Százezrek bejárása a tét

Publikálás dátuma
2015.12.24 06:03
Ki fizet a határon túl? FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Miért kell egy fideszes belső vita miatt 300-400 ezer embert hátrányos helyzetbe hozni - kérdezte a főpolgármester keddi bejelentése kapcsán Gémesi György. Gödöllő polgármestere szerint Tarlós István és a kormány vitájához az agglomerációs településeknek nincs köze, a közösségi közlekedés finanszírozása állami feladat, így számára értelmezhetetlen, miért kellene nekik egyeztetniük a BKV szolgáltatásairól a kormánnyal.

Barátságtalan akciónak nevezte Gödöllő polgármestere Tarlós István bejelentését, miszerint a főváros nem finanszírozza tovább az agglomerációs közlekedést. Gémesi György lapunknak arról beszélt, a települések közötti tömegközlekedés biztosítása és finanszírozása kötelező állami feladat, ezért számára valójában értelmezhetetlen, miről kellene tárgyalniuk a kormánnyal. Arra emlékeztetett, hogy 1990-ben, amikor a főváros az államtól az eszközökkel együtt átvette a BKV-t, a felek arról állapodtak meg, hogy a HÉV összeköti az agglomerációt Budapesttel. Természetesen a közösségi közlekedést a mindenkori kormány a BKV-n keresztül finanszírozza. Lehet, hogy az ország jelenlegi vezetői elfeledkeztek erről, de Gémesi nem, hiszen ő már akkor is a város polgármestere volt.

Azok a települések, ahol BKV buszok járnak megtehetik, hogy más közlekedési cégekkel állapodjanak meg. A kötött pályán közlekedő HÉV-et azonban Gödöllő nem tudná lecserélni, de a polgármester arra figyelmeztetett, hogy a MÁV sem kér pénzt a településektől. Az esetleges plusz költségeket amúgy sem tudják vállalni, az állam ugyanis már éppen elég feladatot sózott az önkormányzatokra. Csak a kötelező, nem rászorultsági alapon ingyenes óvodai étkeztetés 50 millió forintjába kerül a városnak.

Gémesi érthetetlennek tartja, hogy ha a parlament a kormány javaslatára már júliusban elfogadta a 2016-os költségvetést, Tarlós István és a fideszesek miért nem előbb beszélték meg egymás között a finanszírozási kérdéseket. "Tarlós nyilván befeszített", de ezt a vitát a főpolgármesternek kell az állammal lefolytatnia, az agglomerációs településeknek ehhez a gödöllői polgármester szerint jelenleg nincs köze. Egyébként azt a 11 milliárd forintot, amit eddig erre fordított a főváros, a központi költségvetés elbírja, a települések viszont nem tudnák kifizetni. Aggódva figyeli a fejleményeket. Biztosat nem tud, mivel az érintett polgármestereket a lépésről eddig senki nem tájékoztatta, de kérdezi, miért kell egy fideszes belső vita miatt 300-400 ezer embert hátrányos helyzetbe hozni.

Tarlós kedden jelentette be: ezentúl a főváros nem finanszírozza az agglomerációs közlekedést, arról az érintett településeknek a kormánnyal kell egyeztetniük. Hogy ez pontosan mit jelent, még nem tudni, mindenesetre a BKV finanszírozása továbbra is bizonytalan. Wittinghoff Tamás megérti a főpolgármestert, a közösségi közlekedés működtetése ugyanis állami feladat, ezért ha azt más számára kötelezővé teszi, pénzt is adni kell hozzá. Budaörs polgármestere erről már kedden több rádiónak, napilapnak nyilatkozott. A polgármester szerint nincs sok esélye annak, hogy most az agglomerációs települések egyesével, gyorsan tárgyalni tudnának a kormánnyal, így január elsején akár le is állhat az agglomerációs közlekedés. Bár Wittinghoff biztos abban, hogy ez nem fog megtörténni, mert a következményei katasztrofálisak lennének.

Gyál polgármestere akár perre is megy az ügy kapcsán. Pápai Mihály szintén több helyen elmondta, hogy a mintegy 400 ingázó növeli a főváros GDP-jét, ezért a kormánynak, vagy Budapestnek be kellene tennie az agglomerációs közösségi közlekedés működtetéséhez szükséges 11 milliárdot a BKV büdzséjébe. A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás elnöke is arról beszélt, január elsején nagy valószínűséggel ugyanúgy fog minden közlekedni, ahogy eddig. Gyál egyébként szerződést kötött a BKV-val és ennek megfelelően fizet is a cégnek, a feleknek hat hónapos felmondási idejük van, ezért a város vezetői nyugodtan fogadták a főpolgármester bejelentését.

Karácsony Gergely Zugló PM-es polgármestere ennek kapcsán tegnap nyílt levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek. Kifejtette, a főváros ugyan jövőre és 2017-ben a kerületek terhére több pénzt kap a helyi iparűzési adóból, állami szerepvállalás hiányában ennek ellenére még mindig 20 milliárd forint hiányzik majd a BKV kasszájából. "Lenne egy pofonegyszerű javaslatom: a kormány mondjon le a Városliget beépítéséről és az új épületek építésére szánt pénzt a fővárosi közösségi közlekedés támogatására fordítsa" - fogalmazott Zugló polgármestere.

2015.12.24 06:03

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45