Nem jobbra van az igazság

Publikálás dátuma
2016.02.03 06:00
Handó Tünde megszólalt FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Fotó: /
Újabb igazságügyi reformot készíthetett elő a Fidesz alelnökének konkrét bírói ítéleteket, s az eljáró bírókat durván kritizáló nyilatkozata, ez pedig már a 2010 után kinevezett bírói vezetésnél is, úgy tűnik, kiverte a biztosítékot. Noha Handó Tünde tegnap a bírói függetlenség tiszteletben tartását "kérte", egy nappal őt megelőzve pedig a főbíró és a bírói egyesület is jelezte kifogásait, a függetlenségében több ponton sérült igazságszolgáltatást még ez sem védi meg biztosan a kormánypártok újabb, már sokadszori beavatkozási kísérletétől.

Azt kéri valamennyi hatalmi ág képviselőitől, hogy "tartsák tiszteletben a bírók függetlenségét és bízzanak a bírói felelősségben" - mondta tegnap Handó Tünde. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke közölte: a megjelent véleményekből csak arra tud következtetni, hogy nem eléggé érthető az ítélkezés és a bírósági eljárás menete. "Nem érthető teljesen az, hogy mit jelent a függetlenség és a bírói felelősség" - fűzte hozzá. A bíróságoknak és vezetőiknek oda kell figyelniük a véleményekre, meg kell próbálniuk a bíróságok működését érthetőbbé tenni - mondta Handó, aki felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is: az alaptörvény kimondja, hogy "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók".

A bíróságok függetlensége nem önmagában álló érték - fűzte hozzá, kifejtve: a bíróságok és a bírák sem "felelőtlenek": az eljárási törvények bonyolult, egymásra épülő és egymást ellenőrző felülbírálati rendszert alakítottak ki. Handó finoman utalt a büntetőeljárások többi szereplőjének felelősségére: hiszen a nyomozóhatóságokon, a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen, a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn, az első-, a másod- és ritkán a harmadfokú bíróságon és a Kúrián, mint legfelső ítélkezési fórumon éppúgy múlik egy-egy ítélet végkövetkeztetése. Érdekes módon Handó arról is hosszan értekezett, bízik abban, a törvényhozás segít majd, hogy az ítélkezés és a bírósági működés "sokkal érthetőbb és átláthatóbb" legyen; abban is, hogy olyan eljárási kódexeket szövegeznek, amelyek mindenki elégedettségre szolgálnak majd és hasznosítják a bírósági szervezet tapasztalatait is. Arra kérdésre, úgy gondolja-e, hogy Németh Szilárd fideszes politikus nyomást próbál gyakorolni a bíróságokra, azt válaszolta: "a bíróságokra nem lehet nyomást gyakorolni". Hozzátette ugyanakkor: sokakat elrettenhet és megijeszthet egy ilyen nyilatkozat, de ő maga az esélyt látja benne. Fontos, hogy a közbeszédnek témája legyen az, mit jelent a bírói függetlenség és a felelősség - fűzte hozzá.

Mint ismert: a rezsibiztos a hét végén "hol az igazság?" címmel sajtótájékoztatón beszélt arról, ugyan a Fidesz tiszteletben tartja "a bírói függetlenség liberális követelményét", de érvényt kíván szerezni az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is. Németh Szilárd élesen kritizált néhány közelmúltban hozott bírósági döntést, majd bejelentette: a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban. A kormánypárt alelnöke szerint a Fidesz jövő heti frakcióülésén megvitatja a felmerült kérdéseket, és utána az igazságügyi bizottság elé kerülhet az ügy. Hozzátette: ha szükséges, a vitára meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit, Darák Pétert, a Kúria és Handó Tündét, az OBH elnökét is. "Nemcsak jogszolgáltatásra, de igazságszolgáltatásra is szükség van, és ha a vizsgálatok után ez indokolt, törvénymódosításra is sor kerülhet" - fogalmazott.

