Matekoznak a statisztikával

Állítólag jobban élünk, csak éppen ezt a fiatalok és az idősek sem így érzik. A KSH életszínvonal adataiból kimaradtak az oktatás és egészségügy rossz mutatói és senki nem tudja, valójában mi jöhet a létminimum számítás helyett. A hivatal ma már mintha a politikai kedve szerint "mérne".

Tavaly 5 százalékkal nőtt a magyarok reáljövedelme, mínusz 0,2 százalékos infláció mellett a havi nettó jövedelem 4,8 százalékkal, 91 666 forintra emelkedett. A hazai háztartások életszínvonalát mutató adatsorokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap hozta nyilvánosságra, kimutatva, hogy minden fontos adatban tetten érhető: jobban élünk.

A hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy az egységes uniós felmérés első eredményét Magyarország hozta nyilvánosságra, ráadásul úgy, hogy közben a korábbi évek adatsorait is módosították, mert a 2011-es népszámlálás alapján egyes adatok más súllyal jelennek meg, mint a tíz évvel korábbi és mostanáig használt kimutatásokban. Ezzel magyarázta Németh Zsolt, hogy miért változtatták meg épp a tegnapi naptól a jövedelmi viszonyokat és az életkörülmények alakulását mutató oldal szinte valamennyi táblázatát. Lapunknak azonban a KSH egyik volt vezetője ugyan normálisnak nevezte az ehhez hasonló módszertani felülvizsgálatot, így azt is, hogy ennek alapján visszamenőleg is módosítsanak adatokat, ám Katona Tamás azt is hangsúlyozta, minden ilyen korrigálásnál fele arányban nőnek és csökkennek a mutatók, olyan elképzelhetetlen, hogy minden adatsorban javuljanak az értékek. "Ha tehát most csak annyi látszik, hogy 2010 óta folyamatosan csökken a szegénység, emelkednek a jövedelmek, az torz mutató, ami miatt a szakembereknek szégyenkezniük kell" - fogalmazott. A közgazdász, aki egyben a Szegedi Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Tanszékének a vezetője is, úgy értékelte, hogy az adatok reális elemzése alapján valóban nem romlott tavaly az életszínvonal, de nem lehet kijelenteni, hogy minden tekintetben javult volna a helyzet.

A KSH ennek ellenére kimutatta, hogy a jövedelmek kétharmada munkából származott, 30 százaléka pedig szociális juttatásokból és nyugdíjból. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a közmunkáért kapott bért munkajövedelemnek tekintik, és ahogyan azt a Népszava kérdésére a hivatal elnökhelyettese is megerősítette, az életszínvonal vizsgálatakor nem különböztették meg a piaci és közmunkás béreket, miközben utóbbi közelebb áll a szociális juttatásokhoz, mint a munkajövedelemhez. Németh Zsolt azzal "nyugtatott", hogy ha más táblázatokban keresgélünk, megtaláljuk a közfoglalkoztatottakra vonatkozó adatokat is, s ezek mentén ki tudjuk számolni, milyen eredmények jönnének ki, ha őket nem adnánk hozzá a sikerlistához.

Létminimum-pótlék

A KSH tegnap két megoldási javaslatot adott közre az idén júniusban megszüntetett létminimum-számítás megújítására. Mindkettő kísérletet tesz az alapvető szükségletek meghatározására és annak felmérésére, mekkora jövedelem kell ezek biztosítására, de egyelőre nincs egységes álláspont a hazai kutatók és érdekvédelmi szervezetek között, hogy mit is vizsgáljanak. Még azt sem tudni, mi lesz az elnevezése a felmérésnek, amikor várhatóan először 2016 végén megjelenik, ám az biztos, hogy semmi szegénységre utaló nem jöhet szóba.

A KSH adatai szerint 2014-ben Magyarországon a teljes lakosság 28,2 százalékát, vagyis 2 millió 738 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. 359 ezren viszont egy év alatt kikerültek ebből a körből. 2014-ben a szegénységi küszöb, vagyis 70 ezer forintos havi jövedelem alatt élt 1 millió 450 ezer ember, a teljes népesség majdnem 15 százaléka. A gazdasági válság éveiben ez az arány nőtt, de a választás évében már nem, bár nem is csökkent.

A szegénység nemcsak a jövedelem alacsony szintjében érhető azonban tetten, hanem az anyagi nélkülözésben is, amit Európa-szerte azonos javakhoz való hozzáférésben mérnek. Sokan kifogásolták, köztük épp Katona Tamás is, hogy a KSH tavaly egyszerűen nem tette közzé saját oldalán az Európai Bizottság által a szegénység egységes európai mérésére 2001-ben, Laekenben elfogadott mutatók minden magyar adatát, mert azokkal nehéz lett volna sikerkampányt folytatni a kormánypártoknak. Most sem a teljes listát olvashatjuk a kiadványban, hanem csak egy részét (az anyagi nélkülözést jelző deprivációs mutatók adatait lásd a táblázatban). Ami pedig "véletlenül" kimaradt, azzal nehéz lenne dicsekedni. Így meg kellene ugyanis mondani, hogy mekkora az egy évnél régebben munkanélküliek aránya, de már százezreket nem is tartanak nyilván. Meg kellene mondani azt is, hányan hagyják ott idő előtt az iskolát, mekkora a születéskor várható élettartam, és milyennek tartják az emberek saját egészségi állapotukat.

Persze a közzétett adatok szerint is súlyos nélkülözésben él a magyarok 19,4 százaléka, 1 millió 880 ezer ember, de ez 4,6 százalékkal jobb eredmény, mint egy éve és csökkent azok aránya is, akiknek a családjában nem dolgozik senki. Így aztán semmi meglepő nincs benne, hogy ha ilyen jól élünk, az megjelenik a fogyasztásban is, ami a KSH adatai szerint szintén nőtt és a 908 ezer forintos fejenkénti éves költésünk már megközelítette a 2008-as válság kirobbanásakor mért szintet. Minden pozitív adat kevés azonban ahhoz, hogy a magyarok boldogabbak legyenek. A városokban élő fiatal felnőttek elégedettebbek, de a falvakban lakó fiatalok és idősebbek változatlanul pocsékul érzik magukat. Nyilván ők még nem olvasták a KSH

Bérharc

Négy nagy szakszervezeti tömörülés egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja - közölte Palkovics László, a Munkástanácsok elnöke. A kormány várhatóan szerdai ülésén tárgyal a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) kezdeményezésről, hogy a 2016. január 1-jétől a minimálbér érje el a bruttó 114 500 forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot.