Nem volt sikertörténet 2015

A kormánypropaganda szerint 2015 is sikeres év volt. A hivatalos vélemények szerint a gazdaságban folytatódik a fenntartható növekedés, bővül a fogyasztás, és a tavalyinál mostohább időjárás ellenére is jól teljesített a mezőgazdaság. Az ágazati szakértők azonban nem osztják ezt a kincstári optimizmust.

A magyar gazdaság az átmeneti tényezőkön alapuló, 2014. évi gyors növekedés után idén - a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint -, lassuló pályára került. Az I. negyedévi 3,5 százalékos, a II. negyedévben 2,7 százalékos, a III. negyedévben 2,4 százalékos volt a bővülés. Az utolsó negyedévben pedig inkább csak 2 százalék körüli bővülés várható.

A GKI idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2,3 százalék körüli emelkedésére számít. A beruházások idén stagnálnak. A legnagyobb gond, hogy a gazdaságban - az uniós forrásokat leszámítva - nem látszanak olyan erők, amire alapozni lehetne a fejlett országokhoz történő felzárkózást elősegítő növekedést. Meglepő módon a hitelminősítők által figyelt makroszámok "rendben vannak", ám a bóvli kategóriából kiemelő felminősítésre - többek között a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt - még egy ideig várni kell.

Az idei gazdasági bővülés, a reálkeresetek növekedése és számos egyszeri folyamat, mint például a devizahitelek forintosítása jótékony hatással volt a kereskedelmemre, a forgalom mintegy 5-6 százalékkal bővült, ennek értéke elérheti a 9200-9300 milliárd forintot. A legdinamikusabban 2015-ben is az internetes kereskedelem fejlődött, s a forgalom 30 százalékkal haladta meg az előző évit.

Az egyszeri hatások közé tartozik még az üzemanyag árak jelentős csökkenése, illetve az online pénztárgépek gazdaság fehérítő hatása - jegyezte meg a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A kereskedelem szabályozásában a legnagyobb vihart a vasárnapi zárva tartás március 15-i bevezetése okozta. A vásárlók ezt a mai napig nem szokták meg. A közvélemény kutatások szerint a megkérdezettek majd' kétharmada továbbra is elutasítja a boltzárat.

A hivatalos indoklás egyebek mellett az volt, hogy ettől a kis- és közepes vállalkozások (kkv) forgalma fog nőni, de az OKSZ főtitkára ennek nyomát nem látta. Bár a várakozásokhoz képest jóval kisebb volt a létszámleépítés, de így is 1500-an veszítették el a munkájukat az idei februári kereskedelmi foglalkoztatási adatokhoz képest.

A propagandával ellentétben kkv-k helyzete sem javult, amit az is bizonyított, hogy év közben a korábbinál is több kisbolt dobta be a törülközőt. A talpon maradt kkv-k pedig forrás, illetve forgóeszköz hiánnyal küszködnek. A jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) ellenére a kis- és mikrovállalkozások nehezen, vagy egyáltalán nem jutottak hitelhez a kereskedelmi bankoknál.

A vasárnapi boltzárról Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta, hogy a közgazdaságilag megalapozatlan, elhibázott lépés volt. Az intézkedés az idegenforgalomra, elsősorban a Balatonnál kifejezetten káros hatással is volt.

A szakember lapunknak megemlítette, hogy a vállalkozások terhei idén sem enyhültek. Példaként megemlítette, hogy 100 ezer forint bruttó bér a munkaadónak a járulékok miatt 128,5 ezer forintba kerül, míg a dolgozó 65,5 ezer forintot kap kézhez. Ez azt jelenti, hogy 1 forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul.

Ennek egyik oka, hogy az ígéretekkel ellentétben nem kisebb és olcsóbb, hanem drágább, bürokratikusabb és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai szerint "a bürokratikus, lusta államot" a gazdaság nem tudja eltartani. A kormányzati ígéret szerint egy közigazgatási reform keretében olcsóbb, gyorsabb, dinamikusabb, korszerűbb állam jöhet létre. A munkáltatók és a munkavállalók terheit záros határidőn belül csökkenteni kell, mert már jelenleg is vannak régiók, ahol hiányzik a jól képzett munkaerő és ez a gazdasági növekedés gátjává válhat - tette hozzá Dávid.

A munkaadók nem támogatják a közfoglalkoztatás jelenlegi mértékű elterjedését sem. A felmérések szerint 100 közfoglalkoztatottból 13-15 megy csak vissza piacinak tekinthető munkahelyre, miközben az lenne a kívánatos, ha legalább minden második ember vissza tudna térni az elsődleges munkaerőpiacra.

Dávid Ferenc szerint a hazai hitelpaletta vonzó is lehetne a vállalkozások számára, de a perspektíva hiánya miatt a hitelezésben nem sikerült áttörést elérnie a kormánynak és jegybanknak. A beruházások döntő többsége emiatt is uniós támogatással valósult meg és nem hazai vállalkozói tőkéből. A beruházásokat pedig a képzett munkaerő hiánya, a 27 százalékos áfa, a tőkeszegénység is fékezte.

Az uniós források csökkenése is fékezte beruházásokat, visszaestek az infrastrukturális fejlesztések, és ezt az amúgy is gödörben lévő építőipar sínylette meg leginkább. Idén is elsősorban a használt lakásokat piaca élénkült. A 2015-ben épített 8-9 ezer új otthon töredéke a válság előtti időszaknak. Nem a gazdaság élénkülését, csupán a kereslet növekedését jelzi, hogy az éveken át tartó árzuhanás után idén vidéken átlagosan 10, a fővárosban 30 százalékkal emelkedtek a négyzetméter árak.

Zavaros a helyzet az agráriumban is

Idén is 8 milliárd euró lesz a magyar agrárium kivitele. Ebben egyetértett Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese Fazekas Sándorral. Az agrárminiszter azonban nem tette hozzá, hogy ez nagyrészt gabona. A feldolgozott termékekből pedig egyre nagyobb az import mennyisége. Ez azt is jelenti, hogy a hazai élelmiszer feldolgozóipar nem versenyképes. Az sem gyakorlat az uniós tagállamokban, hogy a sertéshús áfáját leviszi a kormányzat 5 százalékra, a többi húsféleségét pedig nem.

A hozzáadott értéket előállító, illetve az állattartó agrárvállalkozások a földforgalmi törvény - az 1200 hektár feletti területek támogatásának elvonása -, illetve az állami földek eladása miatt tömegesen veszíthetik el létalapjukat, bérelt állami területeiket. Legalább 100 ezer ember munkahelye került veszélybe.