Nem tudni, miféle újabb, az ítélkezés függetlenségét csorbító tervekkel állhat elő a Fidesz, ám hogy a helyzet még az Orbán-kormány 2010-es hatalomra jutását követően pozícióba került bírósági vezetőket is megrémisztette, azt jelzi: Handót megelőzve a Magyar Bírói Egyesület és a Kúria elnöke is arra szólította fel a politikusokat, hogy tartózkodjanak a független hatalmi ágnak minősülő igazságszolgáltatás befolyásolásától. A főbíró, Darák Péter nyilatkozatában nemcsak az ítéleteket érintő közvélemény tárgyilagosságát és szakszerűségét kérdőjelezte meg, kiemelve: "a bírói döntést nem befolyásolhatják az érzelmek, a bírónak az alkotmányos eljárásrend során feltárt, bizonyított tények alapján, a törvényes vád keretei között, teljes felelősségtudattal kell döntenie." Azt is írta: "a minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá. A bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az alaptörvény szellemével."

Igyekeztek befolyásolni az ítélkezést

Nem ez az első eset, hogy az Orbán-kormány, illetve a Fidesz prominensei kritikával, jogalkotási eszközökkel beavatkoznak a független igazságszolgáltatás munkájába. Navracsics Tibor az előző ciklusban közigazgatási és igazságügyi miniszterként - már akkor is az Orbán-kormány által alkotott jogszabályokat, valamint az alaptörvényt is megsértve - kérte az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a Cozma-ügy nyomán Daráktól, miközben erre nem volt jogosultsága. Az eset előzménye, hogy 2012 tavaszán Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő felvetésére a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök megszólalt az ügyben: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért a szélsőjobbos véleménnyel, ezt azonban nem teheti meg "a nagy nyilvánosság előtt". Mindezt Orbán nagy nyilvánosság előtt jelentette ki, hozzáfűzve azt is: "ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá vonna, nem járna el helyesen, mert az a képzet alakulhatna ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kormány". A befolyásolási kísérletet, noha sokak szerint túl finoman, de Darák akkor is visszautasította. A Cozma-ügyben később éppen úgy történtek a dolgok, ahogyan azt a Fidesz kívánta, sőt, az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálata is szóba került. Handó hallgatott.

Orbán 2013 márciusában egy parlamenti beszédében ismét az ítélkezés függetlenségét megsértve avatkozott bele egy folyamatban lévő ügybe, miután a bíróság egy peres eljárásban az energiaszolgáltatóknak adott igazat a rezsicsökkentést kötelezővé tévő kormánnyal szemben. Darák ekkor már egyértelművé tette: a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Azt a főbíró ugyanakkor már nem tette hozzá, hogy a bírósági függetlenség, noha számos rendszer-átalakítás, s eljárási szabálymódosítás célozta ezt, még ma is védendő érték.

Mindent megtettek, hogy uralhassák

Az előző Orbán-kormány hivatalba lépése után, még 2010-ben átalakították a bíróságok igazgatási rendszerét, majd az új alaptörvénnyel és a hozzá tartozó bírósági törvényekkel a többségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, a miniszterelnök személyes ismerősét állították. A Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezésével - mert nem új szervezetet hoztak létre - pedig mandátuma közben távolították el posztjáról Baka András főbírót, aki egyben az OIT elnöke is volt. Nem sokkal később nyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, így a korábbi vezetők nagy részétől - köztük ítélőtáblai, törvényszéki és helyi bírósági elnököktől - sikerült megszabadulni. Bár a luxemburgi Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság döntése nyomán a kormány kénytelen volt visszakozni, így a kényszernyugdíjazott bírákat visszavették, korábbi posztjaikat - a tanácselnökség kivételével - nem kapták vissza az érintettek. Magyarán a bírói kart lefejezték, miközben az igazságügyi reform más elemeivel, így például a semmisségi törvénnyel, majd pedig a súlyosan alkotmányellenes és nemzetközi jogokat is sértő peráthelyezésekkel már korábban is több ponton sérült az ítélkezés függetlensége. A nemzetközi jogi fórumok kritikái, sőt felfedezett uniós szabálysértések nyomán végül valamicskét változtatott a magyar kormány az idevágó jogszabályokon, így az ítélkezés függetlensége a legtöbb esetben ma is garantált.

