Hadüzenet kvóta-ügyben Brüsszelnek

Megszavazta a parlament, hogy a magyar kormány az Európai Bírósághoz forduljon a kötelező uniós kvótarendszer miatt. A Fidesz szerint értelmetlen és veszélyes a kvóta, az MSZP és az LMP elfogadná a migránsok egyszeri befogadását, ugyanakkor arra nincs válasz, miért kellett a kabinetnek törvényi felhatalmazás a már korábban tényként bejelentett keresethez, s ezen túl miért szükséges a Fidesz aláírásgyűjtésére e témában.

Megszavazta az Országgyűlés azt a kormánypárti törvényjavaslatot, ami arra szólítja fel a kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz a kötelező uniós kvóták miatt. A javaslatot 154 igen, 41 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el, a fideszesek és a Jobbik mellett ugyanis támogatta a független Kónya Péter is, elutasították az MSZP, az LMP, a DK, az MLP, a PM képviselői.

Még hétfő este a fideszesek egyébként az Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában elmondottakkal módosították a javaslat szövegét. Olyan retorikai fordulatokat tettek bele, mint "a bevándorlás veszélyezteti kultúránkat", vagy hogy "a kvóta szétteríti a terrorizmust" (utóbbi egyébként bűnügyi statisztikákkal tételesen cáfolt állítás - a szerk.). Az így "Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről" című, Fidesz-KDNP-s törvényjavaslat még e módosításukkal is, a házszabálytól eltérve, alig húsz óra alatt ment át a törvényhozáson, miután ehhez még hétfőn - az MSZP-s képviselők többségének támogatásával - összejött a négyötödös többség.

Érdekesség, hogy noha a szocialisták hozzájárultak a javaslat sürgősségi megszavazásához, az MSZP képviselői tegnap nemmel szavaztak. Az ellenzéki párt közölte: az automatikus uniós kvótarendszerre nemet mondanak, a józan többség nevében és a magyar emberek biztonsága érdekében ugyanakkor elvárják Orbán Viktortól, hogy azonnal kezdeményezze a Dublin III. rendelet felfüggesztését. Mint írták: Orbán óriásit hibázott, amikor elutasította, hogy az egyszeri elosztási eljárás során Görögország és Olaszország mellett Magyarország is kedvezményezett ország legyen. A kedvezményezett státusz ugyanis azt jelentette volna, hogy hazánkat ma nem fenyegetné, hogy az itt regisztrált több mint 160 ezer menekültet visszatoloncolják Magyarországra. A törvényjavaslatot ellenben azért utasították el, mert az "nem a magyar emberek biztonságát, hanem Orbán Viktor időhúzását szolgálja, az Európai Uniónak pedig gyors cselekvésre és döntésekre van szüksége".

Szijjártó megdöbbent

Megdöbbentőek és sokkolóak az EU-vezetők reakciói - jelentette ki a párizsi események és az uniós bevándorlási politika összefüggéseire utalva a külgazdasági és külügyminiszter, miután tegnap a Palesztin Hatóság területén tárgyalt Rijád al-Malki palesztin külügyminiszterrel. Szijjártó Péter szerint az európai politikusok egy része még mindig nem mérte fel, hogy az ellenőrizetlen határok és az illegális bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása jelentős mértékben rontotta Európa biztonságát. A külgazdasági és külügyminiszter kétnapos izraeli-palesztin útjának végén megkoszorúzta Jasszer Arafat néhai palesztin elnök síremlékét, és találkozott Mahmúd Abbász jelenlegi palesztin elnökkel is.

