Az Ab előtt a földprivatizáció

Tegnapi teljes ülésén kezdte tárgyalni soron kívül az Alkotmánybíróság (Ab) az állami földeladásokkal kapcsolatos beadványt. Ellenzéki képviselők október második felében nyújtottak be indítványt az Ab-hez, mert szerintük az állami földek eladásához nem kormányhatározatra, hanem törvénymódosításra lett volna szükség.

Az indítvány a Földet a gazdáknak! program keretében az állami földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről hozott szeptemberi kormányhatározat és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását részletező kormányrendelet egyes rendelkezéseit támadja. A benyújtott indítványt az országgyűlési képviselők egynegyede - több jobbikos, szocialista, LMP-s és független honatya - írta alá.

Az időközben elindult földlicitekkel kapcsolatban meglepő felfedezést tett az Agrárszektor.hu, miszerint eddig Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató cégeinek földjeit nem hirdette meg árverésre a nemzeti földalapkezelő. A Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt. is 2001-2003–as privatizációjukkor kapták meg a hozzájuk tartozó földterületeket az államtól tartós bérletbe. Az agrárportál arra is felhívja a figyelmet, hogy A K-Monitor korábbi számításai szerint Csányi agrárérdekeltségei több mint 28 ezer hektár után jutnak területalapú támogatásokhoz, e földek jelentős része állami terület lehet. A fenti cégeken kívül még 10 kiemelt társaságról lehet szó, amelyek földjeit nem írják ki árverésre. A lap úgy tudja, hogy ezeknek a cégeknek a területei mintagazdaságok lehetnek a jövőben.

Az új tulajdonosok felemelhetik majd a bérleti díjat, aminek mértékét az agrárkamara értékbecslése határozza meg – hívta fel a figyelmet egy, a parlament előtt levő törvénymódosításra Szabó Rebeka. Azt is kiemelte, hogy a javaslatot benyújtó fideszes Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A PM elnökségi tagja véleménye szerint - éppen mert az Alkotmánybíróság előtt van az ügy - azonnal le kell állítani a földprivatizációt.