Leigázták a demokratikus intézményeket

Miután a kétharmados többséget igénylő törvények nem gátolták, a 2010-ben megalakult kormány felett a legerősebb alkotmányos felügyeletet az úgynevezett független intézmények adták: az Alkotmánybíróság (Ab), az igazságszolgáltatás szervei, az ombudsmani rendszer, illetve a negyedik hatalmi ágként emlegetett média. Az utóbbi öt-hat évben azonban a Fidesz ezeket szisztematikusan feltöltötte saját, vagy hozzá közelálló emberekkel, ellenőrző funkciójukat pedig jogalkotási eszközökkel gyengítette, esetleg épp kifejezetten korlátozta. Ma már nem nevezhetőek a kormánytól, valamint a hatalom politikai akaratától függetlennek a nem bírósági igazságszolgáltatási szervek, amelyekben nem is csupán a vezetők pártelkötelezett személye, hanem az érdemi munkába és döntéshozatalba való közvetett ráhatásuk akadályozza a függetlenséget. A ma 15 fős Ab-ben például legalább 2023-ig a fideszes alkotmánybírók maradnak "túlsúlyban", miközben az alaptörvénybe sorra emelték be a korábban alkotmányellenesnek bizonyult törvényi rendelkezéseket, s ezzel felülírták egy egyébként is korlátozott Ab döntéseit. Súlyos demokratikus válságot idéz elő az ügyészségi szervezet befolyásoltsága is. Nemcsak azért, mert egy volt fideszes képviselőjelölt, Polt Péter kerülhetett ismét a legfőbb ügyészi székbe.

Ellenzékből minden más volt
Amikor 2003-ban az akkori kormányfő, Medgyessy Péter ellenérzéseit fejezte ki egy bírói ítélet kapcsán az ellenzéki Fidesz a bírói függetlenség harcos védelmezőjeként lépett fel, sőt a mai államfő, a Fidesz akkori frakcióvezetője Áder János 2003. november 17-én, a parlamentben azt mondta: "Szeretném lassan mondani, hogy minden szocialista és szabad demokrata megértse: el a kezekkel a független intézményektől, el a kezekkel a független magyar bíróságtól!"
Áder most nem szólalt meg, ahogyan már az előző, 2010-ben kezdődött ciklusban sem védelmezte a bírói kar függetlenségét. A Fidesz farizeus viselkedésére jó példa az is, amikor Petrétei József volt igazságügyi miniszter szintén Lomnici Zoltán főbírótól kért beszámolót - aki egyébként kikérte magának ezt - a 2006-os őszi letartóztatások miatti bírói ítéletekről, a ma kormánypárti polgármester Cser-Palkovics András közölte: Petrétei "megsértette az alkotmányt, a bírák függetlenségét". Hozzátette: "minden parlamenti eszközzel azon leszünk, hogy megvédjük a bírói kart, a bíróság függetlenségét, és megvédjük az embereket attól, hogy egy politikailag irányított igazságszolgáltatás áldozataivá váljanak."
Szintén a bírói függetlenséget féltette Répássy Róbert is 2009. március 30-án, miután Gyurcsány Ferenc bírói ítéleteket kritizáló megjegyzéseket tett: "ez a bíróságok elleni nyílt támadás és egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen" - mondta a fideszes politikus.

