politika;jog;Fodor Gábor;liberálisok;Századvég;minősített adat;államtitkok;

2015-11-24 06:03:00

Fodor Gábor: erőszakot tesz a jogon a politika

Úgy kormányoz-e a Fidesz és Orbán Viktor, hogy azt mondja, az állam az enyém, és azt csinálok vele, amit akarok, vagy pedig azt mondja, hogy felelősséggel tartozom a polgárokért, így rám is vonatkoznak jogszabályok - Fodor Gábor szerint ez a Századvég-ügy alapvető kérdése. A Liberálisok elnöke azért robbantotta ki a Századvég-botrányt, hogy kiderüljön: a kormány kedvenc cégcsoportja engedély nélkül is megismerhetett-e államtitkokat, illetve ha mégsem, akkor fontos, minősített adatok híján milyen dolgozatokat készített közpénz-milliárdokért.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

- A Századvég-csoport 4,8 milliárd forintért újabb megbízást kapott a kormánytól. Most már államtitoknak minősülő adatokkal is dolgozhatnak. Így már minden rendben van?

- Feltűnő, hogy milyen sok pénz vándorol ehhez a cégcsoporthoz. Részben ezért van Századvég-ügy. Akkor is, ha 21 munkatárs már minősített adatok birtokában készítheti el a kormány által megrendelt anyagokat.

- Bejelentette, Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert a Btk. szerint jelenleg a titokgazda dönti el, hogy mi minősül titokkal való visszaélésnek.

- Utólagos normakontrollt fogok kérni. Szeretném, ha az Ab eltörölné azt a paragrafust, amelynek értelmében a titokgazda és a minősítésre jogosult szerv tehet feljelentést az államtitkok illetéktelen kézbe kerülése miatt. Jelen esetben, ha a kormány adott ki minősített adatokat úgy, hogy a Századvég akkor még nem volt jogosult azokat fogadni, akkor csak a titokgazda, azaz a kormány tehet feljelentést maga ellen. Sejtjük, hogy ezt nem fogják megtenni. Ez olyan abszurd szabály, amely lehetetlenné teszi a tisztánlátást egy ilyen ügyben.

- Mi történik, ha az Ab a javukra dönt?

- Tisztábban fogunk látni a titok kérdésében, és ami a legfontosabb abban, hogy a kormány saját hitbizományának tekinti-e az államot. Úgy kormányoz-e, hogy azt mondja, az állam az enyém, és azt csinálok vele, amit akarok, vagy pedig azt mondja, hogy a polgárokért felelősséggel tartozom, rám is vonatkoznak jogszabályok. Ez az alap a Századvég-ügy mögött, ami mentalitás kérdés. Ez az ügy azért fontos, mert megmutathatja, hogy jogállamban élünk-e, ahol a korlátokat a polgárok érdekében illik tiszteletben tartani, vagy ez valóban egy illiberális állam, ahol a hozzájuk közelállók számlálatlanul kaphatnak közpénzt és akár a törvényeket is áthághatják.

- De ebben a kormányzati ciklusban még kiderülhet, mi történt 2010 és 2013 októbere között a Századvégnél, illetve miért kap újabb és újabb milliárdos megbízásokat a cégcsoport?

- Mi nem adjuk fel.

- Nem szavazta meg azt a törvényt, amely arra kötelezi a kormányt, hogy az uniós bíróságon támadja meg a kötelező kvótát. Jogászként mi a véleménye, nyerhet a kormány Luxembourgban?

- Szerintem Magyarországnak nem válik előnyére, ha most a luxembourgi bírósághoz fordul. A rólunk kialakult kép amúgy sem kedvező. Megjegyzem, a kvóta vitatható, és nem is gondolom, hogy a jelenlegi formájában ez lesz a végső megoldás, ennek ellenére a kormánynak más módon kellene ez ellen tennie. A liberálisok számára követendő gyakorlat lenne, amit az Egyesült Államok, Kanada, vagy akár most Anglia is csinál, nevezetesen, hogy a menekülteket közvetlenül a táborokból fogadja be, meghatározott létszám alapján maga válogatja ki.

- Mazsoláznak.

- Ez így helyes.

- Ám a magyar kormány folyamatosan azt hangsúlyozza, nekünk nincs szükségünk munkaerőre. Ha utánpótlás kell, akkor ott vannak a határon túli magyarok.

- Ez szerintem egy hamis érv. Egyébként is mindannyian tudjuk, hogy a gazdasági növekedést az Európai Uniónak köszönhetjük, amely ellen sokszor, így a kvóta esetében is ádáz küzdelmet folytat a kormány.

