Nem a lakástól függ a gyerekvállalás

A lakásépítések jelentős támogatása önmagában nem javítja a gyermekvállalási hajlandóságot, munkabiztonság és kiszámítható, a mainál magasabb bérek kellenének – állítják közgazdászok és szociológusok. Többségük hibának tartja, hogy a kormány ismét csak a tulajdonszerzést és az erre képes gazdagabb családokat támogatja, egyetlen más megoldásban sem gondolkodik, holott a gazdaságnak és a lecsúszó, mozdulni képtelen lakosságnak bérlakások kellenének.

Lakhatási kérdésekkel foglalkozó kutatók, közgazdászok és szociológusok sem mernek egyelőre határozott véleményt formálni a kormány szerdán bejelentett legújabb otthonteremtési csomagjáról, mert nem ismerni a három gyerek vállalásakor kapható 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás és a 10 milliós kedvezményes hitel elnyerésének részletes feltételeit. Egyetértenek, hogy a terveknek piacélénkítő hatása lesz, de a Népszava által megkérdezett szakemberek szerint az első pillanatban meghökkentően magas összegek kommunikációs értéke erősebb, mint valós családtámogatási jelentősége.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa úgy fogalmaz, hogy a gyermekvállalást számtalan tényező befolyásolja. Az utóbbi évtizedekben hol megemelt, hol lecsökkentett szociálpolitikai lakásépítési és lakásvásárlási támogatások közvetlen hatását nehéz lenne kimutatni a megszületett, vagy éppen a nem vállalt gyermekek létszámában – érvel Murinkó Lívia. A gazdaság általános helyzete, a fiatalok munkalehetőségei és a bérek alakulása legalább olyan fontos tényező a gyermek vállalásakor, mint a lakhatás. Ezeknek a lépéseknek az értékelését az is nehezíti, hogy hatásuk hosszú éveken át húzódik, közben pedig a családpolitikai intézkedések követhetetlen gyorsasággal változnak. A kutató szerint a gyerekek megszületését meghatározza, hogy van-e olyan stabil párkapcsolat, amely hátteret ad a közös jövőhöz, és hogy milyen a szülők munkaerő-piaci helyzete. Ha valamelyik szülő, netán mindkettő munkanélküli vagy a munkahely elvesztésének rémével néz szembe, nem fog gyereket tervezni. A héten bejelentett lakástámogatások, vagy az építkezések áfájának csökkentése legfeljebb azt befolyásolhatja, hogy az egyébként is tervezett gyerekek megszületését mikorra időzítik a párok – érvel Murinkó Lívia. A szocpolt, vagy a nyár közepétől már csok-nak nevezett lakáshoz jutást támogató csomagot abban az értelemben egyértelműen csapdának minősíti a KSH munkatársa, hogy mindenképpen lakásépítésre vagy új lakás vásárlására sarkallja az embereket, akkor is, ha számukra nem ez lenne a legjobb megoldás. Úgy látja, sok magasan képzett fiatal hajlandó lenne mozogni országhatárokon belül is, ha egy másik városban jobb munkalehetőséget kínálnak neki, de a felépülő ház őket is röghöz köti majd, nem csak az elmaradott térségekben élőket. A legrosszabb, hogy megint egyetlen lakásmegoldást, az építést kínálja a családoknak a kormány és nem nyújt választási lehetőséget.

Ezt a gondolatot folytatja a Városkutatás Kft. ügyvezetője is, aki arra emlékeztet, hogy a kormány a jelek szerint minden előzetes felmérés nélkül újból azokat a megoldási technikákat alkalmazza a gyermekszám és az épülő lakások számának csökkenésére adott válaszként, amelyek a 2000-es évek elején hitelfelvételekbe kergették a családokat. Hegedüs József az utóbbi fél év ingatlanpiaci mozgásait az 1998-2000 közötti időszak nem egyszer kétszeresére emelkedő lakásáraihoz hasonlítja, azzal kiegészítve, hogy most is a lakosság legjobban kereső 20 százaléka veszi az ingatlanokat befektetési céllal, nem pedig azok a fiatal családok, amelyeknek meg kellene oldaniuk a stabil lakhatást ahhoz, hogy több gyereket merjenek vállalni. A „biztosabb otthonteremtés” jelszavával meghirdetett konstrukció, a jelentős vissza nem térítendő támogatás és a 3 százalékos kedvezményes hitel megint a magántulajdon egyoldalú erőltetése, ami a közgazdász-szociológus szerint alkalmas arra, hogy sokakat „megetessenek vele”. Akit nem érintett közvetlenül a devizaválság, nem biztos, hogy tanult a mások kárából és még mindig általános, hogy az emberek nem tudják pontosan felmérni saját pénzügyi helyzetüket, jellemző, hogy nem kapnak megfelelően részletes előzetes felvilágosítást a felelős döntéshez. A családok otthonteremtési kedvezménye a szigorú feltételek miatt eddig sem kínált megoldást a legszegényebbeknek, hiszen folyamatos munkaviszonyhoz kötötte a támogatáshoz való hozzáférést és – bár még nem ismert a magasabb összegek feltételrendszere – szinte biztosra vehető, hogy a rendszer januártól is a középosztály stabil jövedelemmel rendelkező tagjait segíti majd. A nagy kérdés persze Hegedüs szerint az, mi történik ezekkel a családokkal egy esetleges következő gazdasági válság idején, amikor bizonytalanná válik a jövedelmük és nem lesznek képesek kigazdálkodni az ingatlan fenntartási költségeit, hiteltörlesztését.

