Tovább csökkenhet a bizalom az EU-ban a menekültválság hatására

Publikálás dátuma
2015.11.12 12:46
Ők ketten is az "okok" Fotó: Carl Court/Getty Images
Fotó: /
Tovább csökkenhet a bizalom az Európai Unióban (EU) a menekültválság hatására - állapította meg a Political Capital (PC) a legfrissebb tanulmányában.

Az intézet a politikai bizalom természetét és változását vizsgálta, a kutatás pedig azt mutatja, hogy a politikai intézményekbe vetett bizalom jelentősen visszaesett az elmúlt egy évtizedben Európa-szerte. Ennek ugyanakkor nem a válság az egyetlen oka, hiszen a folyamat már jóval a válságot megelőzően megkezdődött. Bár a bizalomvesztés általánosan jellemző, az unió intézményei iránt még mindig erősebb a bizalom, mint a nemzeti kormányok és parlamentek iránt - áll a tanulmányban. Hozzátették: a bizalmi válság tehát nem csupán az EU vonatkozásában megmutatkozó bizalomvesztést jelenti, hanem a képviseleti intézmények iránti bizalom visszaesését nemzetállami és uniós szinten egyaránt. 

A PC tíz pontban foglalta össze megállapításait. Ezek szerint az elmúlt egy évtizedben drámaian csökkent az európai intézményekbe vetett bizalom. Európában ma a bizalmatlanság dominál, a bizalom leginkább azokban az országokban csökkent, amelyeket a gazdasági válság és annak következményei a legsúlyosabban érintettek. A válság azonban a PC szerint nem okolható önmagában: a gazdasági nehézségek csupán felgyorsították a bizalmatlanság növekedését.

Az EU-ba vetett bizalom rendkívül törékeny, ugyanakkor a tanulmány rögzíti: az EU intézményei iránti bizalom mégis magasabb, mint a nemzeti politikai intézmények iránti. A tanulmányból kiderült, hogy Magyarországon idén májusban az emberek 56 százaléka bízott az EU-ban, míg 36 százalék a kormányban, valamivel több mint 30 a parlamentben és kevesebb mint 20 százalék a pártokban.

Az elemzés kitér arra is, hogy "bizarr módon úgy tűnik, az unió állampolgárai azokban az intézményekben bíznak a legkevésbé, amelyeket (közvetlenül vagy közvetetten) maguk választanak". A legkevésbé a nemzeti parlamentekben, kormányokban és pártokban bíznak az európai polgárok, leginkább pedig a hadseregben, a rendőrségben. A szocio-demográfiai változók általánosságban kevéssé jósolják be a bizalmat. Az iskolázottság kivételt jelent: az alacsony iskolai végzettség jellemzően alacsony bizalmi szinttel jár együtt. A bizalom erősen összefügg a szubjektív jóléttel: akik elégedetlenek az életükkel, azok jellemzően nagyon bizalmatlanok.

A kutató cég a bizalom mértéke szerint négy országcsoportot különböztet meg. Magas a bizalom mértéke a skandináv országokban, Hollandiában és Svájcban. Közepes mértékű a bizalom Belgiumban, Németországban, Észtországban, az Egyesült Királyságban és Írországban. Átlag alatti a bizalmi szint Csehországon, Magyarországon, Olaszországban, Litvániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Franciaországban. Bulgária, Ciprus, Lengyelország, Portugália, Szlovákia lakosai esetében a bizalom mértéke extrém alacsony.

A kutatás alapját az Eurobarometer és a European Social Survey közvélemény-kutatások adatai, valamint a menekültválság összeesküvés-elméleti magyarázatait terjesztő Twitter üzenetek és hálózatok elemzése jelentették.

Szerző
2015.11.12 12:46

Kiderülhet, milyen szerződéssel használták Hosszúék a Duna Arénát

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:38
A Duna Aréna egyik versenymedencéje
Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Ki kell adnia a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft-nek azokat szerződéseket, amiket Hosszú Katinka és Shane Tusup cégével kötöttek; az ügyben eljáró bíróság félmilliós pénzbírságot is kirótt a szervezőre.
Ki kell adnia azokat szerződéseket budapesti vizes vb szervezőinek, amiket az Hosszú-Tusup tulajdonban álló Iron Corporation-nel kötöttek az irdatlan mennyiségű közpénzből épített Duna Aréna használatára – idézi az ügyben hozott, nem jogerős bírósági döntést a 24.hu. A portál hozzáteszi, a szervező céget 500 ezer forintos pénzbírsággal is sújtották, mert korábban tagadta, hogy birtokában vannak ilyen megállapodások.
A lap emlékeztet rá, hogy az elsőfokú bírósági döntést 16 hónapos szélmalomharc előzte meg, melynek során hasztalanul próbálták kikérni, megszerezni a szerződéseket.
 „Első körben egyszerűen figyelmen kívül hagyták megkereséseinket, az adatvédelmi hatóság jelentését, az eljárást. A második fordulóban, immár a per során érveltek azzal, hogy a Bp2017 Kft. nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás, így független gazdálkodása során szerzett bevételei elvesztették közpénzjellegüket. Hivatkoztak arra is, hogy adatigénylésünket túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. A harmadik lépcsőben az következett, hogy a Bp2017 Kft. nem is kötött ilyen szerződéseket” - sorolják a cikkben.
Hozzáteszik, bíróság mindent figyelembe véve alaposnak találta a 24.hu kérelmét, mivel a Bp2017 Kft. minden kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó szervezet, amelynek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével. A megbírságolt Kft. ugyanakkor fellebbezett az ítélet és a pénzbírság ellen is, így az eljárás másodfokon folytatódik.
Az ügy tavaly márciusban kezdődött, akkor kapott nyilvánosságot, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt hely a közel 50 milliárdból megépített Duna Arénában, míg Hosszúéké megkapta a létesítményt.
2018.07.23 10:38

Orbán Montenegró elnökével találkozik

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:17

Fotó: MTI/EPA/ BORIS PEJOVIC
Hétfőn a montenegrói elnökkel vacsorázik, kedden Dusko Markovic kormányfővel tárgyal Orbán, aki épp csak visszatért izraeli látogatásáról.
Hivatalos látogatásra Montenegróba utazik hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök, este pedig munkavacsora során találkozik Milo Djukanovic elnökkel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A kormányfő kedden Podgoricában megbeszélést folytat Dusko Markovic miniszterelnökkel és Ivan Brajovic parlamenti elnökkel.
Orbánnak sűrű napjai vannak, hiszen csak nemrég ért haza Izraelből, ahol találkozott Benjamin Netanjahuval, és sokak nemtetszése ellenére ellátogatott a Jad Vasem holokauszt múzeumba – emiatt még néhány tüntetővel is szembe kellett néznie. Montenegróban valószínűleg barátibb fogadtatásra számíthat, hiszen a 600 ezres országban komoly kereskedelmi és diplomáciai partnernek tekintik Magyarországot. A virágzó kapcsolatokat az Index korábbi összefoglalója mutatta be – a cikk szerint Montenegró legnagyobb bankja, a Crnogorska Komercijalna Banka ad Podgorica is magyar kézben van, az ország legjobb szállodája, Herceg Noviban található Sun Resort szálló pedig Mészáros Lőrinc tulajdona. 
2018.07.23 10:17
Frissítve: 2018.07.23 10:39