Célkeresztben az új ellenség: a külföldi gazda

Publikálás dátuma
2015.11.12 19:40
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
November 16-án indulhat a licit az állami földekre. Orbán Viktor "kiszerkesztené" azoknak az uniós gazdáknak a nevét, akik egyébként a közösségi és a magyar jog szerint is részt vehetnek az árveréseken. Első körben a kormány várakozásaival szemben a 380 ezer hektárból legföljebb a felét sikerül majd eladni. Jelentős területekhez juthatnak viszont a spekulánsok a több évtizedes bérleti szerződéssel terhelt állami földeknél. Számítások szerint kisebb földterületeket saját tőke felhasználása nélkül is vásárolhatnak a gazdák.

Közzétenné Orbán Viktor miniszterelnök annak a 222 uniós gazdának a nevét, akik jogosultak az állami földek november 16-tól induló árverésén licitálni, ha azt a az adatvédelmi szabályok lehetővé teszik - jelentette be csütörtöki szokásos sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is állította, hogy az Európai Bizottság (EB) kérésére szüntette meg egy rendeletmódosítással a napokban a külföldiek licitálását tiltó szabályozást, amelyet valószínűleg az Alkotmánybíróság is megsemmisített volna. Lázár a név szerinti listázást azzal indokolta, hogy a földművesnek minősülő uniós tagállami állampolgárok előzetes összesítése szerint közöttük több olyan román, német és osztrák állampolgár is szerepel a listán, akiknek magyar nevük van.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Népszavának elmondta, az adatvédelmi jogról és az információszabadságról szóló törvényben van olyan rendelkezés, hogy nem lehet üzleti titok, ha az állam, vagy önkormányzat tulajdont ad el, vagy szolgáltatásra ad koncessziót. A mezőgazdasági termelők adatai is nyilvánosak. Mivel ezekben az esetekben is állami tulajdont értékesítenek gazdasági célra, első ránézésre nem ütközik törvénybe a miniszterelnök szándéka, de meg kell vizsgálni az összes körülményt - fejtette ki Péterfalvi. A hatósággal konzultálhat ebben az ügyben a Miniszterelnökség, de az a gazda is kérhet állásfoglalást, aki sérelmesnek érzi, ha a nevét nyilvánosságra hozzák.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője sem tartotta törvénytelennek a miniszterelnök szándékát, de azt már nehezen érthetőnek nevezte, hogy sok hasonló helyzetű "versenyző" közül miért érdekli a miniszterelnököt éppen az a 222 személy. Ez a bejelentés - jegyezte meg lapunknak - azt a benyomást kelti, hogy akik ezen a listán rajta vannak, esetleg a liciten elért sikerük, vagy sikertelenségük a miniszterelnöki "figyelem" következménye - tette hozzá Ligeti Miklós.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese ennél is egyértelműbben fogalmazott a Népszavának, szerinte Orbán nyíltan megfenyegette ezeket a gazdákat. Miután a menekültek eltűntek az országból, a kormányfőnek új ellenségképre van szüksége, s ezek a külföldi földművesek lehetnek. Ezért uszít ellenük. Ők pedig nem tehetnek arról, hogy megfelelnek a magyar törvényeknek - vélte az ellenzéki politikus.

Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az Európai Bizottság kérésére módosították a kormányrendeletet. Az EB nem szokott rendeletekkel foglalkozni, főleg nem egyik napról a másikra. Ráadásul maga Lázár János is elismerte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) még szerintük is valószínűleg megsemmisítette volna ezt a kormányrendeletet.

A szakpolitikus szerint egyébként ha minden regisztrált uniós állampolgárságú gazda megvásárolná az engedélyezett maximum 300 hektárt, akkor az eladásra kínált 380 ezer hektárból 66 600 hektárhoz juthatnának, de erre vajmi kevés az esély.

Furcsa véletlen, hogy éppen a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó agrártársaságok területeit, így például a Mezort Zrt. bérelte területeket értékesíti először a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Az is érdekes fejlemény, hogy ezzel szemben Csányi Sándor OTP-vezér Baranya és Somogy megyei bérelt állami földjeit nem hirdette meg árverésre az NFA. Ágazati szakértők szerint ez nem zárja ki, hogy azokat a földeket és más, most még a szórásból szintén kimaradt állami birtokokat később eladja a földalapkezelő, vagy úgynevezett mintagazdaságot alakítanak ki némelyiken. Egyébként nem hirdetik meg a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és cégei által bérelt állami földeket sem.

Azonban a földprivatizáció eleve elhibázott döntés volt. Raskó György agrárközgazdász, egy mezőgazdasági társaság tulajdonosa szerint az állami földek eladása belpolitikai okokból született döntés következménye. Az ötlet akkor került terítékre, amikor az év elején nagyot zuhant a Fidesz népszerűsége és még nem tudták, hogy a menekültügy orbáni kezelése milyen mértékben erősíti, stabilizálja majd a párt támogatottságát. A földeladással akarták visszacsábítani az elpártolt szavazóknak legalább egy részét.

A hamar meghozott kormányrendelet azonban több sebből is vérzett, a kormány kommunikációját folyamatos csúsztatások jellemezték.

Agrárágazati szakemberek fölhívják a figyelmet, hogy az állami földek, szántók többnyire jó minőségűek, és a kikiáltási ár általában hektáronként 1-1,5 millió forint lehet. Ez azt jelenti, hogy például egy 40-50 hektáros birtoknak csak a kikiáltási ára minimálisan is 40-50, de akár 60-75 millió forint is lehet. Az önrész, ha a jelenlegi bérlő a vevőjelölt 10, ha nem, akkor 20 százalék. Vagyis a legkedvezőbb esetben is 4-5 millió forintot kellene letenni az asztalra és 20 évre több tízmilliós hitelt kellene felvenni.

A földprivatizáció nagy vesztesei várhatóan azok az agrártársaságok lesznek, amelyeknek a bérleti szerződése néhány éven belül lejár.

2015.11.12 19:40

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21