A Városkutatás Kft. ügyvezetője kiemeli, hogy a tulajdonformák között ennél kiegyensúlyozottabb arányok létrehozását kellene támogatnia az államnak, például bérlakás-szövetkezetek elindításában kellene gondolkodnia. A bérlakás-építések felpörgetése nemcsak az építőipar és általában a gazdaság eredményességét javítaná, hanem a közös életet kezdők, vagy a munkát keresők számára megfizethető lakásmegoldásokat kínálna országszerte. A kutató ugyan tudja, hogy a szegénységgel társított bérlakás elnevezés is szitokszóvá vált az utóbbi években Magyarországon, ennek ellenére nemzetközi tapasztalatok alapján állítja, hogy a nem magántulajdonba szánt, hanem bérbeadásra tervezett lakásokat az építtetők sokkal jobb minőségben húznák fel, hisz ezeknek az épületeknek a működtetéséért ők felelnének a későbbiekben. A szövetkezetek pedig a bérbeadó és a bérlő számára is biztonságos szerződéseket kínálnának.

Arra is emlékeztet a közgazdász-szociológus: ahogyan a rezsicsökkentések tényleges társadalmi hatásáról sem tudunk semmit, így ennek a szerdán bejelentett lakáspolitikai lépésnek sem lehet felmérni a hatását, hisz a kormány semmilyen háttértanulmányt nem készített hozzá. Szerinte a lépés időzítése már csak azért is kommunikációs célokat szolgálhat elsősorban, mert különben be kellett volna várni vele legalább a KSH hazai lakásviszonyokat felmérő, november végén befejezett kutatásának eredményeit.

Szegényes a fantáziám – hárítja el a kérdést a Szociális Szakmai Szövetség elnöke is, amikor arról próbáljuk faggatni, kik és hányan lehetnek, akiknek megoldást kínál a kétszer 10 millió és az építkezési áfa visszatérítésének a lehetősége. Krémer Balázs is azt mondja, ma az emberek befektetési céllal veszik a használt lakásokat, neki szociológusként fogalma sincs, hol vannak azok a tízezrek, akik gyerekeket szeretnének, sok pénz lapul a számlájukon és éppen ennyi hiányzik nekik a házépítéshez. A legelmaradottabb térségekben biztos, hogy nem lesz célszerű élni a lehetőséggel, még akkor sem, ha valahogy összeszedné a család a házra valót, mert a meglévő ingatlanoknak sincs áruk, a tégla meg ott is drága, az elkészült ingatlan értéke azonnal zuhanni kezd majd. Lehet persze, hogy a terv kiagyalói tudják, kiket kínálnak meg az új lakás és 3 gyerek reményével, csak nem mondják – zárja Krémer Balázs, hozzátéve, hogy ebben az országban ma már bármi megeshet. Ha elönt bennünket az optimizmus, akár még az is, hogy az építésügyi reformcsomag januárra ígért folytatásában már nem kizárólag a jómódú fideszes nagycsalád-minta plakátházait támogató megoldások szerepelnek majd.

Gyermekvállalási kedvünk

A kormány sorra hozza az újabb és újabb szociálpolitikai intézkedéseket, amelyek akár célt is érhetnének. Ehelyett annyi látszik, hogy a sok – többnyire vitathatatlanul jó szándékú, de az általános gazdasági folyamatokkal beszélő viszonyban nem lévő - elképzelés borsóként hullik alá a falról, mert a családok csak nem akarnak újabb gyerekeket vállalni. A KSH Demográfiai portré című, nemrég megjelent kiadványa arra emlékeztet, hogy 1991-ben még 127 ezer gyerek született Magyarországon, számuk 1999-re folyamatos csökkenéssel lement 95 ezerre, ezt követően pedig egy évtizedig néhány ezres eltéréssel e körül mozgott. 2008-ban még meghaladta a 99 ezret, de utána zuhant, majd 2010 óta ismét stagnál, csak alacsonyabb szinten.

