GVH;bankszektor;kartell;bírság;Magyar Bankszövetség;

2016-01-13 06:27:00

Bűnhődik a bankszektor

Gigabírságot, négymilliárd forintot rótt ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Bankszövetségre, de a büntetésből kijutott a Nemzetközi Bankárképző Zrt.-nek is, amelynek 15 millió forintot kellene fizetni. A GVH döntését azzal indokolta, hogy a két elmarasztalt fél 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a BankAdat elnevezésű adatbázist. A Bankszövetség tiltakozik a döntés ellen és bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.

A GVH döntésében azt állította, hogy az adatbázis lehetővé tette a bankok számára, hogy egyedi, üzleti titoknak minősülő, stratégiai adatokat osszanak meg egymással. Lapunk érdeklődésére Basa Andrea, a GVH szóvivője a bírságolás körülményeiről elmondta, a végtörlesztések körüli kartellgyanú 2012-es vizsgálatakor szembesültek az adatbázis létezésével és kezdték el annak elemzését. A bírság összegét az alapján szabták ki, hogy az adatbázis az adatokat cserélő pénzintézetek mintegy 15 ezer - 20 ezer milliárd forintos forgalmát érintette.

Szakmailag és jogilag is értelmezhetetlennek tartja a Bankszövetség, hogy a GVH tanácsa négymilliárd forintos bírságot rótt ki az érdekvédelmi szervezetre. Közleményükben arra hivatkoznak, hogy a BankAdat szolgáltatást 2000 nyarán kormányzati igényre alakította ki a magyar bankszektor, mégpedig a szabályozó hatóságok tudtával, a felügyelet pénzügyi támogatásával és jogkövető szándékkal. Működését a bankfelügyelet adatokkal segítette, kimutatásait a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok is rendszeresen kérték és felhasználták. A BankAdat szolgáltatás az egyes bankok portfólió szintű, gyakran és széles körben kommunikált adatait összesítette. Ez a szolgáltatás tette lehetővé, hogy az egyes bankok jogszabály által előírt minősítése, a gazdasági növekedés tervezése, a piaci rések feltárása és új pénzügyi termékek fejlesztése hatékonyan valósuljon meg. Olyannyira törvényesnek tűnt a BankAdat működése, hogy a rendszerhez hasonló adatbázisok létjogosultságát az Országgyűlés is elismerte, amikor 2015-ben jogszabályt alkotott, és lehetővé tette, hogy ilyen adatbázist a Magyar Bankszövetség is működtessen. Talán versenyjogi szempontból a legfontosabb, hogy az adatok között ügyfélszintű, banktitoknak minősülő vagy árazásra vonatkozó információk sohasem szerepeltek benne - állítja a Bankszövetség.

A Magyar Bankszövetség a döntést elfogadhatatlannak tartja, ezért igénybe fog venni minden hazai és nemzetközi jogorvoslati lehetőséget - írják közleményükben. A legnagyobb hazai bank, az OTP azonosul a Magyar Bankszövetség véleményével - mondta érdeklődésünkre Gáspár Bence, a pénzintézet kommunikációs vezetője.

A piaci információk nyilvánosan elérhetők, ezért az egyébként már négy éve nem működő adatbázis ebben a tekintetben semmiképpen sem szolgálhatott a kartellvád alapjául - mondta a lapunknak Czelleng Ádám. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője szerint abból lehet következtetéseket levonni, hogy a pénzintézeti versenytársaknak milyenek a piaci várakozásai, de összehangoltságról korántsem beszélhetünk. A szakember szerint az nem tárható fel, hogy mennyiben volt a banki árazásra (díjak, költségek, jutalékok) hatással a közösen használt adatbázis, mint ahogy az sem mérhető, hogy mindennek milyen piactorzító hatása volt. Az azonban tény, hogy a mostani gigabírság - amelynek nagyságát többszörösen eltúlzottnak tartja Czelleng Ádám - újabb érveket szolgáltathat a kormányzat bankellenes nézeteihez.

A teljes bankszektort elmarasztalták, de az állami tulajdonban lévő MFB és Eximbank kimaradt a büntetésből, talán nem véletlenül - mondta lapunk érdeklődésére Pápa Levente. Az Együtt társelnöke a szelektálást furcsának találja. Álláspontja szerint a kormány most akarja "visszaszedni" azt a pénzt az egyébként durva módon elmarasztalt bankoktól, amelyet a szektoradójuk csökkentése miatt a költségvetés elveszít. A bírság mértékét a szakértő indokolatlanul magasnak tartja.

A GVH döntésének nincsen semmilyen közvetlen hatása az ügyfelekre - fejtette ki a lapunk által megkérdezett Bodnár Zoltán. A Liberálisok gazdaságpolitikusa szerint már csak azért sem beszélhetünk kartellről, mert annak az árát a fogyasztókkal fizettetik meg, ám jelen esetben ennek nyoma sincs. Viszont a kormány az ilyen - a GVH által végrehajtott - döntéseivel továbbra is elriasztja a külföldi befektetőket, amelyek nem képesek megbarátkozni a jogbizonytalanságot tükröző magyarországi környezettel. A kormány már nagyon várja az ország felminősítését, ám a hitelminősítő intézetek, amikor a besorolásról döntenek, a gazdasági teljesítmény mellett az ilyen eseteket is figyelembe veszik. Bodnár Zoltán szerint a mostani döntés is megerősíti, hogy a GVH függetlensége megkérdőjelezhető.