Kínai diplomáciai nyitás

Kína is megerősítette, hogy első ízben az 1949-es polgárháború óta találkozik egymással Kína és Tajvan elnöke. A történelmi találkozót Hszi Csin-ping kínai és Ma Jing-csiu tajvani elnök között szombaton, Szingapúrban rendezik meg. A találkozó célja az, hogy megoldást találjanak a Tajvani-szoros ügyére.

A szoros 300 kilométer hosszúságú, s a két ország között helyezkedik el. A Dél-kínai tenger része. 1949 óta több ízben is volt katonai konfliktusok színhelye Kína és Tajvan között. Kérdéses, hogy a találkozó hoz-e bármiféle konkrét eredményt, hiszen nem írnak alá megállapodást és közös nyilatkozatot sem adnak ki. Ugyanakkor már a találkozó ténye is rendkívül fontos amiatt, hogy sikerült közös tárgyalóasztalhoz ültetni a két állam vezetőit. Kína az újraegyesítést saját feltételei megvalósulásához kötné. 1992 között született közöttük konszenzus arról, hogy csak egy Kína létezik, más kérdés, hogy ezt mind Peking, mind Tajpej a saját elképzelései szerint értelmezi. Kína továbbra sem zárja ki a katonai beavatkozás lehetőségét Tajvan szigetén, amennyiben Tajpej formálisan is bejelentené függetlenségét.

A kínai külpolitika váratlan nyitáson ment keresztül. Már önmagában az is meglepetést jelentett, hogy hétvégén megvalósulhatott a hármas csúcstalálkozó Li Ko-csiang kínai kormányfő, Abe Sinzo japán miniszterelnök, valamint Pak Gun Hje dél-koreai államfő között. A három állam között hagyományosan nem felhőtlen a viszony, egyrészt Japán második világháború előtti és alatti gyarmatosító politikája miatt, másrészt pedig egyes Dél-kínai-tengeren található szigetek hovatartozása miatt.

Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy Hszi Csin-ping szeptemberben az Egyesült Államokban járt körúton, melynek "koronájaként” Barack Obamával is találkozott, s azon vizitjét is történelminek nevezték hírmagyarázók, megállapíthatjuk, valóban jelentős nyitásnak lehetünk tanúi. Elképzelhető, hogy Peking a kínai gazdasági teljesítmény gyarapodásának csökkenése miatt felismerte azt, egymaga nem képes úttá lenni a gazdaság gondjain, ezért nyitnia kell más partnerei felé is.

Ennek része lehet az a szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet június elején kötött meg Kína és Dél-Korea, melynek keretében a kereskedelmi termékek több mint kilencven százaléka mentesül a vámkötelezettség alól a következő két évtizedben. A szomszédokhoz való közeledés jegyében Hszi Csin-ping elnök tegnap Vietnamba utazott hivatalos látogatásra. Az országgal szintén területi vitában áll Peking. Kína és az Európai Unió közötti viszonyban is történt előrelépés. Múlt héten Pekingben járt Angela Merkel német kancellár, vendéglátójával, Li Ko-csiang kormányfővel szintén hitet tettek egy az Európai Unió és Kína között megszületendő szabadkereskedelmi megállapodás mellett.

Mindenesetre a kínai és a tajvani elnök találkozójának híre láthatóan a pekingi hírmagyarázókat is meglepte. A China Radio International szerda reggeli programját megszakítva műsorát olvasta be a Hszinhua hírügynökség rövid bejelentését a történelmi csúcs megrendezéséről. A tajvani ellenzék aggodalmát fejezte ki a találkozó kapcsán, Peking hatalmi ambícióitól tartva. A tajvani belpolitika szempontjából a találkozóra kényes időpontban kerül sor, hiszen januárban rendezik meg a választásokat, amelyen elveszítheti többségét a Kuomintang a Tajvan függetlenségét követelő Demokratikus Haladó Párttal (DPP) szemben.

Tajvanon már tegnap tüntettek a találkozó miatt. A választási kampány középpontjába ezzel a tajvani-kínai viszony kerül. Azóta, hogy 2008-ban Ma Jing-csiut választották meg Tajvan elnökének, enyhülés történt a két állam kapcsolatában. A tajvani elnök kritikusai szerint Ma „túl közeli” viszonyra törekszik Pekinggel.