Már Polt első, az 1998-as ciklusbeli működéséről is így írt Vásárhelyi Mária szociológus: "regnálása idején egymást követték a politikai indíttatású döntések, és miközben a legfelkészültebb munkatársak nem elhanyagolható része más munkahely után nézett, a közvélemény szemében a Legfőbb Ügyészség egyre inkább Fidesz-fiókszervezetté vált." Polt újbóli megválasztása nyomán bővültek jogkörei is. Az új alaptörvény szerint az ügyészség bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos, független szervezet, egyetlen más szervnek, így az Országgyűlésnek sincs alárendelve, s a legfőbb ügyész parlament felé fennálló felelőssége is csak a beszámolási és a válaszadási kötelezettség. Az ügyészi szervezet pedig olyannyira hierarchizált, hogy a politikai befolyás a vezető személyén keresztül képes minden szinten érvényesülni, ráadásul - mint azt Hack Péter jogász a napokban épp a Hagyó-per kapcsán lapunknak elmondta - a mai törvények szerint azt, hogy az ügyészség mikor jár el szakszerűen, azt egyedül az ügyészség jogosult vizsgálni, magyarán a vádhatóság számonkérhetetlen. Márpedig a most a Fidesz által kritizált ügyekben éppenséggel nem az eljáró bírói tanácsok döntésének szakszerűsége, vagy törvényessége kérdőjeleződhetett meg, hanem az amúgy is gyakran politikai elfogultsággal vádolt, koncepciózus, és sokak szerint szakszerűtlen és "silány" vádhatósági munka.

Fleck: félelmetes a jogalkotói gépezet
Ma már nincsenek független demokratikus intézmények, nem ép hatalmi ág a bíróságoké sem, a függetlenségének csak maradékai vannak, ám ez a fideszes nyilatkozat vélhetően már túlment mindenen, kifejezetten fenyegető volt, épp ezért még a Fidesz által pozícióba emelt vezetők is kénytelenek voltak megszólalni - mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint vélhetően Handó tünde és Darák Péter is tisztában van azzal, amit az utóbbi évek bizonyítottak: a Fidesz jogalkotói eszközökkel bármit képes megtenni, s noha sok, az ítélkezés függetlenségét nagyon is sértő lépésnél hallgatott az OBH, valamint a Kúria elnöke, a mostani, Németh Szilárd által konkrétan megfogalmazott fenyegetés már túlment egy határon.
Konkrét bírói ítéleteket, akár - ez sem példátlan az orbáni hatalomgyakorlásban - visszamenőleges jogalkalmazással is befolyásolni kívánnának, miközben a kritizált perek nem csupán folyamatban vannak még, de a bírák törvényesen jártak el. Ráadásul ezekben, a kifejezetten koncepciós, avagy koncepciózus perekben semmiképpen sem kritizálhatóak a hatályos törvények alapján eljáró bírók, hiszen az ítéletek is bizonyítják: alapvetően a vádiratokkal volt probléma, azaz felelősség épp a - politikai vagy ideológiai - koncepció alapján eljáró ügyészséget terhelné.
Fleck szerint ugyanakkor ma már az aktuális bírói vezetők is felismerték, félelmetes a Fidesz jogalkotói gépezete, s mivel az elmúlt években jobban beágyazódtak saját szervezetőkbe, tudták: teljesen elveszítenék maradék szakmai hitelüket is, ha nem figyelmeztetnek a nyilvánosság előtt. A szakember szerint ugyanakkor ezen megszólalások túl későiek, sőt, ezek a vezetők már túl sok mindenhez a nevüket adták, a mostani fenyegetés pedig annyira konkrét, hogy ha a kormányoldalnak valódi a szándéka, nem fogja érdekelni őket semmiféle tiltakozás.



2016.02.03 06:00

Harrach: A lelőtt szarvast így szállítják, az állatnak ez már nem okoz szenvedést

