Katasztrófákkal fenyeget 2016

A tavalyinál is mostohább időjárásnak nézünk elébe az új év első felében. A segélyszervezetek szerint még nagyobb szárazság, míg máshol árvizek jöhetnek, és így tovább növekedhet a klímamenekültek száma is. A mostani El Nino jelenség sokkal jobban érezteti hatását, mint eddig bármikor. Az időjárási anomáliának egyhamar nem lesz vége: az El Nino után jön majd a La Nina, amely megfordíthatja az időjárási viszonyokat, hatásai azonban ugyanolyan károsak lehetnek.

Régen tapasztalhattunk olyan erős El Nino jelenséget, mint amilyen tavaly kezdődött, s hatásait még 2016-ban is érezni fogjuk: a szélsőséges időjárás miatt az új évben milliókat fenyeget éhezés és betegségek a segélyszervezetek figyelmeztetése szerint - írta a BBC. A jelenség a világ egyes pontjain extrém szárazságokat, s így éhínséget okoz, míg máshol hatalmas esőzések, árvizek pusztítanak. Az El Nino miatt - minthogy képes emelni a globális hőmérséklet szintjét és összezavarhatja az időjárási mintázatokat - ráadásul 2015 a történelem eddigi legforróbb éve lett.

A legveszélyeztetettebb helyzetben Afrika van, ahol már februárban súlyos élelmiszerhiány léphet fel, az El Nino ugyanis a kontinensre hulló csapadék mennyiségét befolyásolja leginkább. Az élelmiszerhiány mintegy 31 millió embert érinthet. Az UNICEF szerint már érezni a hatásokat, Etiópiában harminc éve nem látott aszály következett be, Szomáliában viszont áradások pusztítottak. Az ENSZ gyermekalapja arra is felhívta a figyelmet, hogy Etiópiában már most 8,2 millió ember élelmiszerellátása nem biztosított, mintegy 350 ezer gyermek súlyosan alultáplált.

Aszály sújtja Zimbabwét, Malawit és Dél-Afrikát is. Malawiban a gyerekeknek a fele ugyancsak alultáplált, Zimbabwéban január-márciusra 1,5 millió ember szorulhat élelmiszersegélyre. Dél-Afrikában már tömegesen hullanak a haszonállatok, és a nagyobb városokban vízkorlátozásokat vezettek be. Máshol a túl sok csapadék okozhat gondot. Az UNICEF figyelmeztetése szerint Szomáliában a súlyos áradások miatt lesz szüksége hárommilliónál több embernek segítségre, míg Kenyában a kormány 2,5 millióra becsüli azoknak a gyerekeknek a számát, akiket az El Nino miatt áradások, földcsuszamlások és betegségek fenyegetnek.

Mi az El Nino?

Az El Nino (spanyolul: a kisded) ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség, a keleti Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése, amely a trópusi tengeráramlatokkal és szelekkel áll összefüggésben. Amikor 2-7 évente felbukkan, akkor eltérő intenzitással ugyan, de az egész bolygón megváltoznak a hőmérsékleti és csapadékviszonyok. A jelenséget 1950-ben kezdték megfigyelni. Az El Nino eddig a legpusztítóbb 1972-73-ban, 1982-83-ban és 1997-1998-ban volt - ez utóbbi, 2,3-as fokozatú El Nino becslések szerint 23 ezer ember halálát okozta.

De nemcsak Afrikában, hanem a karibi, közép- és dél-amerikai régiókban is nagy gondok lehetnek. A trópusi Indonéziában például már most 20-30 százalékkal kevesebb eső esik, valamint az indiai monszun is 15 százalékkal kevesebb csapadékot hozott. Mindemellett a jövőben nagy szárazságoknak nézhet elébe Ausztrália is. Brazíliában pedig tizenhét városban hirdettek ki szükségállapotot a több hete tartó viharok és áradások miatt. Az ország legdélebbi szövetségi államában, Rio Grande do Sulban az áradások és sárlavinák összesen 1564 családot kényszerítettek otthonuk elhagyására.

A régió több más országa, köztük Paraguay, Uruguay és Argentína is szenved a szélsőséges időjárástól. A brazil-uruguayi határvidéken a Quaraí folyó vízszintje rekord magasan áll, elérte a 15 métert. Paraguay fővárosában már százezer embert evakuáltak az azonos nevű folyó áradása miatt. A szélsőséges időjárás hatásai a fejlett világban elsősorban az élelmiszerárak emelkedésén fog meglátszani: akár 10 százalékkal is drágulhat a kakaó, a rizs, a cukor vagy a kávé ára. Mindemellett a nemzetközi segélyszervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges időjárás tovább mélyítheti a konfliktusokat a háborús övezetekben, Szíriában, Dél-Szudánban és Jemenben. Az ENSZ adatai szerint már 60 millióra nőtt azoknak a száma, akik valamilyen válság miatt egy éven belül elhagyták szülőföldjüket, a népvándorlás pedig tovább fokozódhat.

A brit kormány éppen ezért 2,6 millió embernek és 120 ezer alultáplált gyermeknek nyújtott rendkívüli segélyt az elmúlt időszakban, s azzal számol, hogy az idén nyolcmillió főre tudják emelni azok számát, akiket segélyben részesítenek. Nick Hurd brit nemzetközi fejlesztési miniszter úgy nyilatkozott: a károk enyhítése brit érdek is, szerinte a világ nem lenne képes elviselni, ha újabb válságövezetek jönnének létre. A miniszter szerint ha sikerül megoldani a sérülékeny országokban lakók élelmezését és lakhatását, akkor az ottaniak nem kerekednek fel, hogy például Európába jöjjenek klímamenekültként.

Bár az El Nino hatása tavaszra elgyengülhet, a szélsőséges időjárásnak nem lesz vége: helyére lép ugyanis a La Nina, amely épp ellenkező következményekkel jár: ahol most és a következő hónapokban árvizek pusztítanak, ott aszályok alakulnak majd ki.

Meleg a sarkon

Az ilyenkor szokásosnál 30-40 fokkal magasabb hőmérsékletet mérnek ezekben a napokban az Északi-sark környékén. Egy meteorológiai állomáson nulla fokot mértek a hét közepén. Magán a sarkon nincs mérőállomás, de az Északi-sarkhoz legközelebbi szárazföldi meteorológiai állomás 1500 kilométerre, a Spitzbergákon található, ahol szerdán plusz 3 fok volt, 15 fokkal több az ebben az évszakban szokásosnál. Egy másik, az Északi-sarktól 330 kilométerre lévő bója hőmérője is csak mínusz 1 fokot mutatott. Ebben az időszakban a nap 24 órájában sötét Északi-sarkon jelenleg tél van, ezért a hőmérsékletnek mínusz 30-40 fok körül kellene lennie. Mindig is előfordult, hogy meleg légtömegek áramlottak télen a sarkvidék fölé, de az ilyen hőhullámok nagyon szokatlanok - mondta Adrian Leyser, a DWD meteorológusa.