Eközben a Jobbik frakció minden képviselője igennel szavazott a a Fidesz-KDNP törvényjavaslatára, mert a szélsőjobboldali párt egyetlen migráns számára sem biztosítana lehetőséget a Magyarországon történő letelepedésre, sem kvóta, sem visszatoloncolás alapján. Az LMP képviselői nemmel szavaztak, Schiffer András frakcióvezető a parlamenti vitában elmondta: új típusú migrációs helyzet van az Unióban, amelyben felelőssége is van az Uniónak, ezért a megoldásból ki kell vennie a részét minden tagállamnak. "Magyarország nem állhat élére az egyoldalú megoldások politikájának" - fogalmazott. Márpedig szerinte ez a jogorvoslati lépés éppen azt mutatja, hogy Magyarország semmilyen formában nem kíván részt venni a probléma megoldásában. A Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért és az Együtt független képviselői is határozottan elutasították a javaslatot. A DK már november elején bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indít az EU által javasolt menekültkvóták támogatására, s ehhez az Együtt is csatlakozott. Két független volt tehát csupán, Kónya Péter és Kész Zoltán, akinek a szavazata kérdéses volt, előbbi támogatta a javaslatot, utóbbi pedig tartózkodott a szavazásnál.

A Fidesz, illetve a kormány szerint a törvény elfogadása nyomán precedensértékű per indulhat. Az igazságügyi miniszter közölte: az e felhatalmazással elkészítendő keresetet decemberben nyújthatják be az Európai Bíróságnak. Trócsányi László szerint a kötelező kvótákról hozott határozat "oktrojált norma", hiszen társadalmi elfogadottsága nincs, Európa lakosságának nagy része nem ért egyet vele, vagyis hiányzik társadalmi legitimációja. Emellett a jogi legitimációjával kapcsolatban is kétség merült fel, a határozatnak több jogi hibája van - fogalmazott. Nem beszélt ugyanakkor arról, mi értelme volt parlamenti felhatalmazást kérni, miközben az Európai Tanács által szeptemberben elfogadott uniós határozat ellen anélkül is keresetet nyújthatott volna be a Fidesz-kabinet Luxemburgban (sőt, ezt már hetekkel ezelőtt tényként jelentette be Orbán Viktor kormányfő is). Pláne nem tudni, mi értelme, pontosabban mi célja van a Fidesz kvótaellenes aláírásgyűjtésének. Eddig ugyanis körülbelül 460-500 ezer állampolgári aláírást gyűjtött össze a kormánypárt - mondta a Fidesz frakcióvezetője a köztelevízióban. Kósa Lajos szerint jól haladnak az aláírásgyűjtéssel, amelyet - mint mondta - addig folytatnak, "amíg ez a teljesen elhibázott kötelező betelepítési kvóta létezik jogi értelemben".

Orbán nem mondott igazat

A menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásáról Orbán Viktor hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy "míg levegőt tud venni ez a kormány, addig sem kvóta, sem visszatoloncolás nem lesz." A kormányfő úgy vélte, hogy a kvóta nem távol tartja, hanem meghívót jelent a migránsok számára, így a rendszer "szétteríti a terrorizmust Európában", növeli a bűnözést és a nemi erőszakot. Csakhogy a miniszterelnök menekülteket a terrorizmussal és bűnözéssel összemosó retorikája nem állja meg a helyét. Nemcsak a magyar hatóságok, köztük még Orbán "kedvenc" fegyveres testülete, a Terrorelhárítási Központ is megállapította: nincs összefüggés a menekültáradat és a terrorfenyegetettség között, de a bűnügyi statisztikák sem ezt igazolják. Éppen pénteken került például nyilvánosságra: a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) a belügyminisztérium megbízásából a tartományok rendőri szerveitől, vámhivataloktól összegyűjtötte azokat az az adatokat, amelyek szerint a menekültek ugyanolyan magas vagy alacsony arányban vesznek részt bűncselekményekben, mint a helyi lakosság, nincs aránytalan növekedés. Az erőszakos bűncselekmények, főleg testi sértés 16 százalékot tett ki, ezek azonban főleg menekültszállásokon előforduló verekedések voltak. Szexuális bűncselekmények kevesebb, mint az esetek egy százalékában, élet elleni cselekmények 0,1 százalékban fordultak elő a bevándorlók körében. Érdekes a bűncselekmények megoszlása országok szerint, a gyanúsítottak között ugyanis felülreprezentáltak a szerbek, koszovóiak és macedóniaiak, "szignifikánsan alulreprezentáltak" viszont a szírek és az irakiak.