Publikálás dátuma
2018.07.17 09:57

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A KDNP a következő években az ápolási díj emeléséért és a bedőlt hiteleseknek segítő elsétálás intézményének bevezetéséért küzd majd - mondta Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint a sorosozás egy marketingeszköz.
– Semjén Zsolt azt mondta, hogy a KDNP az elmúlt években minden célját elérte és megvalósította. Akkor most mi jön? Abbahagyják a csúcson? – Az eddigi céljainkat elértük, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének új törekvéseink. Nyilván az új kihívásokra új válaszokat kell találni. A KDNP világnézeti pártként is találkozik új kérdésekkel. Elsőszámú alapelvünk az emberi személy méltósága, ez jelen van akár a szociális kérdésekben, akár a migrációs vitában, akár a most napirendre került hajléktalan-ügyben is.  – A keresztény értékrenddel mennyiben egyeztethető össze, hogy a hajléktalanokat beviheti a rendőr az utcáról?  – Ebben az ügyben két fontos szempont van: emberekről szól a történet, az ő helyzetüket kell megoldani, de beszélni kell a közterületek rendjéről, tisztaságáról, az ezeket használó többi emberről is. A hajléktalanoknak is érdeke, hogy a helyzetet rendezzük. Az az állapot, amiben sokszor vannak, nem felel meg az emberi méltóságnak. Amit nagyon hiányolok, az az egészségügyi ellátás kiterjesztése. Különösen mióta megszűnt az OPNI, nagyon sok olyan ember él az utcán, akinek kezelésre lenne szüksége.  – Egy bérlakásprogram nem szolgálná ezt a célt?  – Ez egyik eszköze lehet a hajléktalan-állapotból való kivezetésnek, azok számára, akik kivezethetők még az önálló életbe. A VIII. kerületben vannak erre szép példák. – Úgy tudni, ebben nézeteltérésük van a Fidesszel is, mert ők nem szeretnének egy ilyen programot nagyobb léptékben elindítani.  – Azt mondanám, hogy a pártszövetségen belül – nem is feltétlenül pártok mentén – vannak, akik másképp látják a helyzetet és a megoldást. Én fontosnak tartom bérlakások építését és működtetését, nem csupán szociális célra, de családalapító fiatalok átmeneti otthonaként is.
– Az állandó sorosozás, menekültezés még egy időközi polgármesteri választáson, mint azt Hollik István KDNP-s képviselő tette a már említett VIII. kerület esetében mennyire egyeztethető össze a KDNP értékrendjével?  – Itt is különbséget kell tennünk a bevándorlás ügy és a politikai marketing között. Európára a legnagyobb veszélyt az ellenőrizetlen migráció jelenti. Ez részben spontán, részben felkeltett és támogatott folyamat. A támogatásban, éppen az anyagi lehetőségei miatt, komoly eszközök vannak Soros György kezében és ő él is ezekkel. A „sorosozás” tartalmilag ezt jelenti. Az, hogy ez egy folyamatos marketing eszközként jelenik meg, egy szakmai kérdés, én ehhez a szakmához nem értek. – Ön nem is sorosozott. Ez távol áll az ízlésétől?  – Én is beszélek az önvédelem fontosságáról és arról, hogy ki az a személy, aki ennek legnagyobb ellensége, de ezt a saját stílusomban teszem.  – Nagy István földművelésügyi miniszter adott egy interjút a hvg.hu-nak, azt mondta, mióta közszereplő lett, nem vadászik. Nem gondolja, hogy ezt kellene tennie Semjén Zsoltnak is?  – A miniszter úr egyéni véleményét fogalmazta meg. A vadászat a magánélet része. Ez érvényes a politikusra is. Közéleti szerepe legfeljebb annyiban van, hogy amióta a világ létezik a vadászat társadalmi találkozásokra is lehetőséget ad. Ez pedig természetes közeg a politikus számára. – És azok a fotók, ahogy a lelőtt szarvast fellógatták egy helikopterre? Ez a stílus összeegyeztethető a keresztény értékrenddel?  – Ott az a szokás, hogy a terepviszonyok miatt a lelőtt szarvast így szállítják, ez az állatnak már nem okoz szenvedést. A vadászat etikájának alapvető eleme, hogy ne okozzanak szenvedést az állatoknak. Némi ellentmondást érzek sok állatbarát véleményében, akik hevesen védik az áldozatát brutálisan széttépő ragadozót, miközben a vadgazdálkodást végző embert gyűlölködve támadják. – Készül egy törvénymódosítás, ami a politikusok magánéletének védelme jegyében a sajtót is korlátozná, hogy erről írjon. Erről mit gondol?  – Azt, hogy az otthon és a magánélet védelme mindenkit megillet. Nem hiszem, hogy a sajtót ez bármiben korlátozná. Ha nem a kulcslyukon akar leskelődni az újságíró, hanem a politikusok közérdeket érintő ügyeivel foglalkozni, akkor nem fog sérülni a munkája. Ez ugyanolyan fontos kérdés, mint a tudomány szabadsága és a finanszírozás felelőssége. – Ebben a kérdéseben is elég nagy a vita. – A kutatás folyamatába nem szabad beleszólni, de a témák kiválasztásában a kormánynak igenis van társadalmi felelőssége, mert meg kell, hogy jelölje, mik a gazdaság és társadalom számára fontos területek. Az Orbán-kormány amihez hozzányúl, ott rendezett világot igyekszik teremteni. – Most nem úgy tűnik, hogy ez lenne a szándék. – Pedig így van. Legfeljebb azért tűnhet másnak, mert határozott intézkedéssel szüntet meg egy rendezetlenséget. A különböző lobbicsoportoknak az az érdeke, hogy olyan mértékű autonómiát harcoljanak ki maguknak, ami adott esetben a működésük hatékonyságának kárára mehet. A kormány felelőssége, hogy akár népszerűtlen intézkedésekkel is, de rendezze ezeket a területeket.  – Ha már rendezettség-rendezetlenség. Mit gondol a kormányzati hátországban kitört kultúrharcról? Jeles keresztény értelmiségieket, Prőhle Gergelyt vagy Fabiny Tamást is elég ízléstelen támadások érték a kormánysajtóban. – A kultúrharc kifejezést erősnek tartom, de tény, hogy a kultúra területén, amióta az eszemet tudom, mindig voltak ellentétek. Itt erősen kitűnnek a világnézeti különbségek. Fabiny Tamást említette, de mondhatnám akár Beer Miklós váci püspök nevét is, mindkettőt éri kritika.  – Őt azért, mert a migráció ügyében a hazai katolikus vezetéstől eltérő, „migránssimogatónak” gúnyolt nyilatkozatokat tett.  – Politikai természetű nyilatkozatai számomra is érthetetlenek és elfogadhatatlanok, de több évtizedes barátságunkat ettől nem tagadom meg. Ha már egyházi területre tévedtünk, szólnunk kell Ferenc pápáról is. Katolikus vagyok, a mindenkori pápát tisztelem. Megnyilatkozásai mégis feszültséget keltenek, ami abból adódik, hogy a pápa az egyetemes emberi felelősségéből kiindulva a lelkipásztori szempontokat kizárólagossá teszi a számunkra és sok katolikus számára fontos önvédelem kérdését mellőzve. Ez utóbbiért mi, politikusok vagyunk a felelősek, ő a lelkipásztori szempontokért felelős. Nincs jogom őt bírálni, szavait úgy értelmezem, hogy felhívja a mi figyelmünket is arra, hogy a humánus szempontokról ne feledkezzünk meg. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy a valóban oltalomra szorulókat védelmezni kell, lehetőség szerint saját hazájukban. – Bár, mint tudjuk, már minden céljukat elérték, mégis mikor lenne elégedett a ciklus végén, miknek kellene még megvalósulniuk?  – Négy év számtalan feladatot kínál. Két közeli ügyet említek. Az ápolási díj méltányos és differenciált emelésére szükség van. A másik az adósságcsapdába került családok ügye. A devizahiteleseket mentő kormányzati intézkedések után több lépést tettünk már ezen a téren – például a bírósági végrehajtás területén tapasztalt visszaélések megszüntetésére eredményes törvénymódosítások történtek –, most a családi csődvédelem lehetőségei fognak bővülni és beterjesztünk egy könnyített törlesztésről szóló törvényt azok számára, akik ellehetetlenült helyzetbe kerültek. Ebbe bevesszük többek között az elsétálásnak nevezett intézményt is, ami azoknak a családoknak a helyzetén segít, akik elveszítik az otthonukat, de még így is több millió forintos törlesztési kötelezettségük marad. – A KDNP kormányzati képviseletével mennyire elégedett? Több, az önök számára fontos területen nem KDNP-s politikusok irányítanak.  – A párt, amikor még önállóan indult, 7 százalék körüli eredményt ért el, ez az arány a kormányzatban és a parlamentben ma is megvan.  – Alkotmányba foglalták, hogy a kereszténységet minden állami szervezetnek védenie kell. A Nemzeti Közlekedési Hatóság vagy az Országos Főállatorvos hogyan tudja védeni a kereszténységet?  – Válasszuk külön a keresztény hit gyakorlását és a keresztény kultúrát. Utóbbin az évszázadok során kialakult európai kultúrát értjük, ami meghatározza a mindennapjainkat. Ennek védelme ma különösen aktuális, amikor az ettől elszakadt európaiak és az általuk segített muszlim bevándorlók egészen más értékrendet képviselnek. Ráadásul az iszlám egy hódító világnézet, ami ránk akarja erőltetni magát. Az ez elleni védekezésben, a szélesebb értelemben vett kultúra védelmében mindenkinek részt kell vennie. – A konzervatív családpolitika nem igazán vonzó a mai fiatalok számára, akiktől a több gyermeket, a demográfiai fordulatot várják. Nem akarják ezt áthangolni? – A gyermek egészséges fejlődését leginkább a család biztosítja. Szüksége van apára, anyára és testvérekre. Lehet, hogy ez konzervatív, de igaz. Az államnak ehhez kell segítséget nyújtania. Emellett a realitást is figyelembe kell vennie. Például azt, hogy vannak egyszülős családok. Ezért a családot úgy definiáltuk, hogy az a házasságra vagy leszármazásra alapul. Vagyis egy szülő és egy gyermek is család. – Ha már értékek és realitás: az abortusz szabályain terveznek változtatni ebben a ciklusban?  – Aki ismeri a magyar társadalmat és az azt leképező parlamentet, tudja, hogy nincs lehetőség az abortusz törvény szigorítására. Ez nem jelentheti azt, hogy nem kell megtenni minden tőlünk telhetőt az abortuszok számának csökkentése érdekében. Személyes véleményem, hogy az ember élethez való joga- beleértve az ember magzatot is- előbbre való az úgynevezett önrendelkezési jognál. Egy nő döntése csak akkor szabad, ha megkapja a szükséges információkat a magzatáról és az abortusz következményeiről. Botrányosnak tartom, ha egy szülész első kérdése a kismamához: ugye nem akarja megtartani? Ez sajnos nem egyedi eset.
2018.07.17 09:57

