Orbán döbbenetes kijelentései terroristákról, Putyinról

Publikálás dátuma
2015.11.23 10:49

Fotó: /
Interjút adott a Politico című politikai hírportálnak Orbán Viktor. A 90 perces beszélgetésben arról beszélt, hogy minden terrorista migráns, vagy valamikor az volt, önmagáról pedig azt állította, hogy populista, és ő valójában kész az együttműködésre a politikában. A miniszterelnök véleményt formált Vlagyimir Putyin orosz elnökről is, akivel együtt lehet működni, de nem egy egyszerű eset, és azt is elárulta, hogy ő hogyan szólítja Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét.

"Ezt persze nem ismerik el, de a tény az, hogy az összes terrorista alapvetően migráns, a kérdés csak az, hogy mikor emigráltak az Európai Unióba" - mondta Orbán Viktor a Politicónak adott interjúban. A miniszterelnök megmondta, milyen receptet képzel el Európa betegségeire: áthatolhatatlan külső határokat, amelyekkel növelik az uniós biztonságot, és megmenthetik a schengeni övezeten belüli szabad átjárást; új EU-alkotmány, amely a nemzetállamok szerepét erősíti Brüsszellel szemben; és normalizált kapcsolatot Oroszországgal.

Orbán a lapnak a bevándorlók és a terrorizmus közötti összefüggésről beszélt, amely szerinte nyilvánvaló tény, akár tetszik, akár nem, bár a nyugati vezetők nagy része megpróbálja letagadni a nyilvánvalót. Azt, hogy ezt nem mondják ki, Orbán szerint az ámokfutást rendező politikai korrektség az oka, amely destabilizálja Európát, növelve a politikai vezetők és az emberek közötti szakadékot.

A kormányfő azt is elmondta, nem veszi a bátorságot ahhoz, hogy olyan országoknak, mint Belgium vagy Franciaország tanácsokat adjon a migránsok kezeléséhez, akik egyébként szerinte egy párhuzamos társadalmat építettek ki ezekben az országokban, és az EU-útlevelet elfogadják, de a nyugati értékeket nem. Mi meg akarjuk menteni Schengent és a szabadságjogokat, beleértve a szabad mozgás jogát - mondta Orbán, ezzel magyarázva, hogy miért védené keményebben a külső határokat.

Az interjúban szóba került Orbán folyékony angoltudása, a három választás megnyerése, és hogy nem olyan diktátor ő, mint Putyin vagy a török elnök, Recep Tayyip Erdogan. Hiába is nevezte őt viccesen annak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, akit Orbán szintén vicceskedve csak nagyhercegnek szokott szólítani (mivel a Luxemburgi Nagyhercegségből való). Márpedig Orbánnak is elege van a mainstream véleményekből, amik xenofóbnak és Putyin-szerűnek tartják őt.

A miniszterelnök véleményt formált Colleen Bell amerikai nagykövet előadásáról is, aki a fékek-ellensúlyok rendszerének kiheréléséről, a média elnyomásáról és a bíróságok saját emberekkel való feltöltéséről beszélt a Corvinus Egyetemen. Orbán maga is illiberális demokráciáról beszélt korábban, szerinte a mostani liberálisok már” nem a szabadságra, hanem a politikai korrektségre koncentrálnak”. Hozzátette, az, hogy ő is liberálisként kezdte a pályáját, nem jelent semmit, mert a mostani liberalizmus már teljesen más, mint az 1980-as évek végi volt. Amikor azt kérdezték a kormányfőtől, ő populista-e, Orbán úgy felelt: "Az vagyok. A probléma az, hogy senki sem érti, ez mit jelent. Nem hangzik ez rosszul a magyar fülnek. Populistának lenni azt jelenti, hogy az embereket próbálod szolgálni. Ez pozitív" - jelentette ki a a miniszterelnök, aki tagadta, hogy ő lenne az EU provokátora.

Az orosz elnökre rátérve azt mondta, Vlagyimir Putyin olyan ember, akivel együtt lehet működni. Nem egyszerű figura, nem olyan ember, akinek kiismerhető a személyisége, szóval nem úgy kell elképzelni, ahogyan egy nyugati vezetőt elképzelünk - fogalmazott. Orbán szerint az oroszokkal csakis a realitásokon nyugvó hatalmi politikát lehet folytatni, aki elvi alapon nyugvó kapcsolattal próbálkozna, az sosem fog működni. Az európai és az orosz alapelveket lehetetlen egymással összhangba hozni Orbán szerint.

Szerző
2015.11.23 10:49
Frissítve: 2015.11.23 11:19

Csúnya vége lehet, ha rövid pórázra fogják a kórházakat

Publikálás dátuma
2018.07.21 07:00

Fotó: / Németh András Péter
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
A HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.
A kórházak elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. Ezt a szabályt azonban eddig éppen a betegellátás érdekében nem érvényesítették az egészségügyben, azaz befogadták számláikat akkor is, ha azok a havi költhető keretük fölötti összeg volt. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Lapunk úgy tudja, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is „küzd” azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, biztosítsák továbbra is kivételezett helyzetüket, ám információink szerint eddig nem járt eredménnyel.
A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint, ha az ÁSZ nem enged, akkor mintegy 40 intézményre kerülhet ki a zárva tart tábla legkésőbb szeptemberre. Először az eladósodott intézmények kerülhetnek bajba, mert azoknál a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek. A Népszavának gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám ahol ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy 4 vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban a 107 állami intézménynek csak töredéke sorolható.
Lapunk az egészségügyi kormányzatnál érdeklődött arról, mit kívánnak tenni, hogy ne csukjon be a fiskális szabály miatt több tucat kórház, de lapzártáig nem érkezett válasz.  Az államkincstár most nyilvánosságra hozott adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak tartozása. Június végén Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben is jelezte: aggódik a kórházak adóssága miatt, és az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Úgy tudjuk, még nem dőlt el, hogy valamennyi fekvőbeteg ellátó kap „kasszaőrt” vagy csak azok az intézmények, amelyek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Információink szerint, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az utóbbiért lobbizik a pénzügyi kormányzatnál. Mint arról július elején írtunk, a költségvetési felügyelők meglehetősen széles jogosítványokkal rendelkeznek majd, a főigazgató csak azt a kötelezettségvállalást teljesítheti, amit előzőleg a felügyelője jóváhagyott – miközben a betegellátás felelőssége továbbra is őt terheli.
Szerző
2018.07.21 07:00
Frissítve: 2018.07.21 07:00

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06