Vörös riasztás! Újabb katasztrófák fenyegetik Angliát

Publikálás dátuma
2015.12.30 13:37
FOTÓ: Getty Images
Fotó: /
Heves esőzésekkel és orkánszerű széllel kísért újabb viharzóna érte el szerdán Nagy-Britannia északi térségeit, amelyekben már az elmúlt hetek sorozatos viharai is súlyos károkat okoztak.

A Frank névre keresztelt orkán legnagyobb erejű központi része elkerülte ugyan a brit szárazföldet, de az előrejelzés szerint a vihar keleti szélein húzódó frontrendszer is 100-120 milliméter csapadékot zúdít a nap folyamán az érintett országrészekre, és mindezt 100-130 kilométeres óránkénti sebességű széllökések kísérik. 

Szerdára virradóra Észak-Írországban 20 ezer, Skóciában több mint ötezer háztartás és kereskedelmi ingatlan maradt áram nélkül. Az északkelet-angliai Tadcaster városában az áradat elsodort egy XVIII. századi hidat, és a hídon átvezető gázvezeték csonkjából ömleni kezdett a gáz, ezért a hatóságok az egész környéken kiürítést rendeltek el. A térséget a mentőalakulatoknak is el kellett hagyniuk.

A brit meteorológia mérései szerint Wales egyes északi térségeiben december eleje óta ezer millimétert meghaladó csapadék hullott, több mint a négyszerese az ilyenkor szokásos átlagnak. A hatóságok száznál több helyen hirdettek ki árvízriasztást. Négy észak-angliai területen a legmagasabb szintű, vörös riasztás van érvényben, amely közvetlen életveszélyre hívja fel a figyelmet.

Nagy-Britannia északi országrészeit az utóbbi hetekben negyedszer sújtja áradásokkal kísért ítéletidő. Az előző viharok után olyan nagyvárosok kiterjedt térségei is víz alá kerültek, mint Manchester, Leeds és York. Nagy-Britannia az utóbbi évszázad egyik legmelegebb, egyben legcsapadékosabb decemberét éli. Napközben rendre 16-18 fokos csúcshőmérsékleteket mérnek, és az éjszakai hőmérsékleti minimumok is magasabbak az ilyenkor szokásos nappali maximumoknál.

A rendkívül enyhe telet azonban egymást követő atlanti viharok kísérik, csapadékrekordokkal. Anglia északnyugati területein többször is előfordult, hogy néhány óra alatt egyhavi csapadékmennyiség hullott. A PwC pénzügyi tanácsadó cég előzetes becslése szerint az eddigi árvizek nyomán keletkezett gazdasági veszteség 900 millió és 1,3 milliárd font (390 milliárd és 560 milliárd forint) között lehet.

A ház szakértői szerint ugyanakkor ha az árvíztől sújtott térségekben további jelentős mennyiségű csapadék hullik, és ha azok az országrészek is víz alá kerülnek, amelyekre a brit meteorológia jelenleg árvízveszélyre szóló figyelmeztetéseket tart érvényben, akkor a teljes gazdasági kár jó eséllyel átlépheti a 1,5 milliárd fontot.

Szerző
2015.12.30 13:37

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00