépítéséről és a Római-parti mobilgátról. Karácsony Gergely, a PM társelnöke, Zugló polgármestere közleményében azt írta: a párt rendeletmódosítást kezdeményez a Fővárosi Közgyűlésben, hogy a testület a 2024-es nyári olimpiáról, a Városligetbe tervezett új múzeumépületekről és a Római-parti mobilgátról népszavazást tartson. A PM társelnöke a dokumentumban kiemeli: a zuglóiak és a fővárosban élők többsége nem támogatja, hogy Budapest első közparkja építési területté váljon. A XIV. kerületi polgármester szerint nem lenne szabad a helyiek megkerülésével megalkotni az erről is szóló városépítési szabályzatot.

A "Liget 2" a tervek szerint arról szólna, - folytatta a tájékoztatást a Miniszterelnökséget vezető miniszter - hogy rehabilitálnák a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti területet. Emellett azt is tudatta, hogy ötletpályázatot írnak ki egy Csontváry-múzeumra.

A kormány kíváncsi az érdekképviseleti szervek véleményére. legalábbis azokéra, amelyek tagjai érintettek az európai unós pályázati források felhasználásában - ezt is mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón, hozzátéve: rendszeresen, negyedévente konzultálni kívánnak ezekkel a szervezetekkel. A konzultációkon egyebek mellett a források felhasználásáról, a pályázatok megfelelőségéről egyeztetnének. Jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi forrást pályáztatnának meg, vagyis a 2020-ig rendelkezésre álló összeg 20-30 százalékát, amelynek felhasználása nem választható el a gazdasági növekedéstől.

Lázár János miniszter megerősítette azt is hogy a kormány értékesíteni kívánja az állam tulajdonában lévő OTP-részvényeket. A befolyó pénzt beruházásokra fordítanák. A Miniszterelnökség vezetője jelezte ugyanakkor, hogy mivel a tájékoztató az ajánlattételi időszakban zajlik, nem tud érdemi nyilatkozatot tenni, de várhatóan délután a fejlesztési tárca közli majd a részleteket. Az újságírók megkérdezték Lázár Jánostól, hogy az OTP-részvénycsomag eladása hogyan illeszkedik abba a kormányzati célkitűzésbe, hogy a magyar bankrendszer minimum 50 százaléka magyar nemzeti tulajdonban legyen. "Már ezen az 50 százalékon túl vagyunk, és nem befolyásolja ezt" - felelte a miniszter, aki jelképesnek nevezte az állam részesedését az OTP-ben. A tranzakció időzítését firtató kérdésre azt mondta: az MNV nemcsak a kezelésében lévő, üresen álló állami ingatlanokat akarja értékesíteni, hanem megvizsgálta azokat az úgynevezett holt vagyoni eszközöket is, amelyek értéket képviselnek, ám nem bevételtermelési eszközök. Ebben a sorban merült fel az OTP-pakett eladása más vagyontárgyakkal egyetemben - közölte Lázár János.

Az izgalom a tetőfokára hágott, amikor Lázár Jánost arról a sajtóhírről is kérdezték, amely szerint a kormányfő bizalma megrendült volna benne. A miniszter közölte: energiáit a munkái kötik le, így nincs ideje politikai párton belüli lökdösődésre, vagy politikai szappanoperákban való részvételre. Hozzátette: ha a fideszes politikustársainak az az érdeke, hogy hagyják dolgozni, jó lenne, ha leállnának, és hagynának dolgozni, mert szerintem a munkám nagymértékben megalapozhatja azt, hogy 2018-ban a Fidesz meg tudja tartani a választók bizalmát.

A tájékoztatón a miniszterhez kérdést intézett Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője is az Illatos út kármentesítésével kapcsolatban. Arra várt választ: felszabadítható-e arra 6 milliárd forint. Lázár János úgy felelt: a kormány eddig 1,5 milliárd forintot biztosított a káros anyagok elszállítására. Problémának ítélte, hogy a terület magántulajdonban van. Ugyanakkor készségéről biztosította az érintetteket arra, hogy a kormányhivatal vezetője és a felügyelő államtitkár egyeztessen a kérdésről a felszámoló bevonásával.

Arra a kérdésre, hogy miért vette meg az állam a budapesti Párisi Nagyáruházat, korábbi nevén a Divatcsarnokot, Lázár János azt felelte: azért éltek az elővásárlási joggal, mert nem akarták, hogy az épület "ebek harmincadjára" jusson.