MSZP;Budapest;Horváth Csaba;tömegközlekedés;Fővárosi Közgyűlés;kormányzati felügyelet;

2016-01-06 19:20:00

Kivéreztetik Budapestet

Kormányzati felügyelet alá akarja vonni Orbán Viktor a fővárost. Horváth Csaba szerint ezért a "kivéreztetés", így került veszélybe a tömegközlekedés, a közterületek takarítása, a közvilágítás, a színházak működése. Az MSZP-s várospolitikus arra figyelmeztetett, Budapest ezekben a hetekben az utóbbi 25 év legmélyebb válságát éli és pártja nevében nyílt levélben kérte a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, amihez össze is gyűlt a kellő számú támogató aláírás.

Orbán Viktor számára elfogadhatatlan, hogy Magyarországon még mindig létezik tőle független hatalom, ezért kormányzati felügyelet alá akarja vonni a fővárost. Az MSZP-s Horváth Csaba lapunknak arról beszélt, tudomása szerint a miniszterelnök már a 2014-es parlamenti választások után eldöntötte, hogy 2016-ban átalakítják a budapesti közigazgatást, ám mert idő közben elolvadt a kétharmad, Orbán más utat választott. A Fidesz elkezdte "kivéreztetni" a fővárost, a BKV működtetéséhez a vártnál már 2015-ben 15 milliárd forinttal kevesebb érkezett az államtól, így hozzá kellett nyúlni a Főgáz Zrt. részvényeiért korábban kapott 41 milliárdhoz, pedig azt fejlesztésre szánták. Az idén még kevesebbet kap a BKV, ráadásul a decemberben elfogadott "gazdaságélénkítő" salátatörvény értelmében az iparűzési adóból a helyi közösségi közlekedést kell finanszírozni, így az alapszolgáltatásokra nem marad pénz.

Budapest ezekben a hetekben az utóbbi 25 év legmélyebb válságát éli Horváth szerint. A politikus arra figyelmeztetett, bizonytalanná vált a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés jövője, veszélybe került a közvilágítás, a közterületek takarítása, a parkgondozás, a színházak működése. Ha a fideszes városvezetés a Főgáz Zrt. részvényekért kapott összegből akarja az alapszolgáltatásokat biztosítani, nem kezdhetik el felújítani az M3-as metrót. Budapest költségvetéséből, amely várhatóan február közepén kerül a Fővárosi Közgyűlés elé, több mint 20 milliárd forint hiányzik és a törvény szerint működési hiányt tartalmazó büdzsét nem lehet elfogadni. Ebben a helyzetben dobhat majd "mentőövet" a fővárosnak a kormány, ami a szocialista politikus szerint azt jelentheti, hogy onnan kezdve mindenről Orbán kinevezettje dönt.

Horváth egyébként szerdán pártja nevében nyílt levélben kérte Tarlós Istvánt, hívja össze a közgyűlés rendkívüli ülését, majd össze is gyűjtötte a szükséges számú aláírást a hivatalos kezdeményezéshez. Azt javasolta, hogy a rendkívüli ülésen tárgyaljanak a BKV idei finanszírozásáról, a HÉV államosításáról, az alapszolgáltatások finanszírozásáról, mert nem szeretnék, ha Budapest Esztergom sorsára jutna. A főpolgármester és Kocsis Máté fővárosi tanácsnok válaszlevelében ugyan elismerte, hogy a BKV hosszú távú finanszírozásában vannak viták, de leginkább visszamutogattak.

Eközben a Népszabadság úgy értesült, a miniszterelnök maga helyett várhatóan Seszták Miklós fejlesztési miniszterre bízza az egyre kínosabbá váló BKV-finanszírozási vita rendezését. A helyzet értelmezésében valószínűleg Vitézy Dávid, a BKK 2014 végén menesztett vezérigazgatója, Seszták miniszteri biztosa is segíti majd.

Tettlegességig fajult az oszlopháború
Dulakodással folytatódott szerdán a budapesti oszlopháború. A főváros darusautói reggel megjelentek a Bartók Béla 44. alatti plakáthelynél, hogy eltávolítsák. Légkalapáccsal, az őrző-védők lába mellett estek neki a Mahir hirdetőoszlopának, ezért garázdaság vétség gyanúja miatt Tényi István bejelentést is tett a XI. kerületi rendőrkapitányságon. Az oszlopot nem sikerült eltávolítani, de a Közút emberei, illetve az alvállalkozók másutt is elkezdtek bontani. Szerdára virradóra a Mahir Cityposter Kft. megduplázta a biztonságiak számát, és a cég azt állítja, ahol az őrző-védők megjelennek, helyükön maradnak a hirdetőoszlopok. Eközben Magyar György, a Mahir jogi képviselője megkapta a Fővárosi Törvényszék határozatát, amelyben elutasítják a cég ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét, azaz hogy függesszék fel az oszlopok bontását. A határozat december 14-én született és december 22-én postáztak, azonban csak január 5-én érkezett meg.