Újabb vérfürdő Nigériában

A párizsi terrorcselekmények hatására háttérbe szorulnak a nigériai terrorszervezet, a Boko Haram vérengzései. Pedig a nyugat-afrikai kalifátus kialakításáért harcoló szervezet új erőre kapott, s naponta hajt végre több tucatnyi ember életét kioltó gerillaakciókat. Ezúttal legalább harminc személlyel végzett egy öngyilkos merénylő Nigéria északi részén, Yola városában.

Az eddigi közlések szerint 31 személy halt meg és 32-en megsérültek a Boko Haram legújabbi terrorakciójában. Más források 32 halottról és 80 sérültről beszéltek. A terroristák célja ugyanaz volt, mint múlt pénteken Párizsban: a lehető legtöbb ártatlan ember életét kioltani. Olyan helyen robbantottak ugyanis, amely Yola városának egyik legforgalmasabb része: közel található egymáshoz a népszerű bolhapiac, a helyi mecset, valamint egy étterem. A detonáció röviddel az esti ima után következett be, amikor az emberek éppen kiléptek a mecset épületéből, s az étterem felé haladtak.

Yola városa már a múltban is több alkalommal a Boko Haram fegyvereseinek céltáblája volt. Különlegesen veszélyeztetett településről van szó, ahová múlt pénteken Muhammadu Buhari elnök is ellátogatott, s egy menekülttábort látogatott meg, majd katonákat tüntetett ki a szélsőségesekkel szembeni fellépésükért. Az elnök akkor azt közölte, a biztonságiak jó úton haladnak afelé, hogy legyőzzék az iszlamistákat. Talán épp Buhari államfő kijelentésének cáfolataként volt ismét e város a szélsőségesek céltáblája. Az elnök a merényletre reagálva a Twitteren azt közölte, az emberiség ellenségei sosem győzedelmeskedhetnek. „Kéz a kézben szabadítjuk meg országunkat a terrortól” – emelte ki.

2015 eleje óta a terrorszervezet körülbelül 11 iskolát rombolt le. Ezt Toby Lanzer, az ENSZ közép-afrikai és szahel-övezeti régióért felelős küldötte tette közzé. A világszervezet diplomatája figyelmeztetett arra, hogy amennyiben nem sikerül ugyanis véget vetni a Boko Haram kegyetlenkedéseinek, akkor Nigériából is komolyabb menekültáradat indulhat meg Nyugat-Európa felé. A szélsőséges milícia 2009 óta legalább becslések szerint ezer embert gyilkolt le, s kegyetlenkedései nyomán mintegy 2,6 millióan menekültek el otthonaikból. Az UNICEF szerint közülük 1,4 millióra tehető a gyermekek száma.

Bár a Boko Haram elleni küzdelem több szomszédos ország, Csád, Niger és Kamerun katonákkal is Nigéria segítségére sietett, s egy ideig úgy tűnt, sikerül térdre kényszeríteni a szélsőséges iszlamistákat, ám ismét elharapózott az erőszak azután, hogy a Boko Haram gerillataktikára állt át. Fegyveresei rendszeresen támadnak meg városokat, falvakat, ártatlan embereket elsősorban Nigéria északkeleti részén. Főleg piacoknál, illetve buszállomásoknál robbantanak.

A terrorszervezet márciusban kalifátust kiáltott ki a nigériai szövetségi állam, Gwoza területén, a nigériai hadsereg azonban időközben a városok nagy részét megtisztította a Boko Haram fegyvereseitől. Ettől függetlenül igen távolinak tűnik még a Boko Haram teljes legyőzése. Muhammadu Buhari, a májusban hivatalba lépett új nigériai államfő választási kampányában ugyan kíméletlen fellépést helyezett kilátásba a terrorszervezet ellen, s a szomszéd országokkal is egyeztetett, a hatékony katonai fellépés egyelőre várat magára. Jellemző módon egyébként a Boko Haram már névválasztásával is a nyugati civilizáció és kultúra elleni elszánt harcát fejezi ki, a megnevezés ugyanis annyit jelent: „A nyugati oktatás bűn”.

A Boko Haram elleni fellépést a korrupció is nehezíti: házi őrizet alá helyezték Sambo Dasukit, az ország korábbi biztonsági vezetőjét, aki a vádak szerint kétmilliárd dollárral csapolta meg azt az alapot, amelyet a terrorszervezet elleni küzdelemre hoztak létre.