terrorveszély;alkotmánymódosítás;Alaptörvény-módosítás;

2016-02-08 06:00:00

Bűnbakkereső Fidesz-parádé - Rogán a terrorveszélyről konzultálna

Jó eséllyel felhasználná a Fidesz a lakosságtól gyűjtött, megkérdőjelezhető hitelességű aláírásgyűjtő íveit arra, hogy valamiféle nyomást gyakoroljon az alaptörvény hatodik módosításának elfogadásához. Az ellenzéki pártok egyike sem támogatja a szabadságjogok durva korlátozását jelentő kormányjavaslatot, ám a Fidesz felelőskereső kampányba kezdett, egyes elméletek szerint pedig akár előrehozott választásra is készülhet a kétharmados parlamenti többség visszaszerzésének reményében.

A másfél millió migránssal sok terrorista is érkezett az Európai Unióba tavaly, és bár a magyar hatóságoknak valós terrorveszélyről nincs tudomásuk, ez nem zárja ki egy esetleges támadás lehetőségét - mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádióban. Rogán Antal szerint az ellenzék még mindig ideológiai vitát folytat a terrorveszélyről szóló alaptörvény-módosításról, de a kormány kész a magyar emberek véleményét kérni a döntésben.

"A megnőtt terrorkockázat, terrorfenyegetés miatt további, a mindennapok biztonságát erősítő intézkedésekre van szükség" - jelentette ki Rogán már szombaton is, egy budapesti konferencián. A migráció biztonságpolitikai kockázatai és kezelésének lehetőségei című tanácskozáson a propagandaminiszter azt mondta: az Európát érő ellenőrizetlen bevándorlás nem szűnt meg, a biztonsági szervek arra figyelmeztetnek, hogy a következő hónapokban, években terrorcselekményekre készülnek Európában. Rogán úgy gondolja, a további beáramlás elleni védekezés legfontosabb eszköze a kerítés karbantartása, a menekültügyi vészhelyzet életben tartása, a rendőri és a katonai jelenlét fokozása a horvát és a szerb határ mentén. Erre készen kell állni a szlovén határnál is, és ha szükséges, a kerítést a román határ felé is meg kell építeni.

Megerősítették a határvédelmet
A kabinet már többször belengette a kerítésépítést a román határon is, miközben a határzár e formája jó eséllyel nemzetközi jogokat is sért. Ráadásul az M1-nek a Készenléti Rendőrség parancsnoka azt mondta: megint nőtt az illegálisan Magyarországon átutazó migránsok száma. Balogh János szerint ennek az az oka, hogy a bejáratott útvonalon lévő országok szigorítottak a beléptetésen. A parancsnok azt is mondta: a migránsok rongálják a határzárat, ezért a rendőrség megerősítette a védelmet.

A kormány a szükséges intézkedéseket megtette - jelentette ki, hozzátéve, van azonban egy másik veszély is, amit a bevándorlás jelent. "Az európai biztonság jelentős mértékben csökkent, egész Európában nőtt a terrorveszély" - állította, ugyanis a migránsok között - szerinte, noha nem tudni, milyen adatok alapján - jelen lévő terroristák "a terrorizmus új, negyedik generációja jelenik meg". Hozzátette: "ez a negyedik generáció sajnos már nem minisztériumokat akarja megtámadni, nem politikusok életét veszélyezteti. Kifejezetten polgári célpontokra, sőt ha kell, akkor gyermekjóléti intézményekre, rendezvényekre, koncertekre, futballeseményekre támadnak, és ez innentől kezdve már nem tréfa" - magyarázta, hozzátéve, az európai és a magyar emberek biztonsága a tét.

Noha Rogán szavait eddig is nehéz volt értelmezni, ezután azzal állt elő: "olyan konkrét terrorcselekményről, amely Magyarországot veszélyeztetné, a kormánynak nincsen tudomása, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen bármikor nem lehet. Európán belül nincsenek határok, és a schengeni egyezmény lehetővé teszi, hogy a másfél millió bevándorló akadálytalanul áramolhasson" - mondta.

A fideszes politikus a legfontosabbnak a kötelező kvóta elleni védekezést nevezte, a következő lépésnek pedig a magyar emberek biztonságának megerősítését. Ma azonban Magyarország hatóságai nem rendelkeznek megfelelő jogkörökkel - állította, kifejtve: "nincsen lehetőségünk, hogy a hadsereget használjuk, nem tudunk bizonyos felderítő eszközöket alkalmazni, az információgyűjtés eszköztára és lehetőségei is korlátozottak".