- Párizs után nem lehet, hogy igaza van a magyar kormánynak abban, hogy nem akar bevándorlókat befogadni?

- Semmi sem fekete és fehér. A magyar kormány több súlyos hibát követett el a menekültkérdés kezelésében. Az egyik a plakátkampány volt. Az a hangulatkeltés a szerencsétlen és kiszolgáltatott emberekkel szemben elfogadhatatlan volt. Másfelől az EU-val szembeni állandó fellépés is hiba. A saját álláspontját védve, vitatkozva ugyan az Unióval, amellett kellett volna hitet tenni, hogy közös megoldást akar találni a kabinet. Emellett jó néhány részkérdésben egyébként a kormánynak igaza van, és igaza is lehet. A kvótával szemben is lehetne a kormánynak más javaslata, érvelhetne, nem kellene hangoskodni, bíróságra menni.

- Lehet halasztó hatálya ennek a pernek?

- A luxemburgi bíróság nem fog gyorsan döntést hozni ebben az ügyben. Az EU valószínűleg valamilyen módon érvényt fog szerezni a kvótára vonatkozó döntésnek. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy az Unió sikeres legyen, ne recsegjen, ropogjon az intézményrendszere, és továbbra is érkezzenek az uniós támogatások. Számunkra az EU fantasztikus lehetőség, de nemcsak a pénz miatt. Mi, liberálisok mindig el szoktuk mondani, hogy elsősorban egy értékrend, egy gondolkodásmód és csak másodsorban pénz fűz össze. A menekült krízisnek sajátos része, hogy megmutatja, a migránsok a liberális demokráciák felé mennek, az illiberális államok ajtaján nem dörömbölnek. Nem szeretnének menedékjogot kérni például Oroszországban, Kínában, Törökországban. A világban a liberális demokráciák a sikeres modellek. Még akkor is, ha az Európai Unió számára komoly krízis volt a 2008-as gazdasági válság, aztán a görög-, most pedig a migrációs válság. Az Unió egyikre sem tudott igazán jó választ adni, ami azt mutatja, hogy a közösségnek még sok a tanulnivalója. Magam egy föderálisabb unióban hiszek szemben azzal, amit a miniszterelnök mond. Azt vallom, hogy az EU-t nem nemzetállamok laza szövetségeként kell elképzelni, ennél erősebb közösségre van szükség. A külső határokat is csak így tudja megvédeni. Ezzel a miniszterelnök is tisztában van.

- De a kormány nem szeretne erősebb szövetséget, akkor ugyanis illiberális demokráciáról még beszélni sem lehetne, sőt, vélhetően Századvég-ügyek sem lehetnének.

- Liberális demokráciában ez valóban nem így megy. A nemzetbiztonsági ülésen, ahol a Századvég-ügyről kérdezték az illetékeseket, és amelyiknek a nyilvános részén ott lehettem, Kövér László egyik 1989-es mondatát idéztem. Akkor bennünket, ellenzéki fiatalembereket megkérdeztek, miért kezdtünk el politizálni. Kövér azt válaszolta, mi jogászként megtanultuk, hogy rossz az a rendszer, ahol a jog a politika szolgáló leánya, amelyen a politika állandóan erőszakot tesz. És mit látunk most? Személyre szabott törvényeket és törvényhozást, ami nem szól másról, mint hogy a politika erőszakot tesz a jogon. Nekünk szabadságszerető embereknek az a dolgunk, hogy ezzel szemben fellépjünk.

Megtagadták a nevek kiadását

Megtagadta a Belügyminisztérium a válaszadást a Liberálisoknak, így továbbra sem tudni, ki az a 21 századvéges ember, aki államtitkokba is betekinthet. A nevek ugyan nem titkosak, de a tárca szerint mégsem nyilvánosak, mert személyes adatok, amelyeket a Nemzeti Biztonsági Felügyelet az engedélyek kiadásához használt, és a felügyelet az általa kezelt adatokat csak szűk körben meghatározott feltételek mellett adhatja át más szerveknek. A kért adatok szerintük nem közérdekű adatok és nem is közérdekből nyilvánosak. A nevek titkolása azért furcsa, mert amikor ez téma volt nemrég az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén, az illetékesek néhány nevet elmondtak a jelenlévőknek. Ráadásul a az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai hangsúlyozták, hogy a nevek nem titkosak. Az ülésen résztvevő LMP-s Szél Bernadett ezért is árulhatta el a sajtónak, hogy a 21 személy között ott vannak a Századvég tulajdonosai és vezetői, az alapítvány háromfős kuratóriumának tagjai - Lánczi András, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és G. Fodor Gábor -, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt, Orbán Balázs és Lánczi Tamás is.