1001 éjszaka orvosi meséi

A kifáradt szakdolgozói tiltakozások után a munkájuk elismerésével és körülményeivel elégedetlen orvosok egyre nyíltabban lázadnak. Egy internetes csoportjuk a lakosság segítségét kéri, mert szerintük az egészségügyi dolgozók tartalékai elfogytak.

Hatvannégy orvos írta alá azt a hálapénzt elutasító és az orvosi, ápolói bérek növelését, a gyógyítás körülményeinek javítását sürgető nyílt levelet, amelyet tegnap tettek közzé az Index egyik cikkében. Nincsenek könnyű helyzetben. Olyan sokáig nem mondtak véleményt a hazai orvosok az utóbbi évek, hónapok egészségügyi válságtüneteiről, hogy a közvélemény most nehezen hiszi el, ha közülük néhányan mégis névvel és arccal beállnak a reformokat sürgetők közé. Márpedig az „1001 orvos hálapénz nélkül” néven alakult Facebook-csoport tagjai a rezidensektől az osztályvezető főorvosokig most először vállalták, hogy maguk veszik kézbe a sorsu(n)kat és két üzenettel fordulnak a nyilvánossághoz. Egyrészt azzal, hogy nekik is elegük van a köpenyek zsebeibe csúsztatott borítékokból, s amióta kilenc hónappal ezelőtt ezt először a szegedi sürgősségi osztályon megfogalmazták, három intenzív és egy pszichiátriai osztályon is az a felirat fogadja a betegeket: „Amennyiben munkánkkal elégedett, és ezt szeretné kifejezni az osztály dolgozói számára, úgy kérjük, hogy azt szóban vagy írásban tegye meg”.

Nyílt levelük felsorolja az egészségügyi ellátórendszer hiányosságait, végül a betegek, és majdani betegek, az őket félő családok, a műszaki dolgozók és szakápolók helyett is megfogalmazzák azokat az alapkérdéseket, amelyeket – akár mindenféle változtatás nélkül – el lehet küldeni az egészségügyi államtitkárnak, így sürgetve a kormány lépéseit, mert az ágazatban dolgozók lassan összeroppannak az egyre növekvő terhek súlya alatt. Közösségi oldalukon tegnap megduplázódott a csoporthoz csatlakozók száma és sokan visszajeleztek: elküldték a levelet Ónodi-Szűcs Zoltánnak a hálapénz megszüntetésére, az elvándorlás megfékezésére, a felsőoktatás megerősítésére és végül egy egészségügyi kerekasztal összehívására vonatkozó kérdésekkel.

Orvostársaik is megköszönték bátorságukat, visszaigazolva, ők is „fontosnak tartják, hogy az orvosok belülről is tegyenek a tiszta viszonyokért”. Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: „A külföldön dolgozó kollégák többsége a ma is vezető pozícióban dolgozó és azt foggal, körömmel védő orvos diktátorok miatt hagyta itt a magyar egészségügyet. A dinoszauruszok kora lejárt”.

A nyílt levelet fogalmazó orvosok lépése még szokatlan, bár a Magyar Rezidens Szövetség korábban is próbált fellépni a hálapénz ellen és a szervezet egy hónapja lemondott elnöke meghatározó alakja volt a tavaszi és nyári utcai demonstrációkat szervező Őszintén az Egészségügyről Akció-szövetségnek is. Dénes Tamás most is az aláírók között van, sőt ki is használná az internetes csoport hirtelen népszerűségét új szakszervezete tagtoborzásához. Az érsebészi szakvizsgájára készülő fiatal orvos ugyanis a napokban jelentette be, hogy Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) néven új érdekvédelmi szervezetet hoz létre, miután csúnyán letörték orvoskamarai elnöki ambícióit a köztestület legutóbbi tisztújításán – vélhetően épp a „dinoszauruszok", akiknek nem áll érdekükben a belső tisztulás megindítása.

Az ápolókkal kezdődött tiltakozások tehát felébresztették az orvosokat is, már csak a betegek maradnak ki a változásokat követelők sorából. Lassan lelöki a forró gőz a fedőt a magyar egészségügy fazekáról, de a kormány még mindig úgy gondolja, nem kell lépnie. Az egészségügyi államtitkárságra ugyan megérkeztek az első üzenetek az Ónodi-Szűcs Zoltánnak címzett kérdésekkel, de az utóbbi hónapokban unásig ismételt panelválaszokon kívül érdemi reagálást nem kaptunk. A humántárca az eddigi béremeléseket, uniós fejlesztéseket sorolta, az elvándorlás csökkenésével érvelt, betetőzésképpen pedig azt üzenték: „az egészségügyi dolgozók számíthatnak a polgári kormányra”.

Az 1001 orvos politikamentesnek vallja magát: az ellenzéki pártok közül csak a PM lovagolta meg a nyílt levelet, felszólítva a kormányt, hogy „fejezze be aljas játékát, azonnal emelje meg az egészségügyi dolgozók bérét, a kórházakat pedig tegye rendbe”.

MR még nincs a Jánosban

Márciusban dőlhet el, hogy hol lesz az új fővárosi szuperkórház – erősítette meg a Népszava érdeklődésére Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese erről a budai Szent János Kórház új digitális képalkotó diagnosztikai berendezéseinek átadó ünnepsége után nyilatkozott. Jelenléte még akkor is jelzésértékű, ha tudjuk, hogy nagy értékű fejlesztés valósult meg az intézményben, a 13 berendezés együtt 1,2 milliárd forintba került. Sokan ugyanis ennek a ma rendkívül lepusztult állapotú kórháznak a fejlesztésével tartják a legvalószínűbbnek az új központi ellátó hely kialakítását. A korábban szintén esélyes Sportkórház jelenlegi helyén történő fejlesztése lekerült a napirendről, miután a kormány arról döntött, hogy a Testnevelési Egyetem a szomszédos kórház területén terjeszkedhet. Az egészségügyi államtitkár azt ígérte, a kormány december 16-án dönt a Sportkórház jövőjéről, de sajtóirodája szerint a kérdéssel végül nem foglalkoztak a múlt heti tanácskozáson.

A János fejlesztését nyáron aláírásgyűjtéssel is támogató civil csoport vezetője már a környék közlekedésének javítási lehetőségeit kutatja, hogy a mentők a lehető leggyorsabban érhessenek majd célba. Ezt már Nagy Péter, a kórház orvosigazgatója árulta el kérdésünkre, hozzátéve, hogy a röntgen géppark teljes megújulása után nagyon szeretnének MR készüléket is, mert e nélkül hiába gyógyítanak az ellátás minden területén, mindig lesznek betegek, akiket máshová kell vinni a teljes diagnózishoz.