Noha mindez tényszerűen nem igaz, hiszen az alaptörvény biztosít erre megfelelő jogköröket mind a kormánynak, mind pedig a parlamentnek, Rogán azzal érvelt az országgyűlési kontroll ellen, hogy "a parlamentnek felelős döntéseket kellene hoznia, de az megint ugyanazokat a vitákat kezdi újra". Szerinte ugyanis az ellenzéki pártok ismét az ürügyeket keresik arra, hogy bevándorláspárti álláspontot foglaljanak el ideológiai okokból.

Menekültek a Keleti előtt tavaly ősszel: ok volna az országos terrorveszélyhelyzet kihirdetésére FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Menekültek a Keleti előtt tavaly ősszel: ok volna az országos terrorveszélyhelyzet kihirdetésére FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Végül a propagandaminiszter kijelentette: "ha a parlamenti pártokkal történő konzultáció sikertelen lesz, akkor a Fidesz az emberekhez fordul. Előtte a kormány konkrétan és részletesen kidolgozza a mindennapok biztonságát erősítő javaslatait, ezeket még egyszer megpróbálja megvitatni a parlamenti pártokkal, és ha nem sikerül, akkor az emberek véleményét fogja kérni". Ezen a ponton sem érthető ugyanakkor, mire is gondol Rogán, hiszen Tuzson Bence kommunikációs államtitkár már több mint egy hete bejelentette: ellenállásba ütköztek, ezért befejezik a konzultációt az ellenzéki pértokkal. Ráadásul a Fidesz ezidáig egyetlen ellenzéki javaslatról sem volt hajlandó tárgyalni, holott az MSZP, majd pedig az LMP után a Jobbik is több verzióval állt elő - alkotmányos, s a demokratikus alapjogokat tiszteletben tartó módszerekkel.

Előfordulhat, hogy a Rogán-féle érvmentes érvelés célja, hogy időhúzás céljából egy nemzeti konzultációnak hazudott újabb levelezés kezdődhessen, sok százmillió forintos költséggel, amely ezúttal is várhatóan a propagandaminiszter szomszédjának cégéhez vándorolhatna. Csakhogy egy ilyen konzultáció nem eredményezné a parlamenti kétharmadot, ahogyan az ügyben kiírandó népszavazás terve is hóbortosnak tűnhet, hiszen nehezen elképzelhető, hogy sikerülne referendumot kiírni egy, az alapjogokat olyan súlyosan korlátozó javaslatról, amellyel a kormány felhatalmazást nyerhet arra, hogy bárki lakásába betörhessen, bárki levelezését ellenőrizze, bevezethesse a kijárási tilalmat, lekapcsolja az internetet, magánvagyonokat zároljon, és egyebek. Éppen ezért elemzők úgy látják: a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok fényében valóban nem elképzelhetetlen, hogy a Fidesz előrehozott választásokat kezdeményez, mely révén igyekezne visszaszerezni az előző ciklusban is szinte teljhatalmat jelentő parlamenti kétharmadot is.

Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke lapunknak azt mondta: elfogadhatatlan, hogy Rogán Antal és a Fidesz megint ketté akarja osztani az országot olyanokra, akik meg akarják védeni az embereket és egy olyan ellenzékre, főként a baloldalra, amely rátámad saját nemzetére, s amelyet nem érdekel a magyar emberek biztonsága. Elfogadhatatlan az is, hogy a kormány a terrorveszélyre hivatkozva folytatja egyéves kampányát, amelyben összemossa a köztörvényes bűneseteket, a terrorcselekményeket a menekültekkel. A szocialista párt szerint a kabinetnek minden eszköz a kezében van, amellyel szembeszállhat a terrorveszéllyel, s mint az MSZP saját javaslatcsomagjában előterjesztette, minden olyan jogszabály-módosításban partner, amelyet a megváltozott európai helyzet megkövetel. Egyben nem partner: a polgári szabadságjogok korlátozásában, abban, hogy parlament a törvényhozói jogokat a végrehajtó hatalomra ruházza hatvan napra, vagy beláthatatlan ideig, amivel gyakorlatilag teljhatalmat kap. Ha a kormány valóban a terrorizmus ellen akar küzdeni, akkor nem terjesztheti elő vállalhatatlan" alaptörvény-módosító javaslatát, hanem jogállami megoldással kell előállnia, nem junta-alaptörvénnyel, amit még a nemzeti konzultációnak nevezett szélhámossággal sem lehet leplezni.

A biztos válasz tudatában mi ezt
kérdeznénk a magyar polgártól:
- Egyetért-e azzal, hogy a terrorveszélytől meg kell védeni az országot?
- Helyesnek tartja-e, hogy a baloldal a terroristák mellé áll?
- Elfogadhatónak tartja-e, hogy ha az ellenzék nem támogatja a magyar családok és emberek védelmét, akkor a parlament helyett a nemzeti konzultáció alapján döntsön a kormány?