Németország;EU;Orbán Viktor;menekültek;migráció;csúcstalálkozó;

2015-11-12 06:00:00

Európa mégis bezárulhat?

Két csapást már tegnap, még az újabb rendkívüli migrációs uniós csúcs előtt el kellett viseljen a magyar kormányfő: Orbán Viktor a vallettai esemény időzítése miatt ki kényszerül kihagyni a ma esti futball Eb-pótselejtezőt, ráadásul az Európai Unió apparátusa sem ismeri olyan jól, mint azt vélhetően remélné. Utóbbi persze fakadhat abból is, hogy a miniszterelnök csupán megfigyelőként szeretne jelen lenni a 28 tagállam összefogásának tétjével összehívott találkozón. Utóbbira egyre kisebb az esély, hiszen mind többen kezdik félteni a határaikat, ráadásul a német kommunikációs káosz is sokakat tüzel.

Kétnapos migrációs találkozó kezdődött tegnap a máltai Vallettában, afrikai és közel-keleti országok részvételével, mára pedig rendkívüli csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke.  Máltára utazik Orbán Viktor is a menekültügyi EU-csúcsra, ezért nem lesz ott az esti oslói futball Eb-pótselejtezőn - válaszolta a hvg.hu kérdésére Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A csúcs résztvevőiről tegnap listát közöltek, ezt az Európai Tanács közzé is tette a Twitteren, ám - mint a portál kiszúrta - ott nem Orbán, hanem Obrán Viktor szerepelt Magyarország miniszterelnökeként.

Mindez talán annak tudható be, hogy a magyar kormányfő már az ezt megelőző, nyugat-balkáni országokkal rendezett csúcstalálkozóra is csupán "megfigyelőként" érkezett, a maga részéről ugyanis Orbán állítja: megoldotta a menekültkrízist Magyarország határainak lezárásával, az uniós kvótarendszerről - amelyet az EU döntéshozó intézményei magyar és V4-es támogatás nélkül fogadtak el - továbbra sem akar hallani.

Orbán ellen szavaztak a szövetségesei
Az Európai Parlament meghatározó EU-párti frakcióinak szavazataival többséget kapott a képviselő-testület szakbizottságában az Orbán-kormány demokratikus teljesítményét firtató indítvány, amelyre néhány héten belül válaszolnia kell az Európai Bizottságnak - tudta meg a Népszabadság brüsszeli tudósítója. Az indítványt megszavazták a kereszténydemokraták és a baloldali, progresszív pártok, ellene voksoltak a brit torykat is a soraikban tudó euroszkeptikusok, valamint a szélsőjobboldal is. A szóbeli kérdésre a hónap végén sorra kerülő plenáris ülésig válaszolnia kell az uniós "kormánynak", ezután dől el, hogy lesz-e újabb EP-vita a magyarországi helyzetről.

Megírtuk: az EU szeptemberben döntött a kötelező kvótarendszerről, aminek értelmében két éven belül 160 ezer menekültet kellene elszállítani Olaszországból és Görögországból. Ez azonban - egyelőre úgy tűnik - kivitelezhetetlen, ráadásul nemcsak Szlovákia és Magyarország kívánja megtámadni az idevágó uniós jogszabályt a luxemburgi bíróságon, de egyre több európai állam "mondja be az unalmast", s követi Orbánt az idegen-, pontosabban menekültellenes politizálásban. Legutóbb Szlovénia jelentette be, drótkerítést is tartalmazó műszaki akadályt" emel Horvátországgal közös határán. "Ez nem jelenti azt, hogy lezárjuk a határt. A határ nyitva marad, az építendő akadály célja pedig az, hogy bizonyos pontokra terelje a menekülteket. Annyi embert fogadunk, amennyit el tudunk látni" - fogalmazott Miro Cerar szlovén miniszterelnök. Horvátország azonban már tegnap délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát-szlovén határátkelőhöz, mert szerintük Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát. Eközben kedden mintegy tízezren lépték át a görög-macedón határt, és ugyanennyien keltek át Szerbiából Horvátországba. Tegnap pedig tizennégy ember fulladt a vízbe és 27-et sikerült kimenteni a Törökország és Görögország közötti tengerszakaszon.

Miközben tehát az Európai Unió és az érintett afrikai országok vezetői Máltán arra készültek, hogy az Unióba irányuló migráció visszafogásáról tárgyaljanak, az elmúlt napok eseményei sorra bizonyítják: Európának eddig nem sikerült megoldást találnia arra, hogyan is kezelje a menekültek áramlását. Épp ezért az Európai Parlament frakcióvezetői már a napokban - nyílt levélben - kértek összefogást és gyors, közös intézkedést. Csakhogy ennek hatalmas akadálya lehet, hogy Németországban egyre nagyobb a menekültügyi káosz. Miközben ugyanis a német koalíciós csúcson hivatalosan belpolitikai konszenzus született a migrációs válság kezelése érdekében szükséges intézkedésekről a múlt héten, kedd este a német belügyminiszter, Thomas de Maiziére ezt azzal aknázta alá, hogy közölte: Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére.