A nagy kérdés természetesen az, hogy mire elegendő a 2014-es 91 500 fős újszülött létszám? A kutatók teljes termékenységi arányszámnak hívják azt, amikor ezt az adatot alapul véve kiszámolják, egy nő hány gyermeket szülne. Ha az így kapott adat nem éri el a kettőt, akkor a népesség mindenképpen fogyni kezd, hiszen csak akkor növekedne, ha ez az arányszám kettő fölé emelkedne. 2014-ben ez a szám Magyarországon talán elérte az 1,4 –es értéket. 2012 után ráadásul egyre kisebb létszámú a 20-40 év közötti fiatal nők csoportja, amely gyermeket vállalna, tehát az arány akkor sem javul jelentősen, ha ez a korosztály valamivel több gyermek felnevelését tervezi, sőt a kutatók adatai alapján látható, hogy az utánuk következő évfolyamok egyre kevesebben lesznek.

A tendencia egész Európában hasonló, a 2013-as adatok szerint csak Franciaország és Írország képes reprodukálni a lakosságát, az Egyesült Királyságban még a bevándorlókkal együtt sem sikerült elérni a mágikus kettes arányszámot. Az azonban szintén olvasható a KSH kiadványában, hogy az Angliában letelepedett közép-európai fiatal nők ott szívesebben vállalkoznak gyermekszülésre, hiszen az ottani magyarok termékenységi arányszáma 1,63 volt, majdnem 4 tizeddel magasabb az akkori hazai 1,24 százaléknál. Ennél is látványosabb az eltérés, ha Lengyelországot vizsgáljuk. Az otthon maradók termékenységi arányszáma 1,3, míg az Angliában és Wales-ben élőké 2,13 volt.

Megint a tehetősek járnak jól

Az új lakások áfájának 5 százalékra csökkentésétől, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztésétől az építési szakma a lakásépítések élénkülését várja. Ez azonban nem máról holnapra fog megtörténni, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, az ilyen intézkedések általában 1-1,5 év után éreztetik hatásukat. Az idén 8-9 ezer új lakással számolnak a szakemberek, jövőre pedig nem zárják ki, hogy 4-5 ezerrel több új otthont adhatnak át. Igaz, ez még mindig csak töredéke az ezredfordulón épített 40-45 ezer lakásnak. Borsi László ingatlanszakértő úgy véli, az áfa és a szociális intézkedések valóban fellendíthetik az új lakások piacát, munkahelyeket teremthetnek, ösztönözhetik a gazdaság bővülését. A szociológusokkal ellentétben az ingatlanos szakember értelmezése szerint az áfacsökkentés a bérlakás-építési kedvet is élénkítheti. Ez pedig javíthatna végre a munkavállalók belföldi mobilitásán is. A lakástörvény módosítása is elengedhetetlen, amelyben pontosan leírják a szociális lakás fogalmát. Már csak az uniós előírások miatt is, mert kedvezményeket csak ehhez a lakástípushoz lehet társítani a közösségi politika szerint. A szociális támogatást (a csok-ot) viszont talán szerencsésebb lett volna differenciáltan megállapítani, mert így ugyanannyi jut a nehezebb anyagi körülmények között élőknek, mint a legtehetősebbeknek - jegyezte meg Borsi. Az építési engedély kötelezettség megszüntetése helyett pedig inkább az ügyintézés felgyorsítására és az előírások betartatására kellett volna helyezni a hangsúlyt - tette hozzá.

Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója is egyetértett azzal, hogy a vissza nem térítendő támogatás, illetve a kedvezményes hitel esetében figyelembe kellett volna venni az igénylők szociális helyzetét. Az áfacsökkentés is a felső középosztályt hozza még előnyösebb helyzetbe. Az kimaradt a kormányzati kommunikációból, hogy a vissza nem térítendő 10 millió forintokat és a 3 százalékos államilag garantált kamat és a piaci szint közötti 4,5-5 százalékos különbséget a költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek kell majd állnia. Számításai szerint az áfacsökkentésből nagyjából évi 30-35 milliárd forintos bevételkiesése lehet a büdzsének. A támogatásokra fordított összeg is jelentős summa lehet. (A Portfólió számításai szerint a kedvezményes kamatozású tízmillió forintos hitelen elért nyereség mintegy hárommillió forinttal növeli a magánszemélyek "támogatását".) A gazdaságkutató hozzátette, 1000-1500 lakás átadását az építők átvihetik 2016-ra, a kedvező áfa miatt. Petz szerint azért is lépett a kormányzat, mert a csok nem igazán váltotta be a reményeiket, csak kis mértékben nőtt a hitelfelvételi kedv. Az első Orbán kormány alatt bevezetett szociális támogatások is akkor váltak szélesebb körben népszerűvé, amikor lazítottak a feltételeken. Lehet, hogy ennek a mostani szabályozásnak is ez lesz a sorsa. A tulajdon támogatása helyett talán a kisebb költséggel járó lakhatási támogatásokat kellett volna átgondolni. A törvénycsomag valószínűleg nem sok fiatalt fog hazacsábítani külföldről, de az elképzelhető, hogy megtakarításaikból többen is ingatlant vesznek Magyarországon, majd kiadják azokat - vélte Petz Raymund.

(B. T.)