Ára van a jó számoknak

A GDP arányos államháztartási hiány mértéke 2015-ben - az előzetes becslések szerint -, két százalék körül alakult. Ebben nagy szerepet játszott, hogy mindezt az állam ellátási felelősségének mérséklésével sikerült elérni, az adósságrátát pedig feltehetően a már évek óta megszokott trükköknek köszönhetően tudták csökkenteni.

Fordulópontként értékelte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy a GDP arányos államháztartási hiány mértéke az előzetesen kitűzött 2,4 százalékos mérték helyett tavaly a 2 százalék közelébe csökkent. Ebből a tárcavezető azt a következtetést vonta le, hogy "a reformok működnek." A nemzetgazdasági miniszter öröme azonban csak akkor válhat teljessé, ha az Európai Unió átutalja azt az 560 milliárd forintot, ami elvileg még jár Magyarországnak. A legfontosabb makrogazdasági számok teljesülése ugyanis ettől függ. A brüsszeli pénzek nagy részének beérkezésére az előírt határidőig, vagyis március 31-ig jó esély van, így az eredményszemléletű hiány 2,0-2,2 százalék között teljesülhet - mondta Katona Tamás a Népszavának.

A közgazdász egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy a jó számoknak komoly ára van: az egészségügyből, a köz- és felsőoktatásból és a szociális ellátásból hiányzik mintegy 200-300 milliárd forint, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a közalkalmazottak egy része a kormánynak hitelez, mivel a túlóra és a helyettesítési díjak kifizetése akár hónapokig is várat magára, nem kis összegről, 150-200 milliárd forintról van szó - sorolta Katona Tamás.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az uniós átutalások csúszása a pénzforgalmi hiányt jelentősen, az EU által preferált módszertannal számolt eredményszemléletű deficitet viszont csak részben befolyásolja. A szakértő szerint tavaly már év közben is látszott, hogy kedvezőek a költségvetési folyamatok, erőteljesen nőttek a bevételek, jelentősen csökkentek viszont a kamatkiadások. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy látja, a lakossági fogyasztás növekedése és az ehhez kapcsolódó adókból származó többletbevételek, illetve a foglalkoztatás bővülése és a munkabérek emelkedése miatt a személyi jövedelemadóból származó többletbevételek megalapozták a tervezettnél kedvezőbb adatokat.

Az államháztartás központi alrendszerének tavaly decemberi hiánya 247,8 milliárd forintot tett ki, az éves deficit 1218,6 milliárd forint lett - közölte az előzetes számokat tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Varga Mihály arról is szólt a szerdai tájékoztatóján, hogy teljesülhetett 2015-ben a GDP arányos adósság. Tavalyelőtt 76,2 százalékkal zártuk az évet, a tavalyinak az uniós előírások szerint ez alá kellett lemenni. Brüsszel azt várja el Magyarországtól, hogy három év átlagában 1 százalékponttal csökkenjen az adósság, tulajdonképpen a 60 százalék feletti adósság egyhuszadával. Rontotta a helyzetet az Eximbank kényszerű tőkeemelése, amely ahhoz kellett, hogy hitelezni tudja Andrew Vajna médiavásárlását és Garancsi István Duna-parti területszerzését. Mindez - Katona Tamás álláspontja szerint - ellenkezik a pénzintézet alapfeladataival, ami ellen az MNB-nek, mint felügyeleti hatóságnak tiltakoznia kellett volna.

Az egyetemi tanár biztos benne, hogy - akárcsak az elmúlt esztendők végén - most is trükkök által sikerült elérni az adósságcsökkentést. Jellemző amit az euró árfolyamával tettek: Varga Mihály néhány nappal az év végi zárás előtt 309 forintos árfolyamot tartott kívánatosnak. Nagy lehetett az izgalom december 31-én - hívta fel a figyelmet Katona Tamás -, mert 11 órakor az európai közös pénz egy egységéért még 313 forintot kellett adni, amely délutánra 316 forintra ugrott. Vagyis a "fontos időpontban", délben volt a legkedvezőbb a kurzus. A szakértő szerint februárig kell várni, hogy megtudjuk: milyen trükköket vetettek ezúttal be az adósság "kreatív karbantartása érdekében." Az már tudott, hogy a december végén lejárt PEMÁK-sorozat helyett nem bocsátott ki újat az ÁKK, és az adósságkezelő valószínűleg visszavásárolta az MNB által a piacon megvett devizakötvényeket.