Egyre zavarosabb a német kommunikáció
Angela Merkel német kancellárt nem értesítették külön arról, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) október 21-e óta nem vállalja át automatikusan a szíriai állampolgárok ügyében a menekültügyi eljárás lefolytatását, hanem megvizsgálja, hogy mely uniós tagország az illetékes - derült ki Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón. A BAMF a tevékenységét felügyelő belügyminisztérium utasítására tért vissza a korábbi gyakorlathoz, és a tárca erről nem tájékoztatta a kancellárt, de ebben "nincs semmi különös", hiszen a saját hatáskörébe tartozó ügyről van szó - emelte ki Christiane Wirtz helyettes kormányszóvivő. Hangsúlyozta, a kormány menekültpolitikája vagy a "befogadás kultúrája" egyáltalán nem módosult, "abban pedig nincsen semmi politikai szenzáció, hogy a német kormány Németországban érvényesíti az uniós jogot". Németországban eddig is betartották a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat, és ugyan a kormány szerint a dublini rendszer módosításra szorul, de addig is mindenkinek be kell tartania - jelentette ki a szóvivő.
Előzőleg a német belügyminiszter fejtette ki ugyanezt az álláspontját, noha sajtóhírek szóltak arról: belpolitikai viszály állhat annak hátterében, hogy Németország ismét alkalmazza valamennyi dublini szabályt. Németország augusztusban hozott döntést a dublini rendszer egyes szabályainak felfüggesztéséről a szíriai menekültek számára. A rendszer visszaállítása azonban azt jelenti, hogy a szíreket is visszaküldhetik oda, ahol regisztrálták őket. Ez viszont a gyakorlatban aligha idéz elő jelentős változást a jelenlegi eljáráshoz képest, mivel a Németország területére érkezett szíriai menekültek nagy részét vagy egyáltalán nem, vagy Görögországban regisztrálták.

Tegnap Maiziere a Bundestagban már azt mondta: a német kormány egy pillanatra sem helyezte hatályon kívül a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat. Mindössze annyi történt, hogy a német migrációs hivatal, a BAMF a menekülthullám erőssége miatt augusztus végétől kezdve a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján a szír menedékkérők esetében eltekintett az illetékesség vizsgálatától és átvállalta a menekültügyi eljárást, október 21-én pedig a hivatalt felügyelő belügyminisztérium utasítására visszatért a korábbi gyakorlathoz. "Ezt csupán azért közölték kedden, mert akkor érkezett erre vonatkozó kérdés a sajtótól" - mondta a belügyminiszter, aki szerint Németország elvárja a dublini szabályok betartását az uniós partnerektől, és a maga részéről követi is azokat.

Csakhogy a német kommunikációs katyvaszt sokan félreértik. A keddi közlés "lehet az a jelzés, amelyre hetek óta várunk, a fordulat a szíveslátás korlátok nélküli kultúrájától" egy olyan kultúra felé, amelyet a mértéktartás jellemez - mondta például Johanna Mikl-Leitner a ZDF-nek. Az osztrák belügyminiszter hozzátette: most arról is gondoskodni kell, hogy ez az üzenet eljusson a világ minden pontjára, mert csak akkor lehet hatásos. Úgy vélte, a dublini rendszernek vannak hátrányai, de továbbra is érvényesíteni kell. A rendszerben részt vevő valamennyi uniós tagországnak "teljesítenie kell kötelességét", amíg kialakul egy "összeurópai megoldás" a migrációs válságra - mondta a konzervatív ÖVP politikusa, hozzátéve, hogy ezt a megoldást a lehető leggyorsabban ki kell dolgozni. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint azonban a dublini rendszer "halott", mert kevés kivételtől eltekintve senki sem tartja be a belépésre vonatkozó rendelkezéseit, emiatt a visszaküldésre vonatkozó szabályokat sem indokolt alkalmazni. Szijjártó Péter kiemelte, ha valaki elindul Szíriából Európa irányába, akkor fizikailag kizárt, hogy először Magyarország területén lépne be az Európai Unióba. "Ezért Magyarországra egyetlen szírt sem indokolt visszaküldeni".

Brit ultimátum - Budapest hallgat
A kelet-európai bevándorlókat igen hátrányosan érintő szabályozást készülnek elfogadni Nagy-Britanniában. A javaslatot David Cameron ultimátumszerűen terjesztette az EU elé. A brit kormányfő szélesebb mozgásteret kíván elérni országa számára, s ha a Brüsszel nem enged, kiléptetheti a briteket az Unióból. Javaslatának része, hogy Nagy-Britannia diszkriminálhatja az EU-s bevándorlókat a munkaerőpiacon, az EU-tagállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. Ez a visegrádi országokból érkező munkavállalókat érinti a leghátrányosabban, Lengyelország, Szlovákia és Csehország ennek megfelelően reagált is Cameron követeléseire, hiszen ha Brüsszel jóváhagyja a javaslatot, az sértené az egyenlő bánásmód elvéről szóló EU-egyezményt. Egyedül a magyar kormány hallgat, amit budapesti diplomáciai források Cameron és Orbán Viktor igen szoros kapcsolatával magyaráztak a Telegraphnak. Orbánból ugyanis akár Cameron kulcsfontosságú szövetségese is lehet az uniós belharcokban - állították a lapnak.