Kisebb áfa, több propaganda

Aligha lesz lakásépítési boom annak a törvénynek a nyomán, amelyet - gyorsított eljárás keretében - ma fogadhat el az Országgyűlés arról, hogy januártól öt százalékra csökken az új lakások áfája. A legújabb gazdasági saláta-törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy nem lesz építési engedélyezés, lakásépítési illeték és igazgatási szolgáltatási díj sem, amitől a kormány az építkezések felgyorsulását várja.

Hosszú vajúdás után született meg az a törvényjavaslat, amely 27 százalékról 5 százalékra csökkenti az új lakások áfáját. Az adócsökkentésről Orbán Viktor kormányfő-pártelnök beszélt a Fidesz vasárnapi, tisztújító konferenciáján. A tanácskozásnak egyébként ez volt az egyetlen konkrét és félreérthető gazdasági bejelentése. Orbán Viktor ugyanis úgy fogalmazott, hogy a következő négy évben csökken az áfa, amit sokan úgy értelmeztek, hogy négy esztendeig fokozatosan mérséklődik ennek az adónemnek az adókulcsa. Ezzel szemben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy korrigált tegnap az állami rádióban, hogy lakásépítés áfája átmenet nélkül csökken jövőre, vagyis nem négy esztendőre elhúzva.

A kormány azzal számol, hogy az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni. A miniszter sajtótájékoztatóján közölte: lehetővé akarják tenni azt is, hogy ne csak a január 1-je utáni adásvételekre vonatkozzon az áfakedvezmény, hanem ha az adásvétel és a használatbavétel között nem telt el több mint két év, akkor a már folyamatban lévő új lakások értékesítésénél is alkalmazható legyen az alacsonyabb áfakulcs. A kedvezményes áfa adókulcs, tehát 2016. január 1. és 2019. december 31. között lesz érvényes. A többlakásos ingatlanok esetében 150 négyzetméteres, míg egylakásos családi házak esetében 300 négyzetméteres hasznos alapterület a felső határ, vagyis csak a nagyméretű villák és kastélyok maradnak ki az áfacsökkentésből.

Varga Mihály egyébként nem tart attól, hogy az áfacsökkentés miatt visszaesik a használt lakások piaca.

Hosszú idő telt el azóta, hogy a Fidesz által már 2010-ben tervbe vett lakásáfa-csökkentés eljutott az ezt alátámasztó törvényjavaslat megszavazásáig - mondta lapunk érdeklődésére Petz Raymund. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy az előző Orbán-kormány megalakulásának évében létrehozott egy Otthonteremtési Kerekasztal elnevezésű szakmai fórumot. Az iparági szereplők legfontosabb megállapításait tartalmazó dokumentum 2011. januárjára el is készült. A kabinet többször foglalkozott időközben az áfacsökkentés témájával, mígnem Varga Mihály idén ősszel már határozottan utalt rá, hogy valamivel készülnek előállni. A megfelelő időpontnak úgy látszik a Fidesz kongresszusát tartották - mondta Petz Raymund. Egyértelmű, hogy most egy átmeneti, négy évig tartó intézkedésről van szó, amelynek tanulságait, azt hogy érdemben tudott-e növekedni az új lakások építése vagy sem 2019 után le tudják majd vonni, és az akkori kormány dönthet arról, hogy meghosszabbítják-e a csökkentett adó időszakát vagy sem. (Így történt ez a plazastopnál is, amelynek időszakát prolongálták, annak ellenére, hogy szakmai vélemények szerint nem vált be.)

Az ügyvezető az áfacsökkentést nem vonná be a rezsicsökkentések körébe, ugyanis itt nem valamilyen közműszolgáltatásnak a díját csökkentették, ugyanakkor nem zárta ki, hogy a pártkongresszusra való időzítésnek propagandisztikus okai voltak. Ezt az is bizonyítja, hogy egy az építőipari tevékenységet érintő intézkedés decemberi bejelentése nem látszik indokoltnak hiszen a lakásszám növekedésre való hatását csak egy-másfél év alatt fejtheti ki.

Szakmai szervezetek javasolják, hogy az is jusson hozzá a kedvezményes áfakulccsal járó előnyökhöz aki magánszemélyként a saját telkén épít családi házat. Ők egyelőre csak az építkezés engedélyezésének gyorsítását kapják a kormánytól, építőanyag vásárlásaikra továbbra is 27 százalékos áfa rakódik.

Hiányoznak a bérlakások

A lakáscélú támogatások kétharmada eddig sem a legszegényebbeket segítette – állítják egybehangzóan a hazai lakáshelyzettel és a lakhatási szegénységgel foglalkozó szakmai és civil szervezetek. Az építkezések áfájának 5 százalékra csökkentése ezeken az arányokon semmit nem javít majd, hiszen új lakást építeni/vásárolni azok tudnak, akik legalább minimális tartalékokkal rendelkeznek, de annak a másfél millió embernek, aki ma lakhatási szegénységben él Magyarországon, nem hoz jobb lehetőségeket az új szabályozás. Ők azok, akik ma rossz minőségű lakásban élnek, vagy folyamatos nehézségeik vannak lakásuk fenntartásával, a szükséges felújítások elvégzésével.

Az ő lakáshelyzetük javításának egyik legfontosabb oka, hogy Európában nálunk van a legkevesebb olcsó bérlakás. A kontinensen átlagos 30 százalék helyett Magyarországon mindössze a lakosság 11 százaléka él bérleményben. Az alacsony áfát kihasználva az állam, vagy az önkormányzatok képesek lennének növelni a bérlakások építésének arányát.

A piaci foglalkoztatás bővítését is segítené ez a szerepvállalás, hiszen például a keleti országrészben eladhatatlan házaikba, lakásaikba „beszorult” aktív korú munkavállalók ma azért kénytelenek megelégedni a közmunkával vagy a foglalkoztatás helyettesítő támogatással, mert nem találnak megfizethető lakásmegoldást az ország nyugati felében.

Azon ugyanakkor érdemes elgondolkodni, hogy az utóbbi 25 év kormányzati intézkedései alapvetően a tulajdonszerzést segítették, az első Fidesz-kormány sikeresnek nehezen mondható bérlakás építési programját újak nem követték, sőt a jelenlegi vezetés nem is tervez ilyen lépéseket.

G. E.