Valsartan: egyes pótszerekből máris hiány van

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:21
Illusztráció: pexels.com
Fotó: /
Az orvosok megkezdték a betegek átállítását azon 27 valsartan tartalmú vérnyomáscsökkentőről, amit a hatóságok július negyedikén szennyezés miatt vontak vissza a forgalomból. Azonos hatóanyaggal 24 szer kapható a patikákban, de van ahol már ezeket sem kapni.
A múlt héten mintegy 20-30 betegének cserélte le a terápiáját Lénárd Rita belgyógyász szakorvos, ám már ekkor előfordult, hogy a gyógyszertárban nem tudták kiadni a fölírt dózisú készítményt, csak annál erősebb volt. Így több betegénél a magasabb hatóanyag tartalmút kellett felírni és a gyógyszert felezni. A kialakult helyzetet bonyolítja – mondja az orvos, hogy a valsartan a magasvérnyomásra adható szerek közül, nem az elsőként választandó szer, ezt a hatóanyagot akkor kell írni, ha az egyéb készítmények mellékhatást (például köhögést) okoztak a betegnek.  A szakmai szervezetek már a múlt héten közzétették azt a listát, melyből a magasvérnyomást kezelő orvosok választhatnak a most kieső valsartan-terápiák pótlására. A Krka gyógyszercégnek kettő, a Tevának is kettő, de azokból többfajta hatáserősségű készítménye van, amit ugyancsak 80 százalékos tb-támogatással válthatnak ki a betegek. (A térítési díjuk 352 forinttól kiszereléstő és fatától függően 2258 forint lehet.) Ezen felül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő(NEAK) hétfőn több tucat olyan orvosságot jelölt meg, amely ugyan más hatóanyaggal, de megfelel a valsartan hatásmechanizmusának. Ezek árából a betegeknek szintén csak húsz százalékot kell térítési díjként kifizetniük. Kapható a valsartan készítmények „őse” az eredeti készítmény, a Diovan, de ezt támogatás nélkül, teljes áron forgalmazzák a gyógyszertárak. Ennek 28 szemes 80 és 160 milligrammos kiszerelése 3405 forintba, a 320 milligrammos 5830 forintba kerül.  A szennyezett hatóanyaggal forgalomba kerül készítmények leváltása nem egyszerű, mert már nem csak az unió területéről vontak ki nagy mennyiségű valsartanos gyógyszereket, de az amerikai szakhatóság (FDA) is éltebeléptetett visszahívásokat.  A dán gyógyszerügyi hatóság honlapjáról pedig az is kiderül, hogy a szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban. A kínai gyártó akkor változtatott az előállítási folyamaton, ezt szabályosan bejelentette a hatóságoknak, amelyek ilyenkor előírják a cégtől vásárló gyártóknak, forgalmazóknak, hogy milyen minőségvizsgálatokat kell elvégezniük, milyen nem kívános anyagokra kell szűrniük. Csakhogy a most bajt okozó, nitrózamin nem szerepelt ezek között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag szennyeződésre most is csak véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény.   A nitrózamin egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. Egyes forrásaink szerint a kínai alapanyag szennyeződése csekély, legalábbis 70 évnyi adagolás mellett lehetne bizonyítottan egészségkárosító hatása. Úgy tudjuk: a most termék visszahívásban érintett gyártók közt vannak olyan cégek, amelyek akár két hónap alatt visszatérhetnek termékükkel a piacra, mert időben elindították találtak más forrásból hatóanyagot, s azzal ismét elindíthatják a gyártást. 

Két doboz a virtuális limit

Bár a termék visszahívás mint intézkedés, csak a patikákra vonatkozik, hétfőn az OGYÉI arról tájékoztatta a lakosságot, hogy fejenként maximum 2 doboz bontatlan, lejárati időn belüli készítményt visszavihetnek a patikákba, ahol visszakapják a gyógyszer térítési díját.  Az OGYÉI azzal indokolta a kétdobozos limitet, hogy – szerintük - egyszerre legfeljebb háromhavi adagot lehet felírni, így indokolatlan, hogy két bontatlan doboznál több gyógyszer legyen ott a betegnél. A gyógyszert bármelyik gyógyszertárba vissza lehet vinni, blokk nélkül is. A gyógyszertárakat sem éri kár: a kifizetett összeget megkapják a forgalmazóktól.  A lehetőség csak formailag korlátozza két dobozra a visszaváltást, a gyakorlatban ellenőrizhetetlen, hogy ki, mennyit visz majd be egy-egy patikába. A beteg többször is beállhat a sorba és a gyógyszerész blokk nélkül nem is tudja majd kontrollálni, hogy az illető valójában mennyit és mikor váltott ki. Aggódnak a gyógyszerészek amiatt is, hogy előfordulhat most kevesebbet tudnak visszadni aktuális térítési díjként, mint amennyit a beteg annak idején fizetett. A vérnyomáscsökkentők ára ugyanis akár havonta is változhat.   

Szerző
2018.07.17 08:21
Frissítve: 2